A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-06 / 19. szám
KRONIKA Ilii nm Mil« ■■■■■■I TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN EGYHÁZASBÁST (Nová Bašta) Nógrád vármegye határán fekvő kisközség. 1900-ban 111 háza és 540 rom. kát. vallású lakosa volt. E község már a pápai tizedsz.edők jegyzékében szerepelt. Hajdan az ajnácskői vár tartozéka, és ennek sorsában osztozott. Későbbi birtokosa a Máriássy-, a Náthay-, a Tihanyi- és a Trajtler-család. A községben három úrilak van, egy a Máriássyak idejéből, a másikat báró Nyári Jenő, a harmadikat Trajtler János építette, s ez legutoljára Szilágyi Lajosé volt. Katolikus temploma az 1397-iki canonica visitáció alkalmával már fennállott, de azóta a gyakori átalakítások teljesen "kivetkőztették" eredeti alakjából. A község területe 1318 ha, lakóinak száma 578, felekezeti megoszlás szerint róm. kát. 476, ev. ref. 7, a többi lakos az egyházaknál nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Reisz Gyula, a Csemadok-alapszervezet elnöke dr. Blaskó László. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 636 612 96,23 1991 578 546 94,46 FELED (Jesenské) E községgel már a pápai tizedszedők jegyzékében találkozunk. A Rátót nemzetség ősi birtoka. 1424-ben a Feledy-család az ura, és ekkor már az ajnácskői vár tartozéka. 1788-ban Feledinze szlovák néven is említik az akkori okiratok. Múlt századi földesurai a báró Vécsey-, a Jekelfalussy-, a gróf Almássy-, a gróf De la Motte- és a Török-családok. E családok saját úrilakjaikban laktak, azonkívül Draskóczy Lászlónak is volt a faluban kastélya. A századfordulón a község nagyobb birtokosai Szilassy Gyula örökösei, Főmet Jenőné született báró Vécsey Erzsébet és Czibur Pál. E helység a múltban a Rimaszécsi járás székhelye volt, szolgabírói hivatallal. A községben két templom van. A református templom 1600-ban, a katolikus 1794-ben épült. 1825-ben az egész község tűz martaléka lett. Van saját postája, távírója és vasúti állomása, mely utóbbi fontos gócpontja e vasútvonalnak. Feledhez tartoznak Dobra, Czifra, Csalános és Domafala puszták. Hajdan az utóbbi szintén község volt. 1479-ben mint a feledi Lórántfiak birtokát említik. A község területe 1714 ha, lakóinak száma 2141, felekezeti megoszlás szerint róm. kát. 1384, ev. ref. 240, a többi lakos nincs az egyházaknál nyilvántartva. A község polgármestere Feledy Zoltán mérnök, az 1—8. évfolyamos alapiskola szlovák igazgatója Nebusová Elena, magyar igazgatója Kamarás 10 A HÉT- RIMASZOMBATI JÁRÁS Imre. A Csemadok-alapszervezet elnöke Ziman Ágota. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 2056 1276 62,06 1991 2141 1305 (roma: 128) 60,95 FELSŐFALU (Chvalová) A közéletben Felfalu néven ismert, Ratkó völgyi kisközség, körjegyzőségi székhely volt, 1900-ban 43 házzal és 199, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. A falu 1343-ban szerepel először az oklevelekben. 1427-ben a runyai Soldos-család az ura, s 1550-ben új adományt nyer a községre; rajta kívül részeket bírtak itt a Hanvay-, a Darvas-, a Nagyszájú-, a Sándor-, a Szkárosy és a Kerepeczy-családok. A századfordulón Szent-lstván Árpádnak volt itt nagyobb birtoka. A XVIII. században Chvalová szlovák néven is szerepel. Ebben az időben a lakosok nagy része szilvaaszalással és pálinkafőzéssel foglalkozott. A község határában cseppkőbarlang van, melyet azonban még nem tártak fel. Református temploma 1875-ben épült. Felfaluhoz tartozott Kőbánya puszta, melyet 1413-ban mint külön községet, Kewbanyalehotha néven említették. 