A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-11-04 / 45. szám
Fesztivál után Szeptember 23-án ismét a színházi élettől volt hangos Nyitra. Az elmúlt esztendőben szóvá tettük, hogy a fesztivál rendezői nem voltak következetesek, és nem hívtak meg magyar együttest a színházi napokra. Kiderült, hogy az általunk hiányoltaknak volt foganatja, mert az idén két magyar társulat is szerepelt. A Komáromi Jókai Színház Beckett Godot-ra várva című drámáját vitte színre, míg a Budapesti Kamara Színház, Christopher Marlowe II. Edward című drámájával látogatott Nyitrára. A Komáromi Jókai Színház előadásáról talán annyit, hogy a darab nem ismeretlen a zoboraljai színházszerető magyar közönség előtt, de a kedvezőtlen időpont is — délután három óra—hozzájárulhatott ahhoz, hogy a törzsközönség távol maradt. A darab bemutatójáról már írtunk egy más alkalommal. Újat vagy felfedezni való különlegességet most sem tudnánk mondani róla. Talán annyit, hogy a Nyitrai Színházi Seregszemle egy kicsit a szakmának szól, és azon jól vizsgázott a komáromi magyar társulat... Az egy nappal később, szeptember 28-án fellépő Kamaraszínház előadását már kétszázötvenen nézték végig — csak ennyi székje volt a színháznak—, és az érdeklődés alapján elmondhatjuk, hogy a színház nagyterme is megtelt volna nézőkkel. AII. Edward eredetileg kamaraelőadásnak készült, szerzője Christopher Marlowe, Shakespeare kortársa volt. A drámaíró csodagyerek, Marlowe nagyon fiatalon hunyt el, huszonkilenc éves korában egy kocsmai verekedés áldozata lett, mások szerint viszont "homlokába szúrta tőrét egy feltehetően királyi ügynök egy csapszék sötét lépcsőfordulójában.. Nos, ez a fiatal, müveit, egyetemet végzett fenegyerek írta meg: "II. Edward angol király, vészterhes uralkodását és siralmas halálát, a büszke Mortimer tragikus bukásával; valamint Peirs Galvestonnak, Cornwall nagy grófjának II. Edward király nagyhatalmú kegyencének életét és halálát, ahogy azt a nagyméltóságú Pembroke gróf szolgái előadták!" Ruszt József rendező nem az első alkalommal vitte színre II. Edwardot, ezúttal azonban a Budapesti Kamara Károly körúti színpadára vitte és a nagy, véres tragédiát kamaradarabnak szánta, ami némileg csökkenti a nagy tragédia hatását. A szereposztás sem hétköznapi, a mai magyar színjátszás legjobbjait — Gálffi Lászlót, Dózsa Lászlót, Dunai Tamást, Horváth Illés gyermekszínészt, Horváth Virgilt f.h., Jakab Csabát, Kerekes Józsefet, Kránitz Lajost, Nemcsák Károlyt, Rátóti Zoltánt és Egri Mártát — láthattuk Nyitrán is. A darabot Forgách András Bőhm György dramaturg közreműködésével ültette át magyarra. A rendező egy vágóhídon játszatja a darabot, ahol véres húsok lógnak a háttérben, és a szereplők is véres munkaruhákban mozognak a színpadon. A darabból nem hiányoznak a groteszk elemek sem, de mindvégig megtartja komolyságát, méltóságát. Gálffi László kitűnő alakítása II. Edward szerepében és Gaveston Horváth Virgil, a kéjenc a férfi-férfi szerelem Christopher Marlowe egykori arcképe Gálffi László a királyi koronával — még civilben alakítója kidolgozott, színészi teljesítmény. De sorolhatnánk még tovább a szereplőket: Dunai Tamást, aki a darabban hat szerepet is alakít és a királynét megjelenítő Egri Mártát, a szerelmében csalódott, de férfi szerelemre vágyó asszonyt, aki végül is Mortimer — Nemcsák Károly — karjaiban találja meg a szerelmet, s inkább a gyermekkirály, III. Edward — Horváth Illés — érdekeit tartja fontosabbnak, aki nagyon hamar és határozottan beletanul a király szerepébe, jogaiba és hatáskörébe... Az Új Magyarország kritikusa, Takács István az Angliai vágóhíd című írásában ezeket írja a darabról: "Ki lehetne akasztani a cégtáblát: Angliai vágóhíd. A Budapesti Kamara Színház stúdiószínházában ilyen környezetbe helyezi Christopher Marlowe (1564—1593) drámáját, a II. Edwardot a rendező, Ruszt József (aki egy huszonöt évvel ezelőtti bemutatón már színre vitte ezt a darabot az Egyetemi Színpadon). Nem az a célja tehát, hogy az 1307 és 1327 között uralkodó Edward egyébként roppant zavaros és véres korát megidézze Marlowe műve szerint." Az Élet és Irodalom, Archaikus mészárszék címmel közöl kritikát. A szerző, Koltai Tamás imigyen méltatja Gálffi László játékát: "II. Edwardja, aki mintha nem is a reneszánszból, hanem a gótikából lépne elő, szoborszerű, mozdulatlan arcával, tartásának nyugodt, leegyszerűsített pózaival, gesztusainak takarékosságával. Ebből az archaikus alakból, ellentétben a lélektani realizmus szabályaival, váratlanul, ösztönszerűen, irracionálisán törnek föl a szenvedélyek és bizonytalanságok, elsősorban a fiú-kegyence iránti homoszexuális rajongás, amely emberi, királyi habitusának, uralkodáshoz való viszonyának alapvető meghatározója." Tarján Tamás a Gótikus mészárszék címet adta írásának, és keményen odavág egy-egy szereplőnek. A Színház kritikusának írása a Királyi mészárszék címet viseli, míg a Népszabadság tollnoka, Zappe László Paródiák a mészárszékben címet választotta. Talán még annyit a Kamara Színház társulatáról, hogy júniusban részt vettek a katalán Sitges városában tartott fesztiválon. Egri Márta a fesztivál krónikájába jegyez A híradások szerint Sitges vastapssal köszöntötte a II. Edward magyar nyelvű előadását. Idézet az egyik méltatásból: "A többéves hagyománnyal rendelkező fesztiválok történetében — s ide sorolhatjuk az ötéves múltra visszatekintő Sitges Teátre lnternacionál-t (Sitgesi Nemzetközi Színházi Találkozó) is — voltak, vannak és lesznek felejthetetlen esték. A szombati ilyen volt: a Budapesti Kamara Színház "II. Edward"-előadása megismételhetetlen élmény volt. így értékelte a közönség, amely az utolsó négyzetméterig megtöltötte az Espai Mediterranit, és a Marlowe-darab vége után még hosszú perceken át ünnepelt." Igaz, a nyitrai előadás nem szombaton zajlott, hanem szerdán, de a közönség ott is hosszú perceken át ünnepelt. Az előadás szlovák méltatásáról még nem hallottunk, pedig all. Edward-előadás a nyitrai fesztivál rangjához méltó volt, növelte a fesztivál értékeit. MOTESIKY ÁRPÁD Fotó: a szerző 2
