A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-01-20 / 3. szám
HÉTHÍRMONDÓ GÓLYÁK A TÉLBEN A nemzetközi madártani intézet minden esztendőben meghirdeti valamely madár védelmének az évét Az elmúlt 1994-es esztendő a gólya védelmének éve volt, melynek célja elsősorban az volt, hogy minél többet megtudjunk a gólyákról, életmódjukról, ama nehéz feltételekről, amelyeket a drasztikus módon terjedő civilizáció hozott magával. Gondoljunk a lecsapolt nádasokra, ártéri rétekre Gömörben vagy Csallóközben, de a Bodrog és az Ung mentén is, nyomban rádöbbenünk, hogy a gólyák életfeltételei, életkörülményei, a táplálékszerzés lehetőségei nagyban megváltoztak. És csak a nyári életfeltételükről szóltunk, illetve élőhelyüket említettük, nem szólván az Afrikában is megváltozott életkörülményeikről, ahol téli szállást keresnek és téli életüket élik... A gólya mindig a szántóvető ember madara volt, kora tavasztól, egészen a nyári betakarításig egybeforrt életük, nemcsoda hát, ha a nép nyelve, a magyar nép szólítja cakónak, kelepnek és Fekete Istvánnak köszönhetően, most már a "kele" is nagyon mélyre hatolt nyelvünkben. Annál fogva, hogy szívesen rak fészket a házak kéményén is a fehérgólya, nevezik házi gólyának, az. emberi közelséget tűrő eszterágnak, gagónak, de vannak vidékek, ahol koszta a neve. Mindezeket a múlt esztendőben illett volna elmondanunk, ám decemberben a Cétényke folyó mentén járván — a Nyitra mellékága —, ismét eszembe jutottak gólyás történetek, azon három fehérgólya láttán, melyek a telet választották, nem keltek útra messzi Afrika irányában és a decemberi tavaszban, a napsütésben ott bóklásztak a repcetábla közepén, mint ama emlékek és dalok zöld pázsitján. Vadászbarátaimtól megtudtam, hogy a nagycétényi emberek számon és becsben tartják az ittrekedt gólyákat, amelyek estére a folyóhoz közeli, Félszernek nevezett falurészen az éjszakát a házak kéményein töltik. A kémény éjszakára meleget ad, érdemes oda visszatérni, a megszokott helyre. A nappalok viszont élelemgyűjtéssel, vadászattal telnek, a Cétényke még nem fagyott be és a közeli kavicsbánya vizében is található apróhal. De mi lesz télen, ha majd befagynak a folyók és kopogós lesz a föld, a határ és egy fia egér vagy pocok sem búj elő? Tapasztalt barátom szerint a gólyának nagyon csekély esélyük van az áttelelésre. Nem a hideg, a fagy okozza a gondot, hanem a táplálékhiány, hiszen az állatkerti gólyák, mondjuk Bajmócon, ha szerényebben is, de túlélik a telet, igaz van mód a meghúzódásra, megbúvásra is, a hideg szelek esetén. A táplálék a legfontosabb, az állatkertben télen át etetik a gólyákat... Téli vendégeinket — a három nagycétényi gólyát — összetartja a csapatösztön, de útrakelésre, a láthatatlan utak felé, már nincs esély, fogytán az eró, gyöngülnek a szárnycsapásaik. A nyár végén talán az életösztönük szenvedett csorbát, de lehet, hogy kései fészekaljból kerültek ki, a nagy vándorlások kezdetén még nem volt elég erő az útrakelésre. MOTESIKY ÁRPÁD A tornaijai A tornaijai Városi Könyvtárban tett látogatásom során Dr. E. Vidinská—Predanóci igazgatónővel beszélgettem eredményeikről, terveikről és a könyvekről. Az igazgatónő 1972-ben kezdte munkáját ebben a könyvtárban, amely '74-ben költözött jelenlegi helyére. Evekig együttműködtek a környező falusi könyvtárakkal, jelenleg már csak Szárnya tartozik hozzájuk. A könyvtár sorsa a község lakosságától függ, mert a látogatottság egyre csökken. A könyvállomány 22 941 könyv, az olvasók száma pedig 