1427-ben az Uza-család birtoka volt. Ugyancsak ezen a vidéken terült el Azajnok község, mely 1428-ban a Derecsényi-család birtoka. Ez utóbbi falunak ma már nyoma sincsen. A község területe 929 ha, lakóinak száma 149, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 98, ev. ref. 42. A község polgármestere Maťašovsky Ondrej. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 174 77 44,25 1991 149 64 42,95 FELSŐRÁS (Rašice) Túróc völgyében fekvő kisközség. 1410-ben már a mai nevén szerepel, és vele együtt az oklevelek Rás pusztát is említik. Később Alsó-Rás néven találjuk, megkülönböztetésül Rás pusztától. 1226-ban Raas, 1294-ben Ráz, 1334-ben Keethraas, 1773-ban Raas, 1920-tól Felsőrás. 1427-ben a runyai Soldos-család a birtokosa, később a Tornai-család, 1549-ben a Bebek tulajdona volt. 1550-ben Ferdinánd király új adományt ad a községre, a Soldos-, a Hanvay-, a Darvas-, a Nagyszájú-, a Szkárosi- és a Kerepeczy-családoknak. Későbbi birtokosa azután a Draskóczy- és a Hevessy-család, majd pedig a Sárközy örökösöknek volt itt nagyobb birtokuk. Az ev. ref. templom nagyon régi épület, de néhány évvel ezelőtt megújították. Idetartozik Puszta-Rás és Cslesza. Az előbbi határában a várhegyen, hajdan valami erőd volt, melynek azonban már a nyoma is alig látszik. A község területe 911 ha, lakóinak száma 159, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 34, ev. ref. 115, 10 felekezetenkívüli. A falu polgármestere Miklós Aladár, a Csemadokalapszervezet elnöke Korda János. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 202 193 95,54 1991 159 152 95,60 FELSŐVÁLY (Vyšné Valice) Vály-völgyi kisközség, körjegyzőségi székhely volt, 1900-ban 85 házzal és 326 református vallású lakossal. Azelőtt két község volt, ú.m. Felső-Vály és Bikszög, közös néven Felsőválybikszög. Vály községet már a pápai tizedszedők jegyzéke említi Val néven. 1426- ban Valy és Waal alakban olvassuk nevét az egykorú okleveekben. Bikszög 1427-ben fordul elő Bykzwgh eltorzított alakban. Legrégibb birtokosa 1630-ban a Gotthard-család, 1680-ban a Fuló-család. A múlt század elején a jászói prépostságnak is van itt birtoka. A cseh husziták idejében a község határában a magyarok és a csehek között nagy ütközet folyt. A község régi temploma 1619-ben leégett, de 1622-ben újra felépült. Az egyháznak több érdekes és értékes edénye van a XVII. századból. E faluhoz tartozik Szimálla és Emberhegy puszta is. A község területe 1301 ha, az egyesített falu területe 1510 ha, lakóinak száma 198, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 63, ev. ref. 84, a többi nincs nyilvántartva. A falu polgármestere Kertész László, a Csemadokalapszervezet elnöke Polcsányi László. Alsó-, Felsővály és Gömörmihályfa közös 1—4. évfolyamos alapiskolájának igazgatója Kovács Éva. Népszámlálási adatok: Év összesen ebből magyar % 1980 236 1991 198 181 91,41 GERGELYFALVA (Gregorovce) 1407-ben Gergerfalua, 1427-ben Gergelfalu, 1920-ban Gergelyfala; 1924-ben Gregorovce. Vály-völgyi kisközség. 1900-ban 23 házzal és 97 ref. vallású lakossal. E községet már 1427-ben oklevelek említik mint a Korláthcsalád birtokát. Későbbi birtokosai a Draskóczy-, a Hevessy-, a Palkovics-, a Bodon- és Beélik-családok. Temploma nincs a községnek. Közigazgatásilag 1961-től Felsővályhoz tartozik, területe 209 ha. Összeállította: Kovács Tibor (Folytatjuk)
