A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-10 / 24. szám
KRONIKA Településlexihon MAGYAROK NYOMÁBAN LÉVÁRT (Strelnice) Túróc-völgyi kisközség, 1900-ban, 67 házzal és 309 rém. kát. lakossal. 1427- ben a Bebek-család birtoka, és Lewarth néven szerepel. Későbbi birtokosai a Csernyus-, Thuránszky- és a Hevessycsaládok. A századfordulón Hartl Sándornak volt itt nagyobb birtoka és úrilaka, melyet a Thuránszky-család építtetett. Temploma 1873-ban épült a régi fatemplom helyén. 1920-ban Gemerské Leváre, 1927-ben Lévárt, 1948-ban Strelnice néven szerepelt. 1967-ben egyesült Gömörújfaluval. A községhez tartozik Lévárt fürdő is, amely hajdan nagyon látogatott hely volt. A forrást Csernyus Pál fedezte fel, és ő volt a fürdő megalapítója. Őt magát is ide temették, és síremléke ma is fennáll. Postája Harkács, vasúti állomása Tornaija-A község területe 746 ha, lakóinak száma 104, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 101, ev. ref. 3. A falu polgármestere Halász Márta, a Csemadok-alapszervezet elnöke Galló László. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 142 140 98,59 1991 104 100 96,15 LÖKÖSHÁZA (Levkuška) Túróc-völgyi kisközség, 1900-ban 57 házzal és 243, nagyobb részben ág. h. ev. vallásé lakossal. E községről 1427-ből találunk írott adatokat, amikor nevét Lewkusháza akakban említik. 1469-ben Lwka és Lwkahaza néven szerepel. A határban levő úgynevezett Őrhegyen hajdan állítólag erődítmény volt, melynek azonban mánnyoma sincsen. Földesurai az Istók-, a Draskóczy-, a Czékus-, a Gotthard-, a Szontagh- és a Lóczy-családok voltak. Ág. h. ev. temploma 1804- ben épült. Postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornaija. A község területe 364 ha, 238 lakossal, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 94, ág. h. ev. 107. A falu polgármestere Tóth István. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 266 246 92,48 1991 238 181 (roma: 41) 76,05 MAGYARHEGYMEG (Dolné Záhorany) A nógrádi határ közelében fekvő kisközség, 1900-ban, 54 házzal és 277 róm. kát. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka volt, és a XV. század közepén Nógrádhoz tartozott. Akkoriban egyszerűen csak Hegymeg volt a neve.- RIMASZOMBATI JÁRÁS Később a gróf Bethlen-család a földesura. Róm. kát. temploma 1884-ben épült. Ide tartoznak Rigó, Kishegymeg és Szibokor puszták is. Postája Osgyán, vasúti állomása Rimaszombat. A község területe 639 ha, lakóinak száma 224, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 218, ev. ref. 1, 4 az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Bodor Mihály. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 282 270 95,74 1991 224 208 92,86 MÁRTONFALVA (Nemesmártonfa, Martinova) Rima menti kisközség, 1900-ban 76 házzal és 285, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E község mai nevén 1427-ben a Jeney-család birtoka. 1467- ben a vizslási Barócz-család a földesura. Később a község lakosai nemesi szabadalmakat nyertek. A névváltozat is erre vezethető vissza. Református temploma 1760 körül épült. A község postája és vasúti állomása Rimaszécs. Területe 378 ha, lakóinak száma 215, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 129, ev. ref. 50, a többi az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Tóth László, a Csemadok-alapszervezet elnöke Pataki Jana, az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Pelle Olivér. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 198 175 88,38 1991 215 207 96,28 MEDVESHIDEGKÚT (Studená) A Gömör—Nógrád határon fekvő kisközség. 1900-ban 52 háza volt és 394 római kát. vallású lakosa. Postája és vasúti állomása Ajnácskő. A XVI. század elején Kun György birtokában találjuk, akinek utód nélküli halála után János király 1533-ban Werbőczy Istvánnak adományozta. 1548-ban a Lossonczy-család birtoka volt. 1575-ben török hódoltsági faluként, 12 házzal, afüleki szandzsákhoz tartozott. 1715-ben hat, 1720-ban hét házat írtak össze. 1770-ben gróf Teleki László, báró Péterffy János, Kubinyi Gáspár, Csorna Zsigmond és Benkó István voltak a földesuraí. A XIX. század első felében a gróf Keglevich, azután 1893-ig a báró Nyáry-család; ekkor dr. Tafler Ármin vette meg e család itteni birtokait. A községhez tartoznak: Felső- és Alsóutas és Messzelátó puszták. Területe 173 ha, lakóinak száma 291, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 247, ev. ref. 12, gör. kát. 1, a többi az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Varga Miklós, a Csemadok-alapszervezet elnöke Virág Bertalan. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 314 308 98,09 1991 291 274 94,16 MÉHI (Včelince) Sajó-völgyi kisközség, 1900-ban, 146 házzal és 687 róm. kát. vallású lakossal. A XIV. század elején a Méhy-család volt a földesura, s ennek birtokait 1383-ban a Bakosok kapták. 1427-ben a Sághycsaládé, 1682-ben Soldos Péter megveszi a birtokot Bagályi Jánosné szül. Uza Katalintól. Későbbi birtokosai a Kossuth-, a Mattyasovszky-, a Tomcsányi-, a Marikovszky-, a Jankovics- és a Károlyi-családok. Méhi mellett vándortó van, melyet sokan tengerszemnek tartanak. A község határában, az egyes dombokon gyakran találnak emberi csontokat, melyek a helybeliek szerint még a tatárjárás korából valók. E faluhoz tartozik Kerepecz és Lászlófal puszta, az első 1435-ben szerepel, a második pedig Lazinofalwa néven 1427-ben. Kerepecz közelében feküdt hajdan Várföld községe, melyet 1347-ben poss. Warfeulde néven említenek. Ugyancsak Méhi közelében feküdt hajdan Alkér is, mely 1435-ben a Méhy-család birtoka volt. A községben levő róm. kát. templom 1773-ban épült. A falu postája és vasúti állomása Tornaija. Területe 1312 ha, lakóinak száma 699, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 435, ev. ref. 93, gör. kát. 3, a többi az egyháznál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Kosztúr Tibor, a Csemadok-alapszervezet elnöke Tizslavicz János, aki az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója is. Népszámlálási adatok: Év Összesen Ebből magyar % 1980 703 612 87,06 1991 699 545 77,97 MEZŐTELKES (Majom, Mojin) Rimaszombat közelében fekvő kisközség 1900-ban, 71 házzal és 328 ev. ref. vallású lakossal. 1334-ben Moyun néven a kalocsai érsek birtoka, majd Szécsényi Tamás aradi, barsi és szerémi főispáné. 1427— 1431 között királynéi falu. Azután a többi ajnácskői várbirtok sorsában osztozik. Későbbi birtokosai a báró Vécsey-, a gróf Berchthold-, a Fáy- és a Szathmáry-családok. A községben savanyúvízforrás van. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn. A községben levő ev. ref. templom építési ideje ismeretlen. Ide tartoznak Teresztenye és Majsa puszták, melyeknek mindegyike már a XV. század elején szerepel. Majsa a Széchiek birtoka volt, Teresztenye pedig Terstene, majd Thereszthenye néven a gombaszögi pálosoké. A község postája és vasúti állomása Rimaszombat. A községet 1961 -ben Rimaszombathoz csatolták. Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
