A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-04-22 / 17. szám
FIGYELŐ MAGYAR NEVEK A HOLD-TÉRKÉPEN Azt hiszem, nem elhanyagolni való dolog számba venni és számon tartani azon tudósaink nevét, akikről egy-egy krátert vagy egyéb területet neveztek el a Holdon. Erkölcsi és nemzeti kötelességnek is nevezhetnénk ezen tényszerűségek ismeretét, hiszen tudósainkat, szellemiségünket, egész nemzetünket érte megtiszteltetés a különleges "keresztapaság" révén. A Hold egyes felszíni képződményeinek és területeinek magyar nevei, mindenféle lexikonnál, múlandó feljegyzésnél és megemlékezésnél méltóbban örökítik meg legjelesebb tudósaink, művészeink stb. neveit. Ez a csillagászati léptékkel mérhető katalogizálás az egész világnak szól. Ha pedig így van, akkor nekünk — akiket elsősorban illet — nem árt legalább futólag belepillantanunk ebbe a "dicsőségkatalógusba": A Compton- és a Fábry(!)-kráterek hosszúsági körén, azoktól némileg Délre található az a terület, amely Szilárd Leó nevét őrzi. Szilárd Leó (Budapest, 1898 — La Jolla, 1964) volt az az atomtudós, aki még elméletben, elsőként fogalmazta meg a láncreakció lehetőségét. Részt vett az első atomreaktor megalkotásában, s egy ideig az atombombaprogram munkatársa volt. A D’Alambert- és a Campbell-kráterek közelében található a Neumann névvel jelölt terület, amely az 1903-ban Budapesten született, és 1957-ben Princetonban elhunyt Neumann Jánostól kapta a nevét. Neumann János világhírű matematikus volt, a számítógép megalkotója, aki úgyszintén részt vett az atombombaprogramban Los Alamosban. A Leibnitz-, valamint a Boyle-kráterek közelében helyezkedik el az a kráter, amely a Kármán nevet viseli, Kármán Tódor után. Kármán Tódor Budapesten született 1881- ben, és 1963-ban halt meg Aachenben. Ő volt a szuperszonikus repülőgépgyártás, valamint az amerikai űrrakéták atyja. Teller Ede jellemzése szerint egy hihetetlenül gyors felfogású tudós volt, aki egyszerűen nem ismert lehetetlen műszaki problémát, illetve megoldást. Teller állítása szerint az Egyesült Államok neki köszönhette a második világháborúban az egész légierejét, ami annyit jelent, hogy Kármán Tódor zsenialitása nélkül nem lehetett volna megverni a németeket... Ismeretes továbbá a Zsigmondy-kráter. A névadó Zsigmondy Richárd (1885—1929) Nobel-díjas magyar kémikus, aki kolloidkémiai kutatásaiért, valamint az ultramikroszkóp feltalálásáért érdemelte ki a Nobcl-díjat 1926-ban. A Hold felszíni alakulatait korábban egyes csillagászok, napjainkban pedig a Nemzetközi Csillagászati Unió nevezi el Földünk legjelentősebb lángelméi után. A Hold felénk tekintő oldalán található a Hell-kráter, amelynek például Schröter adta ezt a nevet, Hell Miksa (1720—1792) magyar csillagász és fizikus tiszteletére, akinek az elektromosság és mágnesesség közti összefüggéséről való elméletét később Franklin Benjamin igazolta kísérleteivel. Továbbá Hell Miksa volt az, aki a Vénusz átvonulásának megfigyelése révén számította ki a Nap és a Föld távolságát. Érdekességként megemlíthető, hogy a Hellkráter a Regiomontanus-kráter közelében van. Regiomontanus viszont 1467 és 1471 között, Mátyás királyunk meghívására, annak udvarában dolgozott Visegrádon. A debreceni diákról, később orvos-fizikusról, Segner János Andrásról ugyancsak Schröter nevezett el egy további krátert a Hold innenső oldalán. Segner János András (1704—1777) a turbina atyja. Az általa feltalált ún. Segner-kereket eleinte a bányákban alkalmazták a víz kiemelésére. Kísérletei azonban nemcsak a turbina kifejlesztéséhez vezettek, hanem az ő kísérletei előzték meg a giroszkóp (a repülőgépek stabilizálására szolgáló berendezés) megalkotását is. A Hold túlsó oldalán található a Bolyai Jánosról (1802—1860) elnevezett kráter. Bolyai János zseniális matematikus volt, a világ tudósainak élvonalából is azok közé tartozik, aki méltónak bizonyult arra, hogy a Hold egyik kráterének névadója legyen. Egyedül a románok azok, akik még a patinás, nagy hagyományokkal rendelkező Bolyai Egyetemet is elvitatnák névadójától és a magyarságtól... Eötvös Loránd (1848—1919), budapesti fizikus nevét viseli egy további kráter. Eötvös Loránd a fizika különböző területein végzett korszakos kísérleteket. Megállapította a folyadékok felületi feszültsége, valamint a molekulatérfogat közötti összefüggést. A nehézségi erő mérésére szolgál az általa megalkotott torziós mérleg. A Pauli és a Kármán-kráter szélességi körén, a Rydberg-kráter közelében helyezkedik el a Fényi-kráter. Fényi Gyula (1886—1913) kalocsai jezsuita práter volt, mindemellett tanár és csillagász. A Haynald obszervatórium igazgatójaként tevékenykedett. Érdemeit a Nap fizikájának kutatásában elért eredményeivel szerezte. Izsák Imre Gyula (1929—1965), a Smithsonian Institution bostoni asztrofizikai intézetének élenjáró tudósa volt. A róla elnevezett kráter az Eötvös-, a Bolyai-, valamint a Fermi-kráterek közelében található. A Hold déli-sarkának közelében, a Boltzmann- és Watson-kráterek mellett van a Petzval József (1807—1891) nevét viselő kráter. Petzval József kora egyik legnagyobb tudósa volt. Foglalkozott többek között mikroszkópok, teleobjektívek, lencserendszerek készítésével. Nevéhez fűződik a hang filmszalagra történt rögzítésének elsőnkénti megvalósítása. Ő a modem fényképezés megalapozója. Ha azt mondom, hogy ez a felsorolás csupán Ízelítő, nem túlzók, hiszen többek között Kodály Zoltán és Bartók Béla neve is feljegyeztetett a Hold térképére. CÚTHJÁNOS A HÉT 15
