A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-24 / 26. szám
CSIBE - SZÁRNYALÁS Vajon miként fogadja a Jókai Színház formabontó produkcióihoz, meglepő kísérleteihez, útkereső újdonságaihoz szoktatott komáromi közönség a legújabb előadást — Móricz Zsigmond "Csibe" című két részben bemutatásra került színművét? Egyáltalán igény mutatkozik-e az ezredforduló tájékán e népies — "úri muris" — muzsikaszós... mű, keserédes szerelmi történet iránt? Efféle kérdések motoszkáltak a fejemben a május 6-i premier előtt. Nos, a bemutató és az azt követő további előadások után állíthatom: a közönség veszi a lapot, illetve a belépőjegyeket, azaz érdeklődik a könnyen emészthető mondanivaló, a magyaros zamatú produkció iránt. Talán azért is, mert egy ígéretes fiatal tehetség kibontakozásának szem- és fültanúja lehet... no, de ne vágjak a dolgok közepébe! Móricz Zsigmond (1879—1942) 1936-ban ismerkedett meg Csibével, aki — először fogadott lányaként, majd élettársaként — ihletője lett a külvárosi életről szóló írásainak. Milyen is volt Móricz múzsája? Móricz Lili szerint: "ágyrajáró volt egy sötét, piszkos, külvárosi házban... eleven volt, szókimondó, friss és jassz... fiatalsága ellenére sok viharon, szenvedésen ment át... tele volt kívül-belül tüskével; védekezésből támadott... muszáj volt szemtelennek lennie, ha azt akarta, hogy észrevegyék... és volt benne erő, vidámság és kellő konokság. Móricz jegyezte minden szavát. Mikor már mindent tudott róla és környezetéről, fölvillant benne a színpad zárt formája, elhatározta, Móricz - bemutató a Komáromi Jókai Színházban Kazimir Károly m.v., vezető rendező Stubendek Kata- ► lin és Skronka Tibor Stubendek Katalin, Dráfi Mátyás, Németh ica, Szentpétery Ari, Ropog József, D. Németh István, Agócs Judit, Kukola József és a zenekar hogy darabot ír...” Bár a színdarab elkészült, de feledésbe merült. így csak három évtized múlva kezdett el csipogni Csibe — Karinthy Ferenc és Kazimir Károly rendező értékmentő kezdeményezésének köszönhetően. íme, újabb huszonhat év múltán Csibe "átrepült" a Felvidékre, hogy belopja magát az érzelmi hatások iránt fogékony nézők szívébe. Kazimir Károly vezető rendező-tanár igyekezett pergő előadást varázsolni a hiányosságokkal is bíró műből, ám még akadnak üresjáratok — főleg a produkció első részében. Kiemelkedő színészi teljesítményt nyújt Stubendek Katalin, a pozsonyi Színművészeti Főiskola harmadéves hallgatója, aki budapesti tanulmányai során, Kazimir tanár úr irányítása alatt — vizsgaelőadásként — eljátszotta a "Csibe" lerövidített változatát. Annak láttán indítványozta Beke Sándor igazgató-főrendező a teljes darab Komáromban való bemutatását. Kati — Csibe egyszerűségében bájos, kedvesen pimasz, talpraesett, természetes, "patyolatfehér" — magával ragadó. Alakítása láttán remélem, hogy a továbbiakban is Thália komáromi szentélyében fogja bontogatni a szárnyait... Rajta kívül főként Ropog József (Torda) hiteles alakítása "fogott meg"; Pőthe István (Johann) pedig immár sokadszor győzött meg arról, hogy epizódszereplőként is lehet feledhetetlen játékot produkálni. Skronka Tibort Fiúként, Németh Icát Mamaként, Dráfi Mátyást Papaként, Boráros Imrét Grófként, Vincze Emőkét Icuként, Petrécs Annát Grófnéként, Lőrincz Margitot Langnéként, D. Németh Istvánt Pincérként, Bugár Gáspárt Lakóként, Szentpétery Arit pedig Vendéglősnéként láthatjuk viszont a színpadon. Továbbá közreműködnek még a színház stúdiósai, valamint Tarics János alkalmi zenekara. A rendező munkáját Boldoghy Katalin rendezőasszisztens, Takáts Ernőd társrendező és Unka Ágnes m.v. dramaturg segítette. A kor és a környezet hangulatát visszaidéző díszletet Szinte Gábor m.v., a jelmezeket pedig Fábik Erzsébet készítette. Valószínűleg ez az az előadás, amely teltházat vonz a kisebb helységekben is, ahol még él a móriczi magyar virtus. Ha belegondolunk: Csibe története akár napjainkban is játszódhatna... Vagy talán tovatűntek az érdekházasságok, a könnyekkel átitatott szerelmi három- (és sok-)szögek, a zuhanással végződő "Csibe-szárnyalások"??? MISKÓ ILDIKÓ Fotó: Szűcs Jenő és a szerző 4 A HÉT
