A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-27 / 22. szám
EGTAJAK őket Lengyelországba. Itt készült az ifjú Balassi Bálint első ismert műve, fordítása a Beteg telkeknek való füves kertecske, melyet "németből magyarra az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására" adott ki Krakkóban 1572-ben. (Ez az egy könyve jelent meg életében!) Apja ügyei tisztázódtak, és már Rudolf király koronázási ünnepélyén Bécsben találjuk a költőt, ahol a lakomát követően nagy sikert aratott juhásztáncával. De az udvar gyanakvása továbbra is ott lengett a Balassiak feje felett. Erdélyi hadivállalkozása Báthory István ellen is balul ütött ki. Fogságba esett, de Báthory kegyes volt iránta, és amikor a lengyelek királyukká választották, oda is magával vitte a költőt. Lengyelországban az udvari élet forgatagában, ahogy írja: "nyugodalmas és gyönyörűséges életben és az sok deliciákban (élvezetekben)" volt része. Szívesen maradt volna ott, de apja hirtelen haláláról értesülve haza kellett jönnie. Itthon folytatta az apjától megkezdett perlekedéseket a szomszéd birtokosokkal, a rokonokkal. Huszonhárom éves volt ekkor, műveltsége túlnőtt a korabeli viszonyok színvonalán. Nyolc nyelven beszélt és a vitézi mesterségben, a kardforgatásban is kitűnt társai közül. Egy jó házasság segített volna anyagi helyzetén, de a gazdag Krusits Ilonánál való próbálkozása kudarcot vallott. Annál nagyobb sikerei voltak a tiltott szerelemben, ahogy az a szerelmes verseinek ajánlásaiból is kitűnik. Végül találkozott Losonczy Annával, az igazi múzsával, Ungrád Kristóf egri kapitány feleségével. A pár évvel idősebb, életvidám asszonyban megtalálta költészetének ihletőjét. A közel hat évig tartó szerelemben Balassi költészete kivirágzott, ekkor írta a hires Annamajd később a Júlia-versek egész sorát. Négy esztendeig szolgált a híres egri végvárban mint hadnagy. De a hadnagyságot kevesellte, szinte minden évben kérte a bécsi haditanácsot, hogy nevezzék ki valamelyik végvár kapitányának. Kérése nem járt sikerrel. Nem nézték jó szemmel alkalmi portyázásait, duhaj életmódját, a polgárokkal való pereskedéseit. 1582-ben összeférhetetlenség miatt távoznia kellett Egerből. Elhatározta, hogy véget vet eddigi viharos életmódjának és, hogy megszilárdítsa anyagi helyzetét, elveszi feleségül unokahúgát, Dobó Krisztinát, az egri hős leányát, a gazdag Várday Mihály özvegyét. Sógora, Dobó Ferenc vérfertőzési pert indított ellene, és a szentszéknél sikerült az unokatestvéri házasságot érvénytelenítenie. Időközben Krisztina is hűtlen lett a költőhöz. Balassi hadiszolgálatot vállalt az érsekújvári főkapitánynál, de mivel ennek fiatal felesége beleszeretett, a kapitány kiutasította a várból. A megözvegyült Losonczy Annát levelek, versek özönével ostromolta, de az már figyelemre sem méltatta. Keserű megbántottságában, reményét vesztve, vagyoni perei elől újra Lengyelországba menekült. Egy őszi éjszakán "egészen egyedül, lóra ülvén éjnek idején eltávozott ebből az országból" — írja róla Illésházy István. Lengyel földön a török elleni harcok helyett Balassi egyik levele aláírásával Bocsásd meg úristen ifjúságomnak veikét, Sok hitetlenségéi, undok fertelmességét, Töröld el rútságát, minden álnokságát, Könnyebbíts lelkem terhét. Az én búsult lelkem én nyavalyás testemben Tétova bujdosik mint madár nagy szélvészben... — így könyörög bűnei bocsánatáért Balassi Bálint, a magyar irodalom első igazi, európai rangú költője. Ilyen őszinte vallomást, lírai képeket csak századok múltával Ady Endrénél találunk újra. Egész zaklatott, bujdosással, vitézi bajvívással, viszonzott és viszonzatlan szerelmekkel teli élete benne található verseiben. És a természet üde szépségét, a vérbő életkedvet, a halál könyörtelenségét senki sem tudta úgy megjeleníteni magyar honban, mint ő. Gondoljunk csak arra, hogy előtte pár évtizeddel Ilosvai Selymes Péter és Tinódi Lantos Sebestyén rótta, hosszú, döcögős rímű krónikáit. Igaz, Tinódi szép dallamai, a katonai élet leírásai, hatottak Balassira. De a tartalmat mindig egyéni élménnyel töltötte meg. 1554 októberében Zólyom várában született, a Balassiak ősi birtokán. Apja Balassi János zólyomi főkapitány, akitől nyugtalan természetét és az irodalom szeretetét örökölte. Apjának egy szerelmes verse is fennmaradt. A fiát, Bornemisza Péter, korának legműveltebb prédikátora és a magyar próza megteremtője, megújítója, tanította. Az egyik tankönyve is megmaradt, mely a mester bejegyzései mellett a gyermek Balassi keze írását, tolipróbáit is megőrizte. Műveltsége azt sejteti, hogy külföldön, Németországban és Olaszországban is, megfordult az egyetemi városokban. Életének első sorsdöntő szakasza akkor következett be, amikor apját hűtlenség gyanújával, hamis rágalmak alapján elfogták, és a pozsonyi vár börtönébe zárták. A család az ifjú Balassival Lengyelországba menekült, ahol birtokaik is voltak. Balassi Jánosnak sikerült a börtönből megszöknie, és követte ŐT' ____/ a 4 1ví 7*7-1 —T“, “-p-tiv.y- ----------A zólyomi vár, Balassi szülőhelye A hibbei templom, ahol a költő hamvai nyugosznak Balassi 16 A HÉT
