A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-29 / 18. szám
FIGYELŐ Piac a gamizon udvarán Ahányszor elvisz utam a nyitrai piac előtt, nyomban eszembe jutnak Szarnák István agrármérnök sorai. A tudós búzanemesítő ezeket írta: "Korábban érkezvén Nyitrára, sohasem mulasztottam el benézni a kaszárnyaudvarba, a piacot meglátogatni. A csodálatos emberek, ritkán látott ősi növényfajok, berkenye, barkóca, tájkörték, magoncutódok és fajták, és az azokat kínáló sokaság mindig felért egy kiállítással." Egy másik emlékem a nyitrai piaccal kapcsolatban a hatvanas évekbe visz vissza, amikor János barátommal, a nyitrai Magyar Vendéglő főszakácsával, egy tavaszi reggelen jártuk be a piacot. Ugyanis János első útja mindig a piacra vezetett, ahol megvásárolta az aznapi főzéshez szükséges zöldségeket, tojást és tejfelt... Legutóbb a húsvéti ünnepek előtt jártam a nyitrai piacon, ám István bátyámnak és János barátomnak ezúton is üzenem, hogy a nyitrai piac arculata markánsan megváltozott. A "csodálatos emberek", a finom tejfelt kínáló nénikék száma megfogyatkozott. A zöldséget és a tavaszi megvakat is "profi" kofák árulják, együtt a déligyümölcsökkel. Megjegyzem, az utóbbiakon van a fő hangsúly, mivel azokból származik az igazi haszon, a többi áru csak mellékes üzlet. De a piac háromnegyedét elfoglalják a "bóvli" árusok; elektromos mütyürkéket, csempészett farmereket, cipőket és egyéb — nem tudni honnan származó — cikkeket árulnak a szép szál cigány legények és lányok. — Jó napot kívánok! — köszönnek hangosan magyarul, a köszönés társamnak Tibornak szólt. — Látod, megtanultak magyarul köszönni — mondja mosolyogva Tibor, majd egy bőrkabátos, meghatározhatatlan korú (negyven-ötven éves?) roma felé mutat: — Ez itt a vajda. Héj, vajda! A vajda felénk fordul, őszinte örömmel mosolyog Tiborra, majd parolára nyújtja kezét, az ujján félkilós aranygyűrűk. — Tényleg maga a vajda? És olyan gazdag is, mint a rimaszombati? — kérdeztem. — Nézze, nekünk olyan gazdagság nem kell és király sem kell! Az egész szamárság, az újságírók találták ki. Nem maga a Donner? Ő aztán összeírogat mindenféle marhaságot. Egyszer felhívtam, el is mondtam neki a véleményemet! — Hogy megy az üzlet? — szakítja félbe Tibor a vajda monológját, aki lemondóan széttárja karjait. Aztán távozunk. A vajda még utánunk kiált: — Tibor, szerezz vevőt a házamra, egymillió a tiéd belőle!... Nyitrán még vannak eladók és vásárlók a piacon, de ez már más: nem a régi, az igazi piac. (mote) MAGÁN! Az utóbbi években azt tapasztaljuk, hogy a privatizáció sok mindent megváltoztat városainkban, fajainkban. Rengeteg régi épületet tataroznak, hogy aztán új üzleteket nyissanak. így lesz a régi cukrászdából cípőbolt, a tisztítóból régiségbolt, a gyerekszalonból butik. Vannak olyan esetek is, hogy egy hónap alatt kétszer is átalakítanak egy-egy üzlethelyiséget, más-más árut forgalmazva. Azt mondják az illetékesek, hogy a modern piacgazdaságban ez lehetséges, sőt szükséges is. Egyet nem értek: miért kell teljesen átalakítani és megváltoztatni egy-egy régi, illetve mindenki által évtizedek óta ismert kávéházat, szórakozóhelyet. A sok közül csak kettőt említek. Az egyik a pozsonyi Stefánia kávéház. Még a dédnagyapám is biztosan odajárt, mert ott szólt a legjobb cigányzene, és ott találkozhattak a város öregjei, hogy megigyanak egy jó feketét és elbeszélgessenek. Mi lett a Stefánia kávéházból? Kínai étterem. Még nem voltam