A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-14 / 3. szám
TAI PDA H I >41 IIH ! Brecht — bemutató Komáromban Ha Bertolt Brecht elvesztette volna hatalmas alkotókedvét 1933-ban, amikor emigrádóba kényszerült, nem hívhatta volna életre a Galilei élete (1939), a Kurázsi mama és gyermekei (1939), A szecsuáni jólélek (1939) és A kaukázusi krétakör (1945) című remekműveit. Ha a drámaíró nem hitt volna a horogkeresztekkel megbélyegzett világ megváltoztathatóságában, a szecsuáni-európai jóemberek létében, akkor művei-példázatai nem vallanánák a társadalmi igazságosság melletti m^ly elkötelezettségéről, és moralizálásával nem próbálta volna pozitív tettekre sarkallni olvasóit, közönségét. Ha az emberiség nem HINNE és TENNE a ragadozók korában is, amikor ember az embernek ordasa, akkor golyóbisunkon berozsdásodnának a fejlődés mozgatórugói — leállna a "gépezet". Ha a színházak csupán könnyed darabokkal szórakoztatnák a közönségüket, megfeledkezve üzenetközvetítő, nevelő-oktató, tettvágyra ébresztő-buzdító... szerepükről, akkor az igényesebb, fajsúlyosabb produkdókra vágyó nézők másféle szellemi táplálék után nézhetnének... Örvendetes tény, hogy Brecht szecsuáni jóemberről szóló parabolája bebocsátást nyert a Komáromi Jókai Színházba, így decemberben megtekinthettük a három felvonásban "tálalt" tanulságos történetet. "Régi parancsotok,/ Hogy jó legyek és mégis éljek,/ Kettőbe hasított, mint a villám!.../ Nagy terveitekhez, istenek,/ Én, szegény ember, én kicsiny vagyok," — hangzik el Sen Te/ Sui Ta vallomása az említett darab utolsó jelenetében, hogy tűnődhessünk: miképp viselhetjük el, esetleg élvezhetjük a földi létet emberséges emberként megmaradva? A választ nem adja meg a szerző, mert a nézőnek kell megtalálnia a megoldást, ugyanis"... kell jó végnek lenni, kell, muszáj!". Ki is az a szecsuáni jóember, aki miatt az istenek megke-Holocsy István, Cs. Tóth Erzsébet és Skronka Tibor gyelmeznek a Föld-lakóknak? Hiszen határozatuk szerint a világ csak akkor maradhat meg a jelenlegi állapotában, ha legalább egy jóember találtatik benne, ki emberhez méltó életre képes. Nos, a megmentő Sen Te, az utcalányból lett "külvárosok angyala", aki isteni ajándékból segít mindazokon, akiket majdnem "elgázol az élet". Ám jótéteményei a teljes nyomorba sodornák, ha nem Varsányi Mária, Mák Ildikó, Reiter Zoltán, Póthe István, Cs. Tóth Erzsébet és Mokos Attila lépne közbe Sui Ta, a kitalált keményszívű nagybácsi. Sui Ta egy dohánygyárat szervez, ahol Sen Te védenceit munkára fogja, hogy megdolgozzanak a megélhetésükért. Ekképpen Sen Te sikeresen elkerüli a csődöt... Szerelmi bonyodalom, gyilkossági vád, számos zátonyra futott emberi sors hatására az istenek úgy vélekednek, hogy a jó szándék a szakadék szélére sodorja az embereket, a jótett pedig bele is taszítja őket a mélybe, de talán akad némi reménysugár...
