A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-27 / 22. szám
ÉGTÁJAK Bálint 1554 mmmm 1594 azonban új szerelem várja. Wesselényi Ferenc dembnói várában beleszeret a vár úrnőjébe, Wesselényiné Zárkándy Annába, akit verseiben Coeliának nevez, és ilyen szép jelzőkkel illeti: Úgy menyek—szüzeknek, Mint az szép fiiveknek Vesz szépsége virága, Mihent közikben kél Coelia, az akinél Égnek nincs szebb csillaga. Egy fél évig csendes, meghitt boldogságban él. De nyugtalan természete nem hagyja békén, eljut a messzi északra, az "óceánum" partjára, jára megírta a Szép magyar komédiát, melyet szintén Júlia szívének meghódítására szánt. Balassi kezén a dráma teljesen átalakult, a költői ihletettségű prózai monológgal, bővíti a szerelmese után vágyódó, azt hasztalan kereső hős bolyongásának, bujdosásának történetét kiszélesíti, és a saját élményeit dolgozza fel. A realista életérzést pedig az egyetlen paraszt szereplő (az olaszban pásztor) testesíti meg, melynek szájából jóízű, gyakran vaskos beszéd hallatszik, melyet talán Balassi is használt a végvári vitézek között. Bár életében versei nyomtatásban nem jelentek meg, de kéziratban közkézen forogtak, még Zrínyi Miklós könyvtárában is megvolt a "fajtalannak" nevezett szerelmes Balassi Bálint arcképe egy korabeli festményen Idővel paloták Idővel paloták, Házak, erős várak, Városok elromolnak, Nagy erő, vasztagság, Sok kincs, nagy gazdagság Idővel mind elmúlnak, Tavaszi szép rózsák, Liliom, violák, Idővel mind elhullnak; Királi méltóság, Tisztesség, nagy jószág, Idővel mind elvesznek, Nagy kövek hamud S hamu kősziklává Nagy idővel lehetnek; Jó hírnév, dicsőség, Angyali nagy szépség Idővel porrá lesznek; Még az föld is elagg, Hegyek fogyatkoznak, Idővel tenger apad, Az ég is béborul, Fényes nap setéiül, Mindennek vége szakad, Márvánkőben metszett írás kopik, veszhet, Egy helyiben más támad; Meglágyul keménség. Megszűnik irigység, Jóra fordul gyülölség, Istentűi mindenben Adatott idővel Változás s bizonyos vég, Csak én szerelmemnek Mint pokol tüzének Nincs vége, mert égten ég. Véghetetlen voltát, Semmi változását Szerelmemnek hogy látnám, Kiben Júliátúl Mint Lázár újjátúl Könnyebbségemet várnám, Ezeket úgy írám És az többi után Júliának ajánlóm. a tenger melléki Braunsberg jezsuita kollégiumába. Halálára gondolva ír néhány szép, őszinte istenes éneket. Aztán 1591 őszén gondol egyet, és hirtelen Magyarországon terem. Bor- és lókereskedéssel próbál pénzhez jutni, Végles váráért pereskedik. Majd részt vesz a török elleni harcban, Pálffy Miklós seregébe áll, és az ellenségtől visszafoglalja családi várait: Divényt és a romba döntött Kékkőt. 1594 tavaszán Esztergom alá vonul, hogy a várat ostromló sereggel harcoljon a török ellen. Rimay János költő, a hű tanítvány szerint, a sokszor megálmodott halálra készült, és a harc közben nem keresett védelmet. Egy eltévedt ágyúgolyó mind a két combját súlyosan megsebezte, és tíznapi szenvedés után vérmérgezésben halt meg. A Balassiak ősi nyughelyén a liptói havasok lábánál fekvő hibbei templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. Rimay János egy hosszú versciklusban búcsúztatja, ahol ily szavakat ad a költő szájába: Mit mondhatok ? Éltem, hol bátran, hol féltem, Kedvvel, búval, panaszval; Hol méltó vádlásban, több rágalmazásban, Mert egész föld foly azzal. Vétkemben rettegtem, jómban örvendettem, S vigadtam az igazzal. Költészetében először ér el európai szintet a magyar líra. A versek mellett új műfajjal is próbálkozott. Egy olasz pásztordráma mintáverseinek egy példánya. A 17. század majd minden magyar költője az ő tanítványa volt, utánozták versformáit, de igazi életet nem tudtak belelehelni. Rimay János a költő kívánsága szerint kiadásra is előkészítette mestere hagyatékát, de csak Rimay halála után jelentek meg a tanítvány verseivel összekeverve. Ebből természetesen hiányoztak a kéziratban lappangó szerelmes versek, csak az istenes és vitézi énekeket tették közzé. Számos kiadásban jelent meg. Szerelmi lírájának csaknem teljes kéziratát, a "maga kezével írott könyvet" 1874-ben a zólyomradványi könyvtárban találták meg. Ez az a híres Balassi-kódex. Pár évtizede 1958-ban pedig a bécsi Nemzeti Könyvtárból került elő a Fanchali-kódex, mely Balassi szerelmes drámáját, a Szép magyar komédiát is teljes egészében tartalmazza. Németh László írja róla szép tanulmányában: "Modem költő. Modem, mert szeretett minden ízt, minden hangot, s ahogy lehetett, dallá váltotta, amit szeretett. Modem, mert élt, s élete hányatott volt és fájdalomteli, de megőrizett egy zugot az áhitatnak, a játéknak és a tiszta érzésnek." Balassi Bálint a magyar nyelvű verset a lantosok színvonaláról szinte egymaga emelte fel a reneszánsz műköltészet magaslatára. Ösztönös költői lángelme, aki különleges lelkialkatával, erős személyiségével a magyar líra úttörője, és Csokonai koráig nem is találni párját. OZSVALD ÁRPÁD BETEGH LELKEKNEK. való fwues kectccijke mell fgmf^ttlÁUtxndk^wrri^ fon*K. Am meg enrKgbVtjulbM Eb*\ fofUltabct tgyftfp tudó Trugf.Tultit iUikjntkfpf** kel lien btxz«tiriM nekja ktnBdJ^idcit-tat. idilliét Qidrnutb ij BdUfl tj Bút luti /trikót tfimetbílAfdgidr irrwfágth^ot 'rab tafdfafd. A Beteg telkeknek való füves kertecske címlapja A HÉT 17
