A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-08 / 28. szám
OTTJÁRTUNK írók, könyvek, olvasók... Vámos Miklós Györy Attila és Molnár József könyvet árul Esterházy A Péter az emelvényen a megnyitót tartja, lent a tűzoltózenekar dobosa Határ Győző és Nagy Attila Kristóf Bródy János Az ünnepi könyvhéten, Budapesten A fenti három fogalmat tartanám irodalomnak, mert író nélkül nincs könyv, könyv nélkül nincsen olvasó, és olvasók nélkül az irodalom vajmi keveset ér. Mindezekhez pénz és nagyon sok pénz szükségeltetik. Ez Az ünnepi könyvhét alkalmából (1994. június 2—5.) a Vörösmarty téren, a költő szobra alatt nem egy alkalommal szóba került. A magyar irodalomról, a könyvhét megnyitóján az ünnepi szónok Esterházy Péter többek között ezeket mondta: "A jó irodalmi mű magától értődőén örökmozgó. Ezért tartjuk az irodalmat; ezért a megmondhatatlanért, kimondhatatlanért, megnevezhetetlenért. Az irodalom akárhogy is forgatjuk, konstruáljuk, vagy iróniára ítélten csupaszítjuk, illetve ellenkezőleg, mondjuk bohócsipkát húzunk rá: az irodalom kérem szépen marad a költői valami, a könyv ünnepe..." A könyvhét megnyitója után — napsütéses, fényes időben — Somlyó Györgyöt fogtuk vallatóra, és egy gyakorlati kérdést tettünk fel neki: Melyik volt az első könyvhét, amelyen részt vett? — Nagyon nehéz kérdés, mert pontosan nem tudom megmondani. Egyre biztosan emlékszem: mint diák részt vettem azon a könyvnapon, amelyiken József Attila a Nagyon fáj című kötetével megjelent, és oly gyalázatosán, állítólag csak hatvanhét példányban kelt el. Mint író, valamikor 1953-ban vettem részt a könyvhéten, akkor jelent meg egy kötetem, azóta aztán rendszeresen jelentek meg munkáim a könyvnapokra is. Közben folyt a műsor a Vörösmarty téren. A hallgatók és nézők soraiban láttam mozogni Mészöly Miklóst, Fekete Gyulát, Vámos Miklóst, Spiró Györgyöt, Mezey Andrást és másokat. A színpadon Nagy Attila Kristóf éppen Csontos János kritikust faggatta. Balassi Bálint franciára fordított köteténél feltettem a kérdést: — János, te tökéletesen beszélsz franciául, milyennek tartod a Balassi-kötet fordítását? — Amennyire megtudom ítélni — kezdte válaszát Csontos János —, jó fordításról van szó, de annyiban nem autentikus, hogy nem tudja azt a patinát visszahozni a francia fordítás, ami a magyar eredetiben jelen van. — Lényegében milyen nyelvre fordították Balassi verseit, a korszerű francia nyelvre? — Ez a kötet a Gara László-féle nyersfordításra épült, ígyhát a fordító inkább a mai francia olvasónak akarta közelebb hozni Balassit. Benne vannak a francia verselési hagyományok, de a fordítók nem is törekedtek arra, hogy 12 A HÉT
