A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-03-10 / 10. szám
HÉTFIGYELŐ Jelen Katalin és Cúth Erika Palástról A Csemadok Lévai Területi Választmánya január utolsó péntekén és szombatján tanácskozásra hívta össze Ipolyságra a helyi szervezetek elnökeit, képviselőit, afféle "kibővített" választmányi ülésre. Az értekezlet elsődleges célja a "Hogyan tovább?" kérdés megvitatása volt. A kétnapos tanácskozáson a Csemadok Országos Választmányát dr. Bajnok István országos alelnök és Görföl Jenő titkár képviselte... Ábel Gábor területi titkár a bevezetőben elmondta, hogy 1989 óta bizony csökkent a taglétszám, tizenkétezerről nyolcezerre. A járásban 44 helyi szervezet működik, az öt esztendő alatt 5 szervezet szüntette be tevékenységét. A járásban folynak az évzáró taggyűlések, január végéig azonban csak 12 szervezetből jelezték, hogy évzárójukat megtartották. Gondot okoz a tagdíjak befizetése, vannak szervezetek, melyek két évre visszamenőleg sem rendezték még a tagsági illetékeket. Sajnos nagyon magas a tagság átlagéletkora, közel van a nyugdíjas korhatárhoz. Mindezen gondok és nehézségek ellenére is a Csemadok él, működőképes: szerveződnek Danis Ferenc, a múzeum gondnoka kalauzolt SZÜKSÉG VAN A CSEMADOKRA a szavaló- és prózamondó versenyek, megtörténtek az előkészületek a Juhász Gyula Kulturális Napokra, és ami a nyári rendezvényeket illeti, le*z zselizi rendezvény is, ám járási méretű, illetve a szomszédos Érsekújvári járás egy-két hagyományőrző csoportjának a bevonásával. Az évzáró közgyűléseken az emberek véleménye az, hogy a Csemadok legyen anyanyelvűnk és kultúránk ápolója, de soha ne zárkózzon el a véleménynyilvánítás elől, ha kisebbségi jogaink szenvednek csorbát. Görföl Jenő titkár arról szólt, hogy szándékosan késleltetik a Csemadok anyagi támogatását, de az elmúlt évekhez viszonyítva az összeg jócskán kevesebb lesz. Pedig, ha betekintünk a Csemadok működésébe, a statisztikákból is kiderül, hogy a Csemadok volt az a szervezet, mely a művelődési központok helyett végezte el azt a kultúrmunkát, amely az ő feladatuk lett volna. Dr. Bajnok István szerint ettől rosszabb helyzetben, mélyebb gödörben még nem volt a Csemadok, és ennél kedvezőtlenebb perspektívával soha nem indult, mint az idei évben, ígéretek születtek, csak éppen nem adott senki semmit. A nehéz körülmények között is legyen a Csemadok hagyományőrző és hagyományteremtő szervezet, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a kultúra és az oktatásügy terén jogvédő feladatokat is ellásson. Jövőnk és fennmaradásunk igazából a kulturális és oktatási önkormányzat keretében lenne elképzelhető. Kajtor Pál mérnök, a Csemadok területi választmányának elnöke öt fő tevékenységben látja a jövőt: klubmozgalom, közművelődés, $ műkedvelő tevékenység, történelmi-tudo- <mányos munka és a művészetek ápolása. De q a Csemadok működése függ a politikai pártok- ^ kai való együttműködéstől is, mert erőinket nem uszabad szétforgácsolni, és a Csemadok legyen egy semleges terület, ahol a politikai pártok is meg tudnak egyezni, nézeteiktől függetlenül, a közös dolgainkat meg tudjuk oldani. Az ipolysági helyzetet mérlegelve úgy tűnik, az ifjúság bevonására ideálisak a feltételek és a lehetőségek. Csakis így lehet megoldani a Csemadok fiatalítását, és pótolni a lemorzsolódást... A tanácskozás szünetében két fiatal lánnyal: Cúth Erikával és Jelen Katalinnal ismerkedtem meg. Katalin, a Csemadok Palásti Alapszervezetének elnöke ezeket mondta: — A faluban könyvtáros vagyok, ismerek mindenkit. 399 tagunk van, látogassanak meg Paláston, ott majd bővebben is elbeszélgethetünk. Természetesen A Hét jár a Csemadoknak is, olvassák az emberek, de pontosan nem tudom megmondani, hogy hányán járatják, mennyi az előfizető. Terjesztésébe bekapcsolódunk, de még új elnök vagyok a Csemadok élén. Erika elmondta, hogy a Nyitrai Pedagógiai Főiskola elsőéves hallgatója, a Csemadokba azért lépett be, mert mint leendő pedagógus, úgy érzi, ott van a helye, ráadásul jó alkalom nyílik az emberekkel, a szülőkkel való együttműködésre. Az ipolyfödémesi polgármester, Molnár László egyben a 90 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke is. A falusi turizmus megszervezésében nagy lehetőségeket lát, de mint mondotta, hiányosak a kapcsolatok, bővebb tájékoztatás kellene. Vannak tapasztalataik és kapcsolataik is, megoldható Ipolyfödémesen az elszállásolás, ám a falusi turizmustól sokkal többet vár... A programhoz tartozott pénteken még a 90 esztendős Simonyi Lajos festőművész tárlatának a megtekintése, az Ipolysági Galériában, valamint az Ipolysági Múzeum meglátogatása is. Vezetőnk Danis Ferenc, nyugdíjas igazgató-tanár elmondta, hogy a régi Honti Múzeum háromezer kötetes könyvtára visszakerül Iplyságra; a könyvek jelenleg Selmecbányán porosodnak az ottani múzeum pincéjében. Most már csak egy minisztériumi aláírásra van szükség, és a könyveket szállítani lehet. Szó esett a múzeum kibővítéséről, és a könyveken kívül más, Ipolyságot érintő emléktárgyak visszaszerzéséről is... A tanácskozás második napján Németh István, a Pest Megyei Önkormányzat művészeti osztályának vezetője tartott tájékoztatást az együttműködésről, valamint a magyarországi alapítványokról. Szavaiból kiderült, hogy nemcsak figyelik a Csemadok tevékenységét, hanem a kulturális együttműködés kiterjed Hont és Bars vidékére, aminek az anyagi vonatkozása sem lehet közömbös. A továbbiakban dr. Csáky Károly tartott előadást Ipoly mente művelődéstörténeti emlékeiről, dr. Sándor Károly történész pedig Bars kulturális emlékeiről beszélt. Végezetül talán még annyit, hogy természetesen a két nap során szó esett az egyházi és az állami gimnázium körüli vitáról is. A Csemadok-elnökökkel és a választmányi tagokkal folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a túlzott aggodalom, melynek lényege, hogy az egyik gimnázium veszélyezteti a másikat, felesleges volt, és rossz fényt vet Ipolyság pedagógusaira. Danis Ferenc ezeket mondta: — Amikor az egyházi alapiskola megindult két esztendővel ezelőtt, ugyanilyen hangok voltak. Azóta két magyar iskola van és két szlovák. Ha nem nyílott volna meg az egyházi magyar iskola, akkor maradt volna a két szlovák és az egy magyar alapiskola. Az ipolysági helyzetet mérlegelve nem óhajtok a döntőbíró szerepében tetszelegni, de bízom benne, hogy szeptembertől mindkét magyar gimnáziumban beindul a következetes, az egymás hasznára váló oktatás. MOTESIKY ÁRPÁD 2
