A Hét 1995 (40. évfolyam, 1-17. szám)

1995-02-10 / 6. szám

ELŐ MÜLT aftjf AZ ÖREG újmajor Viskről észak felé haladva Alsószemerédre igyekszünk. Útban van azonban még a viski határban Újmajor, a két falu között. Itt mindig is nagybirtokok voltak, s ide a béresek, napszámosok főleg e két faluból jártak dolgozni. Közös nagy aratásokban húsz-negyven arató­pár vágta a kalászt, szedte a markot, félke­resztbe rakták a kévéket. Majd ugyancsak ők dolgoztak a cséplőgépek mellett. Hasonlóan húsz-negyven markos férfi húzta a kaszát hajnaltól napestig, heteken át a lóheretáblákon, a rétek kaszálóin. Közös sorsukban, nehéz munkájuk mellett a kérgestenyerű, verejtékező homlokú embereknek dalra, vidámságra is volt erejük. így könnyebben ment a munka, kevésbé érezték a fáradtságot. Este a holdvilágnál még rakták félkeresztekbe a kévéket, s közben felcsendült a nóta. Utána pihenőre igyekezvén a majorba, messze hallatszott az aratók dala. Csodaszépek is voltak ezek a népdalok! Újmajorban is lakott néhány család a béresházakban. Az itt lakók kissé távolabb estek a kultúra fejlődésétől, mint a szomszédos községbeliek. Még századunk első évtizedei­ben is szép, díszes volt e vidék lakóinak ünnepi népviselete. A férfiak nyáron munkában is, ünnepen is vászongatyát, vászoninget viseltek. Az asszonyok hosszú szoknyákat, ezeken fodroskötényt. Felsőtestükön kikeményített vá­szon és gyolcs, tornyosvállú inget, s rája pruszlikot, lajbit vagy keresztbe kötött rojtos kázsémrkendőt viseltek. Fejdíszük volt a hosszúfülű menyecskekendő, alatta a hajuk tupétba fésülve. A lányok haját brekocsba fonták, szalagot kötöttek rá, a fejükön pártát viseltek. Ma már csak néhány fényképen őrizzük e viseletek értékes és szép dokumen­tumait. Mondottuk, Újmajorban lassabban haladt a népviseletek átalakulása, mint a falvakban. így esett meg, hogy amikor Ságon megkérdezték a viski menyecskét, hogy aszongya: — Mári! Visken horgyák még a fodroskötinyt? A felelet így hangzott: — Mán nem, mán csak Újmajorban van szokásba'. A TESTES GÖMBŐCÉK Sok történetet meséltek nagyapáink és kortársaik az itteni munkák alatt megesett vidám történetekből. Közülük itt most legalább egyet átmentünk az utókor számára: Újmajorban több cséplőgéppel folyt a csép­­lés. Palócul mondva a "gépelés". Ez a munka több hétig is eltartott. Az arató munkásoknak Viskről, Szemerédről a gyerekeik ebédet hoz­tak. Evés közben aztán egymást figyelték, hogy ki mit és mennyit eszik, hogy vidáman emlegethessék, ha valamit észrevették, és heccelhessék vele az illetőt. így esett meg, hogy az alsószemerédi Sasinának (ez volt a ragadványneve) a lánya mákos gombócot hozott ebédre. Volt belőlük egy tállal. Kellett is a táperő a nehéz munkához! A néhány lépésre mellette ebédelők egyike, amikor ő az utolsó gombócot is bekebelezte, felkiáltott: — Harminckettő! — mire a többiek hahotázni kezdtek. Mivel igen sok gombócot evett meg. Talán nem is volt az ennyi, csak a hecc kedvéért mondták be a nagy számot. Az öreg jólakott, de hogy kinevették, nem tetszett neki. Utánalépett a lányának, azt hitte a nem messze ülők ezt már hallják, s kioktatta: — Mondd meg anyádnak, hogy máskor kevesebbet, de testesebbeket küldjön! Persze, ezt is meghallották, s még hosszú ideig haragították őt a "harminckettővel". Tipary László Ki volt Feszty Bizonyára sokan várják az A Hét hasábjain megjelenő "Múltidéző" sorozatot. Az idei évfo­lyam első számában a Magyarok bejövetele című cikk írója Kovács László — Ki volt Feszty Árpád apósa? — kérdéssel