A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-24 / 8. szám - 1994-02-18 / 9. szám
Kramáréról hordja a ligetfalusi óvodába. Mind mondja, azért, hogy legyen elég gyermek a magyar nyelvű osztály megnyitásához és üzemeltetéséhez. Adrien egyetlenegy osztályt sem végzett magyar nyelven, ennek ellenére természetes volt számára, hogy lányát itt, a szlovák fővárosban magyar tannyelvű alapiskolába járassa. — Nagyon fontosnak tartom az anyanyelvi oktatást, éppen úgy mint azt, hogy a gyermekem tökéletesen beszélje a szlovák nyelvet. Tudatosítom, hogy mivel magyar iskolába fog járni, otthon nekem is többet kell vele foglalkoznom annak érdekében, hogy jobban elsajátítsa a szlovák nyelvet — mondja Adrien, majd hozzáteszi: — Saját tapasztalatból tudom, hogyha valaki szlovák közegben dolgozik és rosszul ejti a szlovák szavakat, azt tudtára adják. Éppen ezért tartom rendkívül fontosnak, hogy a lányom anyanyelvