A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-07 / 2. szám
GONDOLKODÓ MAGYAR AZONOSSÁGTUDAT NYITRACSEHIBEN Egy szociológiai vizsgálat margójára A pozsonyi Mercurius csoport jóvoltából lehetőség nyílt a közelmúltban egy széles körű szociológiai vizsgálatra, melynek célja nem volt más, mint felmérni a Zoboralja magyar lakosainak nemzeti-etnikai azonosságtudatát. A vizsgálatot leginkább az motiválta, hogy a lehető leggyorsabban és legösszetettebb formában megragadjuk azokat a történelmileg is jelentős változásokat, melyek nyomot hagytak a zoboralji magyar etnikum nemzeti tudatában és érzésvilágában. Ezekben a változásokban sajátos helyet foglalnak el az egyes társadalmi csoportok és rétegek magyarságtudatának új jelenségei, ugyanúgy mint az asszimilációs folyamatokat előhívó új okok és tényezők megjelenése. A vizsgálat során többféle módszert és technikát alkamazlunk, melyek közül a kérdőíves adatfelvétel volt a domináns. A kiválasztott módszerek és a minta helyességének az igazolására, valamint az empirikus tények hitelesítésére Nyitracsehiben egy próbavizsgálatot végeztünk, melynek során 6 foglalkozási és végzettségi csoportból 146 személy adott választ a legkülönbözőbb kérdésekre. A kérdőhálózat vezetőjével, a sok tapasztalattal rendelkező helybéli pedagógussal, Hajdú Máriával kissé szorongva fogtunk munkához, mivel ismertek voltak előttünk a falu sajátosságai. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy Nyitracsehit is, amely eredetileg színtiszta magyar falu volt, nagyon érintik az utolsó évek asszimilációs folyamatai (a lakosok 59,2 százaléka vallja magát magyarnak). Ugyanúgy ismertek a faluba helyezett szlovák plébános (kinek elöljárói időközben inkább más állomáshelyet kerestek) okozta viszályok, amelyek a falu lakosainak megosztottságához vezettek Mivel a kiválasztott minta a célpopulációnak csak bizonyos hányadát érintette, természetesen nem lehetett minden lakost megkérdezni. Éppen ez oldotta fel a kezdetleges szorongást, mivel többen is megkérdezték: "Hát nekünk miért nem hoztatok kérdőívet, mi nem vagyunk magyar ok?". E mondat lényegének a kibogozása majdnem felér egy szociológiai vizsgálat eredményével. Mert hiszen az ilyen megjegyzések nem mást mutattak, mint az elfojtott önismeret spontán kitöréseit. Nézzük csak röviden, mit is mondanak a konkrét adatok Nyitracsehi magyar lakosainak nemzeti-etnikai tudatáról. Az identitástudat egyik lényeges eleme a nemzethez való tartozás tudatosítása. Az emberiség nemzetekre való felosztása tényét a megkérdezettek 79,3 százaléka helyesnek és hasznosnak tartja, mert így az ember tudja, hol kell keresnie a védelmet és barátait. Ellenben a megkérdezettek 12 százalékának az a véleménye, hogy a nemzetek léte az emberiség megosztottságához, az irigységhez és gyűlölethez vezet. Csak a maradék 8,7 százalék adott semleges választ, illetve nem tudja a kérdést megítélni. A lakosság nagy részé főleg érzelmileg kötődik a haza fogalmába tartozó elemekhez: a földrajzi területet, melyen nemzete él, a megkérdezettek 29 százaléka tartja a legszebbnek a világon 37,2 százalék azt vallja, hogy hazája nagyon szép, 30,3 százalék szerint olyan, mint akármelyik más, illetve vannak szebbek is a világon. A faluban már hosszú évek óta színvonalasak a hagyományőrzés legkülönbözőbb formái. A Csemadok helyi szervezete igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy a múltban létrehozott szellemi alkotásokat a fiatalabb korosztállyal is elfogadtassa. A megkérdezettek 80.7 százaléka szerint a múlt hagyományait szükséges ápolni, mert főleg ezekkel tudjuk megőrizni nemzeti önérzetünket. 13 százalékban azonban aggályok merülnek fel aziránt, hogy a modern világ háttérbe szorítja a múltban felgyülemlett hagyományokat. A megkérdezettek közül senki sem tartotta őket fölöslegeseknek, vagy azt, hogy megőrzésük nem jelentene sokat a jövő nemzedékei számára. Az identitástudatot vizsgáló szociológusok számára lényeges mutató a személynevek megválasztása. Ez sokszor lehet csak a kordivat utánzása, de ugyanakkor függvénye lehet az egyén vagy a közösség lelki, érzelmi vagy hangulati magatartásának is. Vizsgálatunk során a népszerű énekesnő, Sandra nevét választottuk arra, hogy megtudjuk, mit szólnának, ha a családból vagy rokonságból ezt a nevet választanák valakinek. A megkérdezettek 65.7 százaléka azt gondolja, hogy szép név ugyan, de a magyar nevek között is vannak nagyon szépek, melyekből választhattak volna. 10,8 százalék határozottan azt állítja, hogy nem helyes idegen neveket adni a gyerekeknek, míg 22,1 százalék szerint ez
