A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-12 / 33. szám
Még mielőtt palackoznánk, alaposan megtisztítjuk az üvegeket a szőlőben, aztán visszamegyünk a palackozóba. Közben a tulajdonos még elmondja, hogy az alkalmazottak egyelőre egy műszakban dolgoznak. Az idény mind a pálinkafőzőben, mind a palackozóban az őszi hónapokban, szeptemberben, októberben és novemberben van. Gyuris Lajos röviden, velősen fogalmaz. Az alatt a néhány óra alatt, melyet a "birodalmában" töltöttem, meggyőződtem arról, hogy tud bánni az emberekkel, ha kell, kezeli a gépeket, nem riad vissza a fizikai munkától sem. Azt hiszem nyugodtan állíthatná magáról: "sikeres vállalkozó vagyok". Ő viszont nem állít saját magáról semmit, inkább a terveiről beszél. Ezek közé tartozik, hogy szeretne egy nagyobb, tágasabb élelmiszerüzletet felépíteni, valamint továbbfejleszteni a palackozót és a pálinkafőzőt. Azt mondja, Köbölkúton szívesen vállalkozik, hiszen a falunak olyan polgármestere van, aki a szó szoros értelmében a polgárok érdekeit nézi, s ha egy vállalkozásban fantáziát lát, igyekszik segíteni. — Amíg nem volt ez a pálinkafőző, a termelőknek komoly gondot okozott a gyümölcs értékesítése — meséli Gyuris Lajos. — A polgármester is azért segített, mert tudta, hogy ezáltal legalább értékesítik azt, ami egyszer már megtermett. Az persze más kérdés, hogy a pálinka nem éppen az emberekre való jótékony hatásáról ismert... Erre a tulajdonos csak annyit mond: a kevés a méregből sem árt. S a Köbölkúton készült kisüsti kis mennyiségben szinte orvosság... A kérdést, ami az egész beszélgétés alatt érlelődik bennem, miszerint: mi a sikeres vállalkozó titka, mégis felteszem. Erre egy sikeres vállalkozó csak annyit mond: Rengeteget kell dolgozni, ismerni kell a szakterületet, jó emberismerőnek kell lenni, nem szabad megfeledkezni a reklámról, s ha ez mind megvan, bele kell vágni. Hát ilyen egyszerű az egész... Kamoncza Márta OTT JÁRTUNK HÉT Polgármester a Balog völgyében Most, hogy jegyzeteimet lapozgatom Uzapanyitról, a Balog völgyében fekvő falucskáról, amelynek fele lakossága cigány származású, jutott eszembe, hogy húsz esztendővel ezelőtt már jártam a községben. Poprocsi Elemér, Hacsi Dezső és Palcsó István tanító neve bukkan fel a múltból. Akkor sportöltözőt avattak, és arról is szó esett, hogy a falu közepén lévő lápos, mocsaras területet szeretnék lecsapolni, hogy a mocsár helyén fákat ültessenek, parkot létesítsenek... Uzapanyiton a polgármestert kerestük. Mivel nem találtuk irodájában, nem sokáig maradtunk a faluban. Demeter Jolán, a polgármesteri hivatal vezetője tájékoztatott, hogy a polgármester fontos ügyben "Szombatba" utazott, és mivel tud érkezésünkről, azt az üzenetet hagyta, hogy a Csemadok irodájában vár bennünket. Az irodavezető még szólt néhány szót a faluban működő "Misszionárius Házról", ahol német és angol ajkú ifjak és lányok készülnek a hittérítő, hitoktatói pályára, hogy bizonyos előképzés után a keleti országokat, de leginkább a volt Szovjetunió tagállamait vegyék célba. Néhány felvételt készítettünk a faluról, a "Misszionárius Házról" is, amelynek parkolójában nyugati kocsik sorakoztak. Lám a modern hittérítők, nem gyalog, lovon vagy szamárháton közelítik meg a távoli vidékeket, hanem a legmodernebb vasparipákon száguldanak... Demeter Béla, uzapanyiti polgármestert a Csemadok TV