A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-27 / 22. szám
Fonod Zoltán: Perben a történelemmel A könyv alcíme — Fábry Zoltán élete és munkássága — világosan kifejezi, miről is van szó, a könyv előszavában aztán a szerző is elmondja, mi késztette arra, hogy Fábry-monográfiáját (amely annakidején, 1987-ben Megmozdult világban címmel jelent meg) átdolgozott, rövidített kiadásban ismét megjelentesse. Érvei közül természetesen az általa is "legfőbbnek" tartott a legmeggyőzőbb: az tudniillik, hogy a Megmozdult világban — viszonylag nagy példányszáma ellenére — ma már sem nálunk, sem Magyarországon nem kapható, Fábry munkássága iránt viszont lényegében permanens az érdeklődés (hála a személyével és életművével kapcsolatos fel-fellobbanó vitáknak, Fonod szavaival élve: "a felújult Fábry-pömek"). A másik érv, miszerint a monográfiát meg kellett szabadítani azoktól az ideológiai ballasztoktól, melyeket a kor, "a helyzet" kényszerített a szerzőre, eltörpül az előző mellett, az efféle irodalmat ugyanis korántsem azok az PERBEN A TÖRTÉNELEMMEL Fábry Zoltán élete és munkássága olvasók vásárolják, akik az ideológiai ballasztokat "önerőből" nem képesek lerázni, bármely szövegből kiküszöbölni, illetve egyszerűen átsiklani fölöttük. Ennek egyébként legékesebb bizonyítéka az 1989 előtt kiadott legkülönbözőbb szakkönyvek és enciklopédiák keresettsége, amelyek napjainkban a hazai könyvesboltok legnépszerűbb "árucikkei" közé tartoznak (igaz, jóformán "bagóért" árulják őket). Fonod Zoltán Perben a történelemmel című könyve tehát mindenekelőtt azok érdeklődésére tarthat számot, akik a Megmozdult világban című Fábry-monográfiához nem jutottak hozzá, érdeklődnek viszont a — kétségtelenül európai színvonalú és jelentőségű — Fábry-életmű és általában a szlovákiai magyar irodalom értékei és eredményei iránt.-er-F Kísértetház A német—dán—portugál koprodukcióban forgatott film, a Kísértetház (The House Of The Spirits, 1993), Isabel Allende önéletrajzi ihletésű családregénye alapján készült. A szövevényes, több szálon futó történetet egy chilei család három generációján keresztül követhetjük nyomon. Esteban Trueba, a becsvágyó bányász, feleségül akarja venni Rosa del Valle-t, de menyasszonya meghal. Rosa húga, Clara megnémul. Trueba kemény munkával függetleníti magát, és némi vagyonra is szert tesz. Találkozik Clarával, és megkéri a kezét. A fiatal házasok a Trés Marias birtokra költöznek, ahová Ferula, Esteban nővére is velük megy. A két nő között érdekes kapcsolat alakul ki, és Esteban fokozatosan elidegenedik tőlük. Közben Trueba összetűzésbe kerül a parasztok rebellis szószólójával, Pedróval. Az ellenszenv csak fokozódik, amikor Trueba megtudja, hogy Pedro titokban a lányával, Blancával találkozgat. Blanca gyermeket vár a forradalmár Pedrótól, Truebáék elvesztik a választásokat, ráadásul a puccsisták élén Trueba házasságon kívül született (apja megerőszakolt egy szegény asszonyt) fia áll. Trueba végül már csak egy ismerős prostituált segítségét kérheti, így menekülhet meg Blanca és Pedro is... Ebben a gyönyörű történetben, amelyben szó esik szerelemről, gyűlöletről, bosszúról és megbocsátásról, azt is megMeryl Streep és Jeremy Irons figyelhetjük hogyan fonódik össze a realitás az előérzet mágikus hatásával. A dán rendező, Bille August nagyszerű szereplőgárdát vonultat fel a filmben: Esteban Truebát — Jeremy Irons, Clarát — Meryl Streep, Ferulát — Clean Close, Blancát — Winona Ryder, Pedrót — Antonio Banderas alakítja. Az európai és