A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-10 / 24. szám
MINERVA \ TUDOMÁNY OSVBWBI Magyar nyelvű természettudományi és műszaki g ismeretterjesztés (Cseh) Szlovákiában___________________ Könyvkiadás és ismeretterjesztés Az egykori Csehszlovákia területén összesen hat cseh, huszonhárom szlovák és két hazai magyar könyvkiadó jelentetett meg különféle kiadványokat magyarul. Ez az impozáns adatsor szinte sugallja, hogy a tudományos és a műszaki ismeretterjesztők is szabad pályán mozoghattak. B. Nádor Orsolya már említett bibliográfiája pillanatok alatt kijózanítja az olvasót: a cseh és a szlovák kiadók által megjelentetett magyar nyelvű művek négyötöde párt- és szakszervezeti témájú kiadvány volt, a maradék meg elsősorban gyermekkönyv (melyek egy részét a magyarországi piacra szánták), az ismeretterjesztést is főként a sport és az egészségügy képviselte. Tudományos és műszaki jellegű könyvekről esetükben csak ajkkor beszélhetünk, ha ide soroljuk a Skoda gépkocsik — több kiadásban megjelentetett — szerelési kézikönyvét. Kifejezetten magyar nyelvű könyvekre szakosodott a Szlovák Tankönyvkiadó (SPN) magyar szerkesztősége és a Madách Könyvkiadó. Mindkettő a felettes szerv, a Szlovákiai Könyvkiadók Központjának (SÚKK) jogosítványával működött, amely szerint az előbbi tankönyveket, az utóbbi szépirodalmat adott ki. Hogy egyikük sem vállalhatta a hazai magyar ismeretterjesztést, arra ékes példa egy közép-európai tudománytörténeti munka kiadásának kálváriája: a szerzők által beadott tervezetet a Tankönyvkiadó azzal utasította el, hogy ez a Madách Könyvkiadó asztala, a Madách viszont azt válaszolta, hogy egy ilyen munka kiadása a Tankönyvkiadó feladata. A szlovákiai magyar könyvkiadás irodalomközpontúságát pontosan jelzi, hogy a fenti bibliográfiában szereplő, 2800 címszót tartalmazó alkotás, cikk, kritika közül csupán egyetlen (!) tekinthető tudományos ismeretterjesztő műnek. Ezt a helyzetet pontosan mutatja a 3. táblázat: Eredeti művek és cikkek 2800 100 % Szépirodalom és esszék 1623 57 % Tankönyvek 140 68 % Tudományos ismeretterjesztés 0 0 % A magyar nyelven írott tankönyvek jellegüket tekintve elsősorban magyar nyelv- és irodalomkönyvek, továbbá a magyar iskolák számára írott szlovák nyelvkönyvek. A többi tankönyv — szinte kivétel nélkül — az országosan, minisztérium által jóváhagyott fordítás cseh és szlovák nyelvből. Valamivel vigasztalóbb a helyzet a fordításirodalom esetében. Itt a nagyszámú tankönyv javítja a statisztikát, rajtuk kívül több mezőgazdasági és egészségügyi kiadvány is megjelent. A 4. számú táblázat csak a vizsgálat számára fontos tételeket tünteti fel, így az egyes rubrikák összege kisebb 100 %-nál. 4. táblázat Szlovák nyelvből fordított munkák Összesen 1254 100 % Szépirodalom 361 29 % Tankönyvek 253 20 % Mezőgazdaság , 68 5,5 % Egészségügy 46 3,6 % Technika 10 0,8 % Természettudomány 2 0,15 % Az esetek egy részében a tankönyvet egyidejűleg fordították cseh nyelvből szlovák és magyar nyelvre. Enhek fényében aligha hat a meglepetés erejével, hogy a csehből fordított alkotások élén a tankönyvek állnak, még a szépirodalmat is megelőzve, amint azt az 5. számú táblázat tanúsítja. Csehből fordított munkák Összesen 778 100 % Tankönyvek 361 46,5 % Szépirodalom 320 41 % Mezőgazdaság 9 1,15 % Technika és természettudomány 3 0,4 % Nem árt ismételten felhívni a figyelmet, hogy a technika kategóriájába sorolt művek a hazai Skoda gépkocsik szervizkönyvei voltak. A huszonhárom év szellemi termését felölelő bibliográfia tanúsága szerint a többi nyelvből összesén 72 művet fordítottak magyarra, melyek közül 2 (2,7 %) építészeti témájú volt. Tudományos és műszaki jellegű nem volt közöttük. E nem túl lelkesítő statisztikát javítja a tény, hogy a Csehszlovákia és Magyarország között megkötött könyvkiadási egyezmény keretén belül aránylag nagy mennyiségű magyarországi könyv került az itteni piacra. Vizsgálódásunk szempontjából a Móra Ferenc Könyvkiadó által megjelentetett ismeretterjesztő munkák érdemelnek figyelmet. Ezeknek viszont — a kiadási hely okán — nincs kapcsolatuk a hazai magyar ismeretterjesztőkkel, tekintve, hogy csehszlovákiai szerző könyvét a Madáchnak kellett volna kiadnia, Magyarországra a fenti kiadási egyezmény keretében került volna. Cseh, szlovák és magyarországi folyóiratok szerepe az ismeretterjesztésben A természet- és műszaki tudományok területén működő (cseh)szlovákiai magyar értelmiségiek munkahelyének jellegéből kifolyólag cseh vagy szlovák nyelven hozzák nyilvánosságra munkájuk eredményét, így ebbéli tevékenységük szempontjából jogosan tekinthetjük őket — mégha olykor ridegen is hangzik — magyar származásúnak. Tevékenységükhöz kapcsolódva sok esetben a tudományos értekezéseken túl ismeretterjesztő írásokat is aránylag gyakran közölnek cseh és szlovák folyóiratokban. Ez alapján lehet élő kapcsolatról beszélni a hazai ismeretterjesztők és a cseh, szlovák lapok, folyóiratok között. A hazai magyar értelmiségi legfőbb jellemzője az elmúlt évtizedekben a kétirányú érdeklődés folyamatos fenntartása volt: munkahelyi kapcsolataiból kifolyólag figyelemmel kísérte a hazai szaksajtót, származásának és tökéletes magyar nyelvtudásának okán ugyanígy olvasta a magyarországi szaklapokat is. Ennek a kettős kötésnek az eredménye az ismeretterjesztésben is tetten érhető, hiszen minden kornak megvannak a jellegzetes, divatos vándortémái. Eközben a szakirodalmi olvasmányélménytől sohasem függetleníthető az ismeretterjesztés, hiszen a szerző sok esetben mintegy transzformátorként átalakítja, a laikus számára fogyaszthatóvá teszi a szakmai berkekből és (sajtóból) származó felfedezéseket, találmányokat. OZOGÁNY ERNŐ (Folytatjuk) 20 A HÉT
