A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-03-11 / 11. szám
J ELO MULT (Egy ritka népballada éji változata) A hitetlen férj A Dávid felesége... kezdetű népballadára, először S/.ini Árpád hívta fel a figyelmet az ETHNOGRAPHIA XXVI. évfolyamának 142. lapján. Még ugyanabban az évben, 1915-ben jelent meg Kodály Zoltán írása az említett néprajzi folyóiratban a ballada szlovák és magyar előfordulásairól. Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa című tanulmánykötetében a Hitetlen férj címen szerepel, és a 64-es típusszámot kapta. A magyar nyelvterületről eddig összesen csak 18 változata került elő. Vargyas Lajos szerint: "Egy-két alföldi változat juhászt és feleségét emlegeti. Általában Dávid, egyszer Berger a hős, Erdélyben János." Idegen nyelvű változatai: a szlovák és morva gyűjteményekben találhatók. Az öt szlovák változat közül egyet Kodály, hármat Bartók gyűjtött. Az ötödik Bartos kiadványából ismert. Szlovákiai magyar változatról eddig nem volt tudomásunk. Kodály Zoltán, a fent említett írásában, a szlovák és magyar változatok közti tartalmi hasonlóság mellett különös figyelmet szentel a változatok alaki rokonságának. A változatok dallama is többségében rokonságot mutat, de ritmusra nézve határozottan egy családba tartozik. Az egyik szlovák dallamot Kodály, egy 16. századi zsoltár-dallammal hasonlította össze. Hasonló tartalmú ballada, a Vargyas tanulmányában szereplő 63-as számú, a Rossz feleség című ballada, de fordított szereplőkkel. Ámbár ennek két hazai változata (Bélvata és Ghymes) szintén maszkulin változat. Van azonban még egy ballada, amely tartalmi hasonlóságot mutat a Dávid feleségével, szintén fordított szereplőkkel, ez pedig a — kétségkívül idegen eredetű — Megcsalt férj. Nyáron lesz hét esztendeje, hogy újból Áj faluban jártam, abban a faluban, amely nagybetűkkel írta be magát a népzenegyűjtés történetébe, a most 80 éves Vargyas Lajos jóvoltából. Nos Ájban felkerestem az Andó családot, akik 1952-ben már énekeltek nekem. Most is, mint akkor, megdaloltattam őket. A gyűjtés során a "Hitetlen férj" balladája is előkerült, mégpedig nem egymagában, hanem a "Megcsalt férj" ballada folytatásaként. Ez nem egyedülálló jelenség, hisz a "Házasulandó királyfi", (az Egyszer egy királyfi mit gondolt magában kezdetű) és a " Kétféle menyasszony" (a Kérették a nénémet, cifra szabó legény kezdetű) is egyes helyeken összeötvöződött. Kodály Zoltán sorai jutottak az eszembe, amelyeket "A magyar népzene" című könyvének első kiadásához irt előszavában irt le. Idézem: "Bár lényegében új anyagra már alig számíthatunk: a meglevőnek alaposabb megismerésére, újabb és pontosabb megfigyelésére, a hiányos szövegek kiegészítésére állandóan szükség van." A legmerészebb álmomban sem hittem volna, hogy abban a faluban, ahol Vargyas Lajos már 1940-ben több hónapot töltött, és valószínűleg Kodály Zoltán biztatására megírta az első zenei monográfiát, Áj falu zenei életéről, 47 évvel később még találok valami újat. És csodák csodájára, találtam. Mégpedig egy nagyon ritka balladát. Poco rubato Aj - Abaúj Torna Andó Józsefné Mester Margit 1919. Gy.: Ág Tibor, 1987. m Drá - ga fe - le- sé - gém! Mi ba- jód an-gya- lom? n in Mit ke - rés ott az a pej - ló, Az ud - va - ro - dón ? Éüass m Óh, te em - bér, te rossz em - bér. Hol az a pej - ló ? m mm Te-he-ne-met e- rész - tét- te ki a szol - gá- ló. — Tehenednek nyerget, s kantárt, óh ki látott még? — Mióta a világ fenn áll, S a csillagos ég. — Drága feleségem! — Mi bajod angyalom? — Mit keres ott az a csizma, A komótodon? — Oh, te ember, te rossz ember. Hol az a csizma? — Szolgálóm a boroskorsót, Most tette oda. — Boroskancsón, rézsarkantyút, Oh ki látott még? — Mióta a világ fenn áll, S a csillagos ég. — Drága feleségem! — Mi bajod angyalom? — Mit keres ott az a suba, A te ágyadon? — Oh te ember, te rossz ember, Hol az a suba? — Törülközőm penyészes volt, Azt tettem oda. — Törülközőn piros gallért, Oh ki látott még? — Mióta a világ fenn áll, S a csillagos ég. — Drága feleségem! — Mi bajod angyalom? — Mit keres olt a katona, A te ágyadon? — Oh te ember, le rossz ember, Hol a katona? — Szolgálómat hideg lelte, Öt tettem oda. — Szolgálónak pörge bajuszt, Oh ki látott még? — Mióta a világ fenn áll, S a csillagos ég. Már régebben megfigyeltem, hogy a "Megcsalt férj" hazai változataiban gyakran hiányzik a ballada csattanója. A következő két strófa: — Édes kedves felegésem! — Mi baj angyalom? — Bál lesz nálunk az éjszaka, — Ha én akarom. — Ide s tova néz az asszony, — Hol lesz. itt a bál? — Ajtó mögött ázott kötél, — Es egy nagy bot áll. A "Megcsalt férj" áji változatából is hiányzik a csattanó. A téma hasonlósága, a ki nem mondott büntetés pótlása, valamint a két ballada dallamának rokonsága, kapcsolhatta össze az egyébként két külön életet élő népballadát. Poco rubato m m Dá - vid fe - le - sé - ge. Most meg - be - teg - szik. ÉÄ Dá - vid ne - ki még sem hisz, Kelj fel re - mé - nyem, Drá - ga fe - le - sé - gém, ÜS Nem fáj ne - ked sem - mi sem. Dávid feleségét most kiterítik, Dávid neki mégsem hisz, Kelj fel reményem, drága feleségem, Nem fáj neked semmid sem. Dávid feleségét most eltemetik. Dávid neki most már hisz, Nyugodj reményem, drága feleségem, Nem fáj neked semmid sem. R. Vozári Gyula, a "Hitetlen férj" balladánk első közlője 1915-ben annak a reményének adott kifejezést, hogy a dallam és szöveg közreadása nyomán a "gyűjtőinknek alkalmuk lesz ennek az epikai régiségnek más vidékeken kialakult változatait lejegyezni." Az, hogy 1987-ben ez a ritka ballada a gyűjtő horgára akadt, teljesen a véletlen műve, hisz néha a vak tyúk is talál szemet. Ág Tibor A HÉT 11
