A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-13 / 20. szám
HÍRMONDÓ A zselizi megújhodás Nagyon régen volt, amikor az első zselizi fesztivált rendezték a Garam völgyében, amely lényegében a gombaszögi rendezvény kisöccseként, leginkább a fiatalok, a gyermekcsoportok művészetét volt hivatott bemutatni. A Schubert-park árnyas fái alatt bizony kellemes volt összejönni, elmondani mindenkori panaszainkat, gondjainkat, amelyek identitástudatunk megóvásának, iskoláink fennmaradására vonatkoztak. A zselizi fesztiválon rendszerint megjelentek költőink, íróink, népünk szószólói, akikre mindig büszkén tekintett az ifjúság. Később a zselizi fesztivál kezdett elpolitizálódni, nem kis túlzással, ellaposodni. A járás, és a "magasabb polcokon ülő" pártkorifeusok is kezdték kisajátítani céljaikra a zselizi tavaszt. A színes, mondjuk ki "magyaros felvonulások" helyett a zászlólengetés következett, ami különösen a hatvannyolcas események után volt nagyon időszerű. De merem remélni, hogy mindezek a színfalak mögött folyó események egy fikarcnyit sem csorbítottak a magyar fiatalok, táncosok, énekesek, énekkarok és folklórcsoportok kedvén. Őket nyilván más, az anyanyelv, a magyar népdal és a népi folklór szeretete fűtötte. Sajnos idővel a kor ideológiája is kikezdte Zseliz szellemét, csorbított hangulatán, és minden őszinte szándék, akarat ellenére veszített csillogásából. Különösen fájó, hogy a közönség érdeklődése hanyatlott, és mindez akkor, amikor már kissé szabadabb volt a lélegzés, az utak megtisztultak, és úgy tűnt, hogy az emberi kapcsolatok is erősödnek, ki tudjuk használni jogi helyzetünket, és határtalanul tevékenykedhetünk a kultúra és a folklórfesztiválok mezején. A fentiek ellenkezője történt, az érdeklődés a zselizi tavasz iránt — aránytalanul a sok-sok energiával, befektetéssel szemben —, alaposan megcsappant, végül komoly mérlegelés és megfontolás után a Csemadok vezető szervei úgy határoztak, hogy Zselizen nem lesz országos, csak körzeti rendezvény "Nyárköszöntő" címen. Mindezek a közelmúltban, alig két esztendeje történtek, ám láttuk, hogy a körzeti rendezvény nem vonzza sem a zselizieket, sem a környező járások lakosságát. A szereplőkön kívül alig vette valaki a fáradságot, hogy Zselizre utazzon, ezek után nem is keltett különösebb meglepetést, hogy a múlt tavaszon a nézők száma jóval a szereplők, fellépő műkedvelők száma alatt mozgott... Node borítsunk fátylat a múlt bosszúságaira, hiszen újra megjött a tavasz, és Zselizen ismét lesz Országos Népművészeti Fesztivál, ahová ezúttal meghívtunk külföldi énekeseket és hagyományőrző csoportokat is. Az előzetes műsortervből megtudhatjuk, hogy 1994. június 3-án a délutáni órában a csoportok fogadására és a színpadi próbákra készülnek. Másnap, szombaton délelőtt "toborzó" műsorokat szerveznek Zselizen és környékén, délután pedig "menettánc" lesz, felvonulás a zselizi polgármesteri hivatal elé, ahol Dobroviczky László polgármester úr fogadja a fesztivál vendégeit, majd néprajzi kiállítás nyílik. Nem marad el a szombatesti főműsor, amelyen hagyományőrző énekesek és folklórcsoportok lépnek színpadra, a műsor után "táncház" lesz, és cigányzenekar húzza majd a talpalávalót. A vasárnapi műsor már délelőtt 10 órakor megkezdődik, az ebédszünet után népzenei koncert lesz a színpadon, és 15.00 órától kezdődik a folklórfesztivál gálaműsora. A Csemadok Lévai Területi Választmánya titkárától Ábel Gábortól és elnökétől Kajtor Páltól sikerült megtudnom, hogy a szervezési "kampány" már beindult, de aggasztó, hogy az előző évekhez viszonyítva egyre kevesebb a zselizi fesztivál "mecénása”. A szövetkezetekre már nemigen számíthatunk, az üzemek is komoly gondokkal küzdenek. Ábel Gábor elmondta még, hogy olasz, osztrák, cseh és erdélyi csoportokra gondoltak, és a toborzó műsorokat úgy képzelik el, hogy nemcsak Zseliz utcáin, terein jelennek majd meg a szereplők, hanem a környékbeli falvakban is. A múlthoz viszonyítva fokozottabb szerepet kap a takarékosság. Egyébként jó hangulat várható. Nagyon bízom benne, hogy a zselizi fesztivál újra megtalálja támogató közönségét is. Motesiky Árpád Fiatal magyarországi iparművészek Pozsonyban 1994. április 20-án nyilt és május 25-ig tekinthető meg a Pozsonyi Magyar Kulturális Központban a FIS-E (Fiatal Iparművészek Stúdiója-Egyesület) tárlata, ahol több mint 70 fiatal magyarországi művész állította ki alkotásait. (Fotó: Prikler) A HÉT 9