irodájában találtuk. Hosszú ideig a Csemadok Rimaszombati TV instruktora volt, mindvégig lelkes csemadokos, és csak a múlt esztendő januárjában vette át a polgármesteri tisztséget, amikor szülőfalujának polgárai megválasztották. Hallottunk róla, hogy Uzapanyiton nem mentek olyan simán a dolgok, két fordulóban szavaztak a polgármesterre. — Milyen "színekben" indultál a választásokon? — kérdeztük. — Nagyon érdekesen alakultak a dolgok, őszintén megmondva azt vártam, hogy az Együttélés fog javasolni mint Csemadok-tagot, másrészt meg az Együttélés szervezője voltam. Meglepett, hogy nem ők javasoltak, hanem a KDM. A lényeg azonban az, hogy a helyi választásoknál nem a "pártok" színei érvényesülnek, hanem mindig az ember, hiszen a választók nagyon is jól ismerik a jelöltet. Demeter Béla polgármester misszionáriusokat hoznak ide. Ezek mind a falu hasznára válnak, mert segítenek; főleg a cigány származású polgárok nevelésében. — Milyen velük a polgármesteri hivatal kapcsolata? — Különösebb kapcsolatunk nincs, néha meglátogatnak bennünket, nagyon kedvesek. Pontosan nem is tudom, hogy hányán vannak, talán öt lány és tizenöt vagy húsz férfi. Német nyelvre is tanítják a fiatalokat, a negyedikes kislányom is jár német órákra. — Van a faluban iskola? —Természetesen van magyar Uzapanyit látképe — Hány lakosa van és milyen az összetétele Uzapanyitnak? — A közepes községek közé tartozunk, mert a Rimaszombati járásban vannak nálunk jóval alacsonyabb lélekszámú falvak is. Lakóink száma 604, ebből a fele cigány származású, a másik fele szlovák és magyar, a szlovákok leginkább a pusztákon laknak, talán két-három család lakik a faluban. A háború után Uzapanyitot is érték megrázkódtatások, kitelepítések Magyarországra és deportálások Csehországba, ahonnan aztán idővel hazaszökdöstek az emberek. Megemlíteném, hogy az első köztársaság idején, a földreform idején is telepítettek be szlovákokat községünkbe, kedvező hiteleket kaptak, és a felosztott úri birtokokból gyorsan földhöz jutottak. De nyugodt, békés polgárai lettek falunknak, és mint mondtam, leginkább a pusztákon, tanyákon telepedtek meg. Laponya, Mikóháza és más pusztákon... — Hogyan jött létre a "Misszionárius Ház"? — Karol Hudiak katolikus plébános fogott bele a kétszobás parókia kiszélesítésébe. Amikor már elkészültek az építkezési munkálatok, a rozsnyói püspökatya úgy döntött, hogy német iskola, de a kislányom Rimaszombatba jár, az édesanyja ott dolgozik, így naponta vele utatzik a kislány. — Végül egy személyes kérdés. Az októberi választásokon újra megpályázza a polgármesteri tisztséget, vagy visszatér a Csemadok kötelékébe? — Nem kis felelősség polgármesternek lenni még egy faluban sem, mint a miénk. Abban az esetben, ha látom, hogy a jelöltek között szerepel egy nálamnál fiatalabb, de rátermett egyén, akkor visszalépek. A másik esetben viszont nem szeretném cserbenhagyni a falut, szeretném befejezni azokat a munkálatokat, amelyeket megkezdtünk. Persze az is lehet, hogy nem jelölnek, és akkor nagyon egyszerű a dolog... Demeter Bélával még beszélgettünk néhány percet, szóbakerült elektromérnök fia is, aki a prágai Károly Egyetemen szerzett diplomát, és Csehország fővárosában maradt, mert a honi viszonyok közepette és ismerve a Rimaszombati járás munkanélküliségi számarányát, a biztos munkanélküliség várt volna rá. MOTESIKY ÁRPÁD 3