fejezte be cikkét. Cikkemmel részben választ is adhatok a kérdésre, és egyben néhány adatot szeretnék elmondani a körkép sorsáról és Feszty Gyuláról. Feszty Gyula 1854. március 1-jén született a Komárom megyei Ógyallán. Bölcsője abban a családban ringott, ahol a hat fiúgyerek közt nem egy tehetségével felküzdötte magát az elsők sorába, hogy csak Feszty Árpád festő­művészt vagy Feszty Adolf híres fővárosi építészt (Budapest) és Feszty Gyula műépítészt említsük. Árpád apósa? Feszty Gyula alapította meg az öccse, Feszty Árpád által megfestendő magyar körkép meg­alapítását támogató Körképtársulatot. A múlt század harmadik harmadában keletkeztek a nagyméretű körképek, melyek a népek törté­nelmi múltját ünnepelték. Feszty Áprád erede­tileg a Vízözönt szándékozta megfesteni, de apósa Jókai Mór javaslatára a Magyarok bejövetelét festette meg. Három évig tartott e nagy munka. Először a kis kompozíciót készítette el, majd festőbará­taival — Mednyánszkyval, Spányival és Újvá­rival — elutaztak a Vereckei-hágóhoz, ahol háromméteres nagyságban megfestették a híres szoros környékét. A figurális alakok megrajzolásánál Vágó Pál és Pálya Celesztin segédkeztek, míg az aktokat és fekvő alakokat felesége Fesztyné Jókai Róza segítette férjének meg­valósítani. Hogy érzékeljük a kép méretét, a körkép 120 méter hosszú és 15 méter magas volt. Belgiumból hozott e célra egészbe szőtt vászonra festették. Tehát e csodálatos, még ma is egyedülálló körképnek mintegy 40 méter át­mérőjű és egy négyemeletes ház magasságának megfelelő óriási épületet kellett megépíteni. Az egész épület megtervezését és felépítését bátyja Feszty Gyula vállalta el. A körkép épülete nem kis munka elé állította a tervezőt, de az egyik legismertebb és leg­­monumentálisabb alkotása volt. A nagyszabású munka a millenniumra készült el. 1892 januárjában Feszty Gyula műépítész engedélyt kapott a főváros közgyűlésétől, hogy a városligetben panorámát építsen, melyben a körkép lesz felállítva. A gyögyörű és nagy jelentőségű történelmi képben a magyarok ezer év előtti bemutatását ábrázoló kép méltó helyet kapott az épületben. Az egész épület díszes külsővel bírt, és 100 000 forinttal nagyobb költségvetéssel készült el. A városliget egyik legszebb pontján, az Adrássy út végén építették fel, monumentális jelleget kölcsönözve a környéknek. Mint érde­kességet kell megemlíteni, hogy a király, Ferenc József 1894. október 25-én megtekintette a körkép és az épület készülését. A városligetben Feszty Árpád, Jókai Mór, Hegedűs Sándor, Feszty Gyula és a Körkép Társaság igazgató­sága többi tagja fogadta és kalauzolta a királyt. Olyan nagy sikere volt a képnek, hogy a kiállítás bezárta után a képet elvitték Londonba az 1899-es világkiállításra. Talán ez is volt a végzete, mivel megbontották a kép állandó helyét. Sajnos az idő és a körülmények nem kímélték meg az egyedülálló épületet, ezért lebontották. A helyén épült fel a Szépművészeti Múzeum. Majd a londoni kiállítás után a körkép 1910-ben ideiglenes épületet kapott a Vurstli­ban — a mutatványos telepen. Itt állt 1945-ig. 1946—47-ben a Kossuth híd építése miatt ismét lebontották. A sok vihart átélt körképet több mint valószánű, hogy 1996-ban rastaurálás után Ópusztaszeren állítják fel. Azon a törté­nelmi helyen, ahol a legenda szerint 896-ban a hét honfoglaló vezér a vérszerződést kötötte. Dr. SZÉNÁSSY ÁRPÁD A Feszty Gyula által tervezett Feszty-körkép épülete 10 Janiga József olajfestménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom