A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-29 / 31. szám
KRONIKA Településlexihon MAGYAROK NYOMÁBAN RIMASZOMBAT (Rimavská Sobota) A Rima folyó középső szakaszán, a régi város annak bal partján, Tamásfalvával egyesülve, ma már mindkét partjára kiterjeszkedik. Az országos statisztikai hivatal a város területét 1880-ban 5,015 kát. holdnak mutatta ki, mely terület 1890-ben már 6,173 kát. holdra emelkedett. Ez arra utal, hogy a város nagy fejlődésnek indult, ám az első világháború után visszaesett. Az itteni nép bizonyos Gemel szarmata király vagy hadvezér emlékét mint szájhagyományt, a mai napig megőrizte. A szájhagyomány szerint Gömör vármegye a nevét tőle nyerte, ennek azonban írásos nyoma nincs. Állítólag a longobárdok is tanyáztak e város területén. Anonymus szerint e területet Bors vezér hódította meg, és csak 1009-ben jutott Szent István uralma alá. Az itt maradt szórványos szláv törzseket a hegyek völgyeibe- RIMASZOMBATI JÁRÁS szorították, akik ott földműveléssel foglalkoztak. A monda szerint Szent István az országot nemcsak megismerés, de a keresztény hit terjesztése céljából, maga oktatta és keresztelte a népet. Az egyik rege szerint a Rima mellé éppen szombati napon érkezett, az itt fekvő Kis-Kút, Csurgó és Zuhatag lakóit a király meglepte és az oltárukat ezért Szent Háromságnak szentelték fel. A kőből faragott keresztelő medencét, amelyben állítólag maga a király keresztelt, a Gömöri Múzeumban őrzik. A Rima szóval összekötött Szombat név az Árpád-kori Okmányokban már 1270-ben előfordul, az ott szereplő Zumbat, Zumbath és Zumbothely egy és ugyanazon község. A Rima folyóról némelyek azt tartják, hogy szláv, mások hogy olasz (latin) eredetű. A határjárásról kiadott jelentésben, melyet 1298-ban az egri káptalan küldött III. Endre királyhoz e folyóról, ez áll "Primo incipit iuxta fluvium Ryma". Rima-Szombat a XII. században "Zombathely" nevet használta. A másik hagyomány szerint több egymáshoz közel fekvő kisebb községek egyesüléséből keletkezett a város. E községek központja Istvánfalva, Szabadka, Kurincz, Téhány, Gacs, Tarnócz, Möcsény volt. E helységek egynémelyikét a város levéltárában egyik régi okirat említi az egymás közötti folytonos határvillongások miatt. Ez az oklevél községek egyesüléséről is szól. A jegyzék szerint a város Zsigmond királytól kapta volna a nevét, aki állítólag szombaton utazott át a Rima partján épülő kis városon; azonban ez állítás nem hiteles, mert Rimaszombat nevét más oklevelek már egy századdal korábban említik. A tatárjárás után a város első birtokosa a kalocsai érsek. 1334-ben azonban I. László kalocsai érsek elcseréli Rimaszombatot Szécsényi Tamás aradi, barsi és szerémi főispán birtokaival. A Szécsényi-család 1474- ben kihalt. E család utolsó sarjának, Lászlónak egyik nővérét; Hedviget, Losonczy Albert, a másikat: Annát, Guthi Országh János vette el. így lett e két család Rimaszombat földesura. A Losonczy-család is kihalt 1552-ben 10 A HÉT