ott, de nem hinném, hogy ott randevúznak a kávézni vagy teázni akaró régi vagy új pozsonyiak, egyrészt mert nem szól ott a cigányzene, másrészt kínai étel mellett nehezen lehet magyarul beszélgetni. MEDIAN KÖNYVKLUB DANIEL KNOP Hogyan gyógyítsuk fejfájásunkat és migrénünket? A mai ember tabletták tucatjaival küzd a fejfájás ellen. Daniel knop a természetgyógyászat és az orvostudomány módszereit együtt kínálja a szenvedőknek: a gyógynövények, gyógyfürdők, az egészséges életmód aranyszabalyai, az akupunktúra, az akupresszúra ötezer éves metódusa adhat mindenkinek megnyugtató megoldást. Hogy miként, annak útját-módját írja le szigorú szakszerűséggel a német orvos-természetgyogyász. Ara: 97,- Sk MICHAEL TIERRA Gyógyfüveskönyv Ez az első olyan gyógyfüveskönyv, amely eredményesen ötvözi az orvoslás keleti és európai hagyományait az amerikai indiánok gyógymódjaival. Részletesen leírja a gyógynövények funkcióit, a füvekkel való gyógyítás hagyományos módozatait, a velük való gyógyítás lehetőségeit. A gyógynövények évezredeken keresztül megőrizték jelentőségüket. A szerző orvosi praxisát egészítette ki használatukkal, s évtizedes tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Ara: 175,- Sk Megrendelhető: AB—art Komárnická 20 821 03 Bratislava l S I T A S ? A másik ilyen hagyományos hely a Grand kávéház volt — sok költő, író és újságíró találkozóhelye. Aki ma keresné, csak a régi Manderla-házat találja meg (ezt nem hiszem, hogy lebontják és újjáépítik!), melynek homlokzatán nagy betűkkel kiírva ez áll: Bingo el dorado. Aki nem tudja, annak elmondom, hogy a bingo egy hazárdjáték, ahol nemcsak sok pénzt lehet veszíteni, hanem a frissítők ára is csillagászati lett. Úgyhogy, kedves költők, írók, újságírók, nem lehet többé a Grandba járni, hitelbe italt fogyasztani, mert a Grand kávéház egyszerűen nincs többé. "Hála" néhány pénzes embernek, akik átalakították játékteremnek, és idecsalogatják a hiszékeny embereket, hogy a nagy nyereség lehetőségének reményét megcsillogtassák a szemük előtt, és közben ők gazdagodjanak meg. Jó lenne, ha a városatyák, mielőtt döntenek egy-egy épület eladásáról, jó kihasználásáról, fontolóra vennék a jelentőségét és nem pocsékolnák el a történelmi nevezetességű vagy hagyományt őrző helyeket, hiszen a múltat ápolni kell és megismertetni az utánunk jövő nemzedékkel. Ploczek M. E. ť ivari levél... Március elején levelet hozott a posta szerkesztőségünkbe, amelynek feladója Jókai Dániel, érsekújvári olvasónk; mondandója a szép hangzású Pázsit utcában lévő (volt) lakóházával kapcsolatos. A "volt" szócskát azért tettem zárójelbe, mert a lakóház az övé is, meg nem is. Egyébként ez majd a levélből kiderül, melynek egy részét az olvasók elé bocsátom: "Történt ugyanis, hogy 1989-es évben Érsekújváron, az egykor Lenin, ma Andódi és Jeruzsálem utca egy részét s a Pázsit utcát a maga 30—50 éves kertes családi házaival lebontásra ítélték, majd felvásárolták azzal az indokkal, hogy ott több száz család számára panellakásokat építsenek, melyeket 1993-ban át is adnak. Velünk pedig közölték, ha nem egyezünk bele, hogy házainkat szanálják, kilakoltatnak, s a házért járó pénzt állami letétbe helyezik... A mai valóság pedig az, hogy a felvásárolt házak és kertek nagy részének helyén, nyaranta, embermagasságot meghaladó gaz burjánzik, s a tervezett építkezésnek nyoma sincsen. A megváltozott helyzetre való tekintettel kértük a még meglévő és 12 A HÉT
