A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-09 / 50. szám
LAPOZGATÓ MT Hungarica. — Érintkezik természetesen a nemzetiségi szellemi templom építésének az ügyével irodalomkritikusi, irodalomtörténelmi, írói tevékenységem is; de hát ennek a taglalása messzire vezetne, s különben is, mint Sütő András mondja: "Ha a mű kinyitja a száját, az író fogja be a száját." Tehát, ha erre képesek, beszéljenek helyettem inkább a művek. Érintenem kell viszont azt a kérdést, hogy akarva nem akarva hetente legalább egyszer mindenképpen beleütközöm a népszolgálat ügyébe, legalábbis annak a pedagógusi-oktatói formájába; nekem ugyanis hetente egyszer-kétszer katedrára kell állnom. Nemcsak puszta információkat kell továbbadnom a hallgatóknak, hanem — hiszen a pedagógia akkor kerek és teljes, ha a puszta információátadáson túlmenően (amit ma már el tud egy magnó is végezni) a nevelés, az emberformálás szempontjáról sem mond le. A kihívás — a nemzetiségi lét már említett kihívása — számomra, hogy hetente szembenézek ötven magyar szakos hallgatóval. Az ö kezükbe van letéve a jövőnk, a hallgatókban éppen ezért ki kellene munkálni a nemzetiségi értelmiségi szerep- és küldetéstudatát is. — Tudják Önt inspirálni a diákok? — Azt hiszem, igen. Hogy én tudom-e őket, annak megítélése nem az én feladatom. Mit ér az ember, ha tanár?! — A válasz az egyetemi hallgatók hatáskörébe tartozik... Mit ér az ember, ha tanár, s ha történetesen Zalabai Zsigmondnak hívják? Kérdésemre a Fábry Napokon két magyar szakos hallgató mondta el benyomását, véleményét: Korpás Árpád, másodéves magyar—történelem szakos hallgató: Zalabai tanár úr kissé más formáját választotta a szokásos előadásoknak. S ha pl. az irodalomtudományban még eldöntetlen kérdés kerül szóba, kikéri a mi véleményünket is. Természetesen ilyenkor különböző nézetek konfrontálódnak, s azt hiszem, ebből mindannyian profitálhatunk. Ha a tananyagon kívül valamit érdemesnek tart elmondani, kitérőkat tesz. Az előadásokat többnyire "információs csomaggal11 kezdi. Elmondja, hol, milyen előadások lesznek, vagy bemutat egy új könyvet és terjeszti a diákok között. De arra is megpróbálja felhívni a figyelmet, amivel ő maga foglalkozik, legyen az akár írói működése vagy közösségépítő munkája. Néhányan fénymásolatok készítésével támogatjuk a Bibliotheca Hungarica könyvállományának a gyarapítását. Nekem a tanár úr sokrétűsége tetszik, mindamellett, hogy tudom, számára is megerőltető ez az aktivitás. Molnár Judit ez évben végzett magyar—történelem szakon, jelenleg a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztője: Nem tudok elfogulatlanul nyilatkozni, nekem ugyanis Zalabai Zsigmond az egyetemi tanár prototípusát, a példaképet jelentette. Az órái mindenképpen eltértek a Magyar Tanszék hagyományos oktatási módszereitől. A diákot partnernek tekinti, nincs meg nála a tanár—diák függőség. Az órái első részében történik a dolgok elméleti megközelítése, erre építi az órák második, erősen gyakorlati részét. Ő dialógust folytat, és tudja, hogy a tanár—diák párbeszéd hová fog eljutni. Vezérelt kérdései vannak, ezekkel vezet el új felismerésekhez. Nagyon sokszor parázs, de termékeny és egyenrangú vita alakult ki közte és a diákok között. Tantárgyain belül otthon van, tájékozott. Információs bázis, gondolatforrás. Számomra ő az abszolút tanár típusa. A Zalabai-vizsgáztatást mintaként kellene bemutatni. A diák nem érzi, hogy vizsgázik, mert a tanár úr véleménycserét folytat vele. Bennünk sohasem voltak meg a szokásos vizsgagörcsök, nála nemcsak az előadásokat, hanem még a vizsgát is nagyon élveztük. — Pillanatnyilag mi foglalkoztatja a legjobban? — Mivel a Fábry Napoknak van néhány budapesti vendége, méghozzá olyan értelmiségi emberek, akik a magyarországi kormányváltozást követően frissen kerültek felelős beosztásba, olyan helyekre, ahol egyebek között a határokon túli magyarokkal való kapcsolatteremtést is intézik, baráti beszélgetésekre, tájékoztatásra, segítségkérésre használom fel itt, Kassán az időt. Volt pl. egy hosszú beszélgetésem Egyed Alberttal, aki a Magyar Közoktatási