A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)
1995-01-06 / 1. szám
HÉT INTERJÚ ÚT INDIÁBA Beszélgetés DOLÁN GYÖRGY festőművésszel — Az elmúlt év második felében Egyiptomban és Indiában jártál. Hogyan kerültél Egyiptomba? — A pozsonyi Incheba egy kiállítást rendezett Port Saidban. Főleg könnyűipari cikkeket állítottak ki, s a sok mechanikai dolog mellé egy kis művészetet is be akartak csempészni. Látták a tavaszi kiállításomat, s annak alapján hívtak meg éppen engem. Kaptam ott Dolán György Indiában készített rajza egy termet — én képviseltem a szlovákiai festészetet. 25 képemet állítottam ki. A rendezvény hat hónapig tartott — decemberben ért véget. Én két hétig voltam Egyiptomban — ebből egy hétig Kairóban laktam, onnan utazgattam a környékre. Megnéztem a piramisokat, és néhányszor a sivatagba is kiruccantam. Megismerkedtem egy kis faluban élő fiatalemberrel, akinek kedve volt velem jönni. Egyiptomban visszatértek a líbiai emlékeim, mert ott nagyon sokat jártam a Szaharában és leleteket gyűjtöttem. Most — nem messze a piramisoktól — új leletekre bukkantam, főleg paleolitikus anyagra: kövekre, dárdahegyekre. — Egyiptomból egyenesen Indiába mentél vagy előbb hazajöttél? — Először hazajöttem, itthonról repültem Indiába. Szeptember 4-én indultam útnak, három hónapig szerettem volna maradni, de végül is csak két hónap lett belőle, mert Indiában kitört a pestis, és az elég komoly fertőző betegség, melyet mi afféle középkori nyavalyaként ismerünk. Hirtelen haza kellett jönnöm, s még az is ott maradt, amit festettem. Most küldik utánam az anyagot. Jó néhány képet festettem, kiállítást is szerettem volna csinálni, de sajnos, arra már nem kerülhetett sor. — Festeni indultál? — Igen. Persze vannak ott barátaim, egy német barátom meghívására mentem oda, aki ott dolgozik. Nála laktam, s tőle utazgattam a környékre, megnézni a látnivalókat. Több kirándulást szerveztünk — be szerettem volna barangolni India északnyugati részét. — Hol voltál, melyik városban? — Szúrátban voltam, abban a városban, ahol később a pestis is felütötte a fejét. A végén aztán elég bonyolult módon — majdhogynem szökni kellett, mert már minden utat lezártak —, teherhajókkal, háromszoros átszállással jutottunk Bombaybe. Kalandos út volt. Amikor odaérkeztünk, már be se engedtek a városba. Először orvosokra kellett várnunk a hajón, akik mindenkit megvizsgáltak. Talán nagyobb volt a pánik, mint amilyennek kellett volna lennie, mert mi megelőzésképpen használtunk antibiotikumokat. — Indiai utadat tehát két részre lehet osztani: az egyik a művészeti rész, hiszen azért mentél, hogy tanulj és valami új technikát is "feltalálj", mint pl. Líbiában. Inspirációt is kerestél, de azért a kaland is vonzott. — Persze. Indiába azért is mentem, mert érdekelt, és nem mindennap jut el oda az ember. Kihasználtam a lehetőséget. Érdekelt az indiai filozófia, a vallástörténet, az árja kortól egészen napjainkig. Ez több szakaszra osztható. — Készültél ezekből, mielőtt kiutaztál volna? — Igen. De ott is nagyon jó könyveket sikerült vásárolnom. Ha valaki megpróbálná elmagyarázni az indiai vallás lényegét, annak évekig kellene vele foglalkoznia. Persze rövidebben is el lehet mondani, de az igazi belemélyedésbe sok időre van szükség. — Te mit tudnál ezekről a dolgokról mondani? — Engem nagyon érdekeltek a buddhista festészet alapjai. Tudjuk, hogy Buddha Indiában született, és később terjesztette ki vallását az egész Keletre. Érdekes, hogy Indiában már csak kevés buddhista él, ám az ősi helyek megmaradtak. Egy ilyen ősi hely volt nem messze tőlünk, 350 km-re — Ajanta. Itt 30 kolostor látható, amelyekben buddhista festmények is vannak. Az első nyolc kolostor buddhista, az i. sz. 2—3. században épült, a többi hinduista és kb. a 4—8. században építették őket. A festő számára azért érdekes ez a hely, mert itt betekinthet az indiai festészet múltjába. A buddhista és hinduista festészeten kívül részben a mogul festészetet is tanulmányozhatja. Nagy benyomást tett rám, hogy már akkor milyen érzékeny és tökéletes dolgokat festettek Indiában. — Neked melyik vallási irányzat a szimpatikusabb? — A buddhista és a hinduista. Ezekről csak annyit említenék, hogy a brahmanizmusból kiindulva eljutunk a hinduizmusig, az i. sz. 4. századig. Ekkor alakul ki a hinduizmus mint vallás, amely lényegében levonja a következtetést az előző vallásokból. Tulajdonképpen a hinduizmus szintézise az előző vallásoknak, és a brahmanizmusból meghagyja a kasztrendszert. Nagyon érdekes volt összehasonlítani a vallás lényegét és az ott élő emberek életmódját, hogy a két dolog mennyire fedi vagy nem fedi egymást. — Ez az óriási szellemtörténeti háttér 6