amerikai színészek valamennyien mesterei a szakmájuknak, képesek velünk elhitetni, hogy tizenévesek, de éppoly hitelesek hetven-nyolcvan évesen is. A telepatikus képességekkel megáldott Clarát (Meryl Streep) legelőször kislányként láthatjuk, s nyomon követhetjük, hogyan lesz belőle gyönyörű, szerelmes fiatalasszony, a gyermekéért aggódó anya, erős, kemény asszony, majd e földi létből megnyugvással távozó öregasszony. Hiszen éppen Clara az, aki arra tanítja a többieket, hogy higgyenek az élet értelmében. Meryl Streep ebben a szerepében is újra bizonyította, hogy a legjobbak között a helye. Jeremy Ironsról azt tartják, hogy tudatos, nem ösztönös színész. Ő persze minden rezdülését, minden mozdulatát úgy adja elő, hogy az valóságos legyen. Esteban Trueba szerepében Irons színészi tehetségének egész skáláját megcsillogtatja. A több mint kétórás filmben a sorshelyzeteken és a különféle emberi jellemek váltakozásán kívül a rendező és az operatőr a történetet az apróbb részletekkel-ismétlésekkel is előbbre viszi. Ilyen például, amikor a film során Trueba többször is belép a ''kísértetház" kapuján, vagy amikor Claránál többször láthatjuk a csillaggal díszített mágikus dobozt... A filmbe illeszkedő nagyszerű zene a fiatal Hans Zimmer munkája. Tóth Edit TELEVÍZIÓ Hölgyek és urak A fenti című — Vaszary János színművéből készült — tévéjáték május 2-i vetítése a Magyar Televízió 1-es csatornáján a műsorújság szerint ismétlés volt, rám mégis a felfedezés erejével hatott (első ízben talán évekkel ezelőtt vetítették, amikor története és alakjai még kevésbé voltak számomra ismerősek?), s bizony nem is annyira a kiváló színészi alakítások ejtettek ámulatba (holott Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Harkányi Endre, Pálos Zsuzsa, Mécs Károly, Bács Ferenc, Szom bath y Gyula, Balázs Péter, Pápai Erika és társaik igazán bravúrosan játszottak; aki színesben látta az adást, tanúsíthatja, hogy ezek a nagyszerű színészek képesek belevörösödni a méregbe vagy felháborodásba, azaz nem egyszerűen játsszák, hanem a szó szoros értelmében élik a szerepet). Ámulatomat és bámulatomat elsősorban a színre vitt cselekmény és helyzet váltotta ki, mert a jelenlegi Közép-Európa mindennapi valóságát véltem felismerni benne. Pontosabban: e valóság szimbólumát. A tévéjáték cselekménye a következőkben foglalható össze: bizonyos nagyságos úr (Bodrogi Gyula) meghívja rokonait és barátait vidéki nyaralójába, ahol azonban végül is nem szórakozással, hanem nyomozással múlatják az időt. Mindjárt az első éjszakán ugyanis az történt, hogy egy hölgy besurrant egy úr szobájába és ágyába, ahonnan csak akkor menekült ki sikoltva, amikor meghallotta az illető hangját, vagyis amikor rájött, hogy eltévesztette az ajtót, s tévedésből ismeretlen "ágytársaságba" keveredett. A "tettes" kinyomozása azért fontos, hogy a társaság tisztességes hölgytagjaira a gyanúnak még az árnyéka se vetődhessen, az ágyában "megtisztelt" író ugyanis már a reggelinél kifecsegte a történteket. A nyomozás során — erről szól egyébként a darab — kiderül, hogy a társaságban tulajdonképpen senki sem ártatlan: minden hölgy járt valamelyik idegen szobában, sőt a minden gyanún felül álló "méltóságos úr" is meginvitált magához egy szolgálót — úgymond egészségi okokból, hogy fájós tagjait "megmasszíroztassa". Szóval könnyű kis vígjáték, amely főként a páratlan színészi alakításoknak köszönhetően volt rendkívül szórakoztató. S én mégis szimbólumnak érzem. Talán túl sok újságot olvasok?...-ver-18 A HÉT