és Művelődési Minisztérium Nemzetiségi és Etnikai főosztályának a főosztályvezető-helyettese, és most egy magyar—szlovák egyetemi oktatási államközi szerződéshez készíti elő az alapanyagot. Vele beszélgettem a szlovák—magyar felsőoktatás kérdéseiről, elsősorban a pozsonyi Magyar Tanszék helyzetéről, de ezen túlmenően a pozsonyi és a budapesti bölcsészkar között kötendő kapcsolatokról, amelyekbe bele kell férnie nemcsak a hazai magyar diákokra odafigyelő gondoskodásnak, hanem a magyarul tudó szlovák diákok magyarországi oktatásának is. Meg sem melegedett még a Fábry-díj a kezemben, s lám, máris közügyekben gondolkodom. Úgy látszik, az Isten azért "talált ki", hogy egyszerre éljem a magánember és a közéleti ember szerepét. Decemberben emlékezünk meg az 1989-es romániai események ötödik évfordulójáról. Ezért fontosnak tartom megemlíteni, hogy azokban a tragédiákat szülő napokban, amikor Romániából rettenetes hírek érkeztek hozzánk, Zalabai Zsigmond volt az, aki elindította nálunk A felvidéki magyarság Erdélyért mozgalmat. Karácsony másnapján, tehát csupán ezen az egyetlen napon Zalabai Zsigmond a Lévai járás több tucat községébe utazott le, és irányította a gyűjtést. Háromnapi megfeszített gyűjtőmunka után ruhával és élelmiszercsomagokkal megrakott tizenhat kamion, autóbusz, tehergépkocsi indult útnak Romániába, s Zalabainak még arra is futotta az erejéből, hogy személyesen kísérje a konvojt Kolozsvárra. Igaz, egészsége, hathetes pszichiátriai kezelésre szoruló idegállapota látta kárát... De mint mondja, nem bánta meg: "Ez jó mulatság, férfimunka volt!” — Tanár úr, Ön a kiválasztottak fajtájába tartozik... — Kedves Erzsébet, azért ezt nem állítanám. Teszem a dolgom, azt, amit hitem, agyam, magyarságélményem kíván. Szívemben Arany János intelmével: "Nem elég csak emlegetni,/ Tudni is kell hűn szeretni,/ Tudni híven a hazát." MELAJ ERZSÉBET Fotó: M. Nagy László ÍRÓK A HÁZASSÁGRÓL A házasság kölcsönös, hűséges gyöngédségéért cserébe mindkét félnek megmaradjon az a joga, hogy a maga lelke szerint éljen, a maga útján járjon, a maga igazságát keresse, biztosítson — ha kell — külön területet a maga tevékenységének: egyszóval töltse be a maga lelkiéletének törvényeit, s ne áldozza fel egy másik embernek — akár a legkedvesebbnek — törvényéért, mert senkinek nincs joga, hogy feláldozza a maga kedvéért egy másiknak a lelkét vagy a magáét egy másik kedvéért. Romain Rolland A házasság nagy próba és mindennapi megújuló nehéz feladat. A boldogságot nem lehet kényelemben várni, ölbe hulló ajándékként. Mindennap harcolni kell érte. Bíró Lajos Az ember hű maradhat házastársához, mert hű akar maradni. Akarattal kívül rekeszthetjük házunkon a hazugságot, csalást és a hitványságot. Elfojthatjuk a csúnya, méltatlan jeleneteket s a keserű gonosz szavakat, ha akarjuk. Csak a szerelmen nem fog az akarás. Sigrid Undset Az asszony esze úgy járjon, hogy mindig az ura kedvére forduljon. Azt tegye a szerelemben, amit a parancsolója akar. Az asszony valami élő melegágya legyen a férje minden képességének, amelyben megpihen az ember, s új erőre kap. Móricz Zsigmond Az elhidegült házasok olyan emberek, akik valamikor egyetértésben zenéltek egymással, de most mindegyikük magában játszik, különböző hangnemben, különböző ütemben, végül még különböző darabokat is. Jakob Wassermann A házasság nagyon kockázatos vállalkozás, s egy bölcs közmondás azt tartja, hogy sohasem lehetünk elég óvatosak az anyósunk megválasztásában. Axel Munthe A művészek ne nősüljenek, mert nem tudnak hűek maradni, nem is lehetnek hűek, ha nem akarnak önmagukhoz hűtlenek lenni. De ha nem nősülnek meg, akkor nincs kapcsolatuk az élettel, nem ismerik az élet legmélyebb ínségeit. Akárhogy is cselekszenek, mindig fordítva cselekszenek, és így a legfordítottabb cselekedetük voltaképpen az egyedüli helyes. Hermann Löns Nem szégyen felszarvazott férjnek lenni. A szégyen csak az, ha az ember büszkén viseli a szarvait. Zsolt Béla Egyszerűen utálatos együtt élni valakivel, akit az ember nem szeret, vagy aki nem szereti az embert. John Galsworthy Válogatta: -d-15