731. A gyermekirodalom iránti érdeklődés a múlt évben messze elmaradt a várttól: A tervezett 10 000 könyvtár könyv helyett alig 4000 könyvet vitt haza az ifjúság. Ez azt is tükrözi, hogy nagyon kevés az elfogadható, szép gyermek- és ifjúsági irodalmi alkotás. A városi hivatal támogatása kevés a jó és népszerű könyvek beszerzésére. Magyar könyveket a Budapesti Széchényi Könyvtárból vásárolnak, hogy a magyar olvasók is új könyvet vehessenek a kezükbe. Sok a régi, rossz állapotban levő könyv, ezért a nyár folyamán kiárusítást rendeztek. Kell a hely, nincsenek üres polcok, s a pénz sem elhanyagolható dolog. A könyvtárban évek óta több gyermek- és ifjúsági rendezvényt tartottak. Az igazgatóasszony német, francia és angol nyelvű tanfolyamokat szervez az iskoláskor előtti gyerekek számára. Szerinte rövid idő alatt szép eredményeket lehet(ne) elérni a kicsikkel. Segítség kellene, szponzorok, mert a könyvtár tűzhely, tanulni, művelődni sohasem elég. Ma nagyobb szükség van rá, mint valaha! Mindenkinek érdeke, hogy művelt ifjúságot adjon a világnak, Európának. Az ifjúságba fektetett pénz mindig megtérül és Tornaija érdeke is, hogy büszke lehessen fiaira Remélem, hogy az igazgatónő szavai nem pusztába kiáltott szavak maradnak csupán. Ha akadna üzem, vállalkozó, szponzor, aki segíteni szeretne, íme a bankszámlaszám: Slovenská štátna sporiteľňa Tornaľa 216 0659 399/0900/. BÍRÓ KATALIN KÜRTI FELHÍVÁS 1994-et az ENSZ és a Szentatya a családok nemzetközi évévé nyilvánította. A szlovákiai magyar községek és városok saját kezdeményezésükre sorra megrendezték a magyar családok találkozóit. A nemzetközi családév szlovákiai magyar megnyitója 1994. április 30-án Nagymegyeren volt. Ezt követték június 19-én a kolonyi, szeptember 10-én az ipolybalogi, majd a rimaszombati, az alistáli és november 26-án a kürti rendezvények. Ahogy Garamkövesden, úgy községünkben, Kürtön is már 2 évvel ezelőtt, 1992-ben megrendeztük a magyar keresztény családok találkozóját. Ezért érezzük magunkat feljogosítva arra, hogy felhívással forduljunk mindazokhoz, akik szervezték és akik résztvettek az egész évet átfogó sikeres családévi rendezvénysorozaton: 1. Teremtsünk hagyományt és folytassuk az elkövetkezendő években is a magyar családok találkozóinak megrendezését! 2. Kezdeményezzük a Kürti Magyar Családszövetség, mint egyesület megalakítását és felkérjük a szlovákiai magyar családokat, hogy városukban, községükben szintén alakítsák meg a városi, illetve a községi magyar családszövetségeket! — A városi és községi családszövetségek által megválasztott képviselők alkothatnák a Szlovákiai Magyar Családszövetségek képviselőtestületét, mint koordinációs testületet. 3. Mi, kürtiek úgy tervezzük, hogy a Kürti Magyar Családszövetség támogatására alapítványt hozunk létre. Felkérjük barátainkat, egyesületeinket, egyházainkat, a politikai mozgalmakat, az önkormányzatokat, hogy erkölcsileg és anyagilag, cselekvő munkával támogassák azokat, akik a helyi családmozgalom elindítói és szervezői, hogy az eddigi családtalálkozókon megfogalmazódott célok és feladatok megvalósulhassanak, folyamatos közös munkánkkal gyakorlati eredmények születhessenek az egész szlovákiai magyarság, mint egy nagy család megerősödését és továbbélését segítve. A nemzetközi családév szlovákiai magyar rendezvényeinek fő szervezője dr. Sárközy Klára várja a felhívásunkhoz csatlakozók és szervezők jelentkezését. Cím: Dr. Sárközy Klára, Dubová 9. Veľký Meder 932 01. Kürt, 1994. november 26. 8
