A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-26 / 35. szám
HÉT MINERVA Németországban huszonkilencmiilió embert gyötör "feszültségi fejfájás" és huszonegymilliót migrén. A hosszú ideje alábecsült népbetegségben szenvedő ember átlagosan évi 5,5 napot mulaszt munkahelyéről. A szakértők szerint gyógyítani nem lehet, de a megfelelő fájdalomcsillapítót már felfedezték. Amit a népnyelv fejfájásnak nevez, az az orvosok számára gyakran egy megoldhatatlan, százhatvankilenc különböző betegségformából álló puzzle-játék. Ha azokat kiszűrik, akiknek a fejfájását daganat vagy ferdült hátgerinc okozza, még mindig hadseregnyien maradnak, akik úgynevezett "primér" fejfájásban szenvednek. A Fájdalom (Der Schmerz) című szaklapban most közzétett tanulmány szerint Németországban a lakosság fele szenved "feszültségi fejfájásában és harmada migrénben. A fejfájás — Hans-Christoph Diener, az esseni egyetemi ideggyógyászati klinika igazgatója szerint — az első számú népbetegség, amelyet hosszú ideje teljesen alábecsültünk. Alábecsültünk azért, mert a fejfájást nem fogadtuk el betegségnek. Csak a "gyengébb" nemnek és a hipochondereknek engedélyeztünk egy-egy "migrén-napot". A fejfájásnak, bár ez mindig egészen személyes érzés, és mindenkinek saját története van a sajátjáéról, mégis más-más típusait különböztetik meg az orvosok. Feszültségi fejfájás: Ezt a tipikus "satuérzést" csaknem mindenki ismeri. Szinte hihetetlen, hogy a tudósok a fejfájásnak erről a mindennapi és széles körben elterjedt formájáról tudják mind ez ideig a legkevesebbet. Sok orvos azt hiszi, hogy az ok: erősebb lelki nyomás vagy stressz, esetleg a számítógép melletti rossz testtartás, vagy egy rossz matrac vezet a feji izmok túlfeszítettségéhez, elmerevedéséhez. "Minden eddigi kísérlet a magyarázatra csupán hipotézis maradt" — mondja Diener. A német fejfájás-pápa legújabb A fejfájás. Hat hóhérleény,a pokol -ól. Így látta Georg Cruikshank (1792—1878) grafikus a fejfájást magyarázata így hangzik: "Valószínű, hogy a fejfájások fájdalomküszöbe — talán már születésünktől fogva — eltolódott. így az önmagában véve normális állapotot is fájdalomnak érzik. A következmény: feszült izmok és erősbödő fájdalom." "Clusteľ'-fejfájás: Jóval ritkább és kifejezetten férfibetegség. Szinte elviselhetetlen, egyoldalú szúró fájdalom, "mint amikor izzó tűt döfnek a szembe". Ha az okokat nem is ismerjük, tudjuk, hogy a százszázalékos oxigén belégzése segít. Migrén: Az érintetteknek az az érzésük, hogy a "fejük szétrobban", és olykor napokon keresztül csak a sötétséget tudják maguk körül elviselni. A fájdalom leggyakrabban a fej egyik oldalára koncentrálódik, és az agyban olyan régiót aktivizál, amely rosszullétet és hányingert vált ki. Egyötödüknél a rohamot idegi zavar, úgynevezett "aura" jelzi: ezek az emberek csillagokat és fényfelvillanásokat látnak, vagy akár bizsergető csiklandást éreznek karjukon és lábukon. Sigmund Freud az okot a ki nem élt szexualitásban látta. Ő maga is élete végéig szenvedett migrénben. Erich Kästner, a gyermekkönyvek szerzője viszont azon hisztérikus fehérnépeket, akik szívesen bújtak ki házastársi kötelességük alól, így ábrázolta: "Pope igazgatónőnek migrénje volt. Migrén az olyan fejfájás, amely akkor is létezik, ha nincs." De ezek csak mesék. Nem létezik sem tipikus migrén-személyiség, de női vagy civilizációs betegségről sem lehet szó. Dzsungel-migrén A második századból, Marcus Aurelius római császár udvari orvosától — Galenostól — származik az egyoldali fejfájásra vonatkozó "hemicrania" (franciául: migraine) kifejezés. Sőt, az első feljegyzések még a régi egyiptomiaktól erednek. Bámulatos az is, hogy a föld valamennyi népénél az emberek mintegy tizenöt-húsz százaléka szenved migrénben — teljesen függetlenül attól, hogy őserdőben vagy Berlin nagyvárosi "dzsungelében" élnek. Valós különbségek csak a nők és a férfiak között vannak: a migrén áldozatainak kétharmada nő. Ebben az ösztrogén hormon ingadozása a ludas. De miért van az, hogy egyes betegek fejfájása oly erős, hogy — elmondásaik szerint — még a legbrutálisabb horrorfilmekkel is vetekszik? "Kés döfi át a szememet, és körbekotorja az egész koponyámat" — mondja kínjait ecsetelve Dorothee Kobelentz- Kock, egy hamgurgi migrén-önsegítő csoport vezetője. Végül is a tulajdonképpeni agyvelő teljesen érzéketlen a fájdalommal szemben. Honnan ered a fájdalom? A lüktető kín az agyunkat körülzáró, vékony hártyából indul ki. "Most már tudjuk, hogy a fejfájás az agyhártya véredényeinek tágulata révén keletkezik, és nem az agyi erek tágulata vagy az agyban fellépő vértolulás okozza, amint azt korábban hitték" — mondja Diener. Úgynevezett "hordanyagok", mint a szerotonin és noradrenalin játsszák a főszerepet. Hormonális ingadozás, feszültség, kimerültség vagy akár fényfelvillanások válthatják ki, hogy az erek az agyhártyában kitágulnak. A gyulladáskeltő anyagok így átjuthatnak az érfalon, és ingerük a környező idegeket, aminek következtében minden érverés gyötrelemmé válik. Az új összefüggést egy új migrén elleni "csodaszer" kutatási munkálatai során fedezték fel, amely képes az agyhártya véredényeit célzottan beszűkíteni, és ezzel a gyulladási reakciót fékezni vagy meggátolni. Perceken belül megszűnik a fájdalom, amiként ezt Michael Moskowitz, bostoni kutató patkányokon végzett kísérleteivel bizonyította. Bűnös gének A fejfájás-kutatók — családoknál végzett közvéleménykutatások alapján — már hosszú ideje tudják, hogy minden négy érintettből hármat már a migrénre való hajlammal együtt tettek bölcsőbe. A "fejfájós" örökítő anyagra vonatkozó első bizonyítékot a párizsi Anne Joutel és Marie-Germaine Bousser szolgáltatta nemrégiben: a tizenkilences kromoszómán egy bemetszéssel az idegsejtek anyagcserezavarát idézték elő. Ez mindeddig csak a "családi féloldali szélhűdéses migrén" különösen ritka típusainál volt ismeretes. A hajlam ellenére e rohamok nem maguktól keletkeznek. A kiéli egyetemen végzett kísérletek arra utalnak, hogy a migrénbetegek rosszul dolgozzák föl az ingereket. Agyuk hiperaktív, és nem ad megfelelő választ sem a belső, biológiai, sem a külső, fizikai 20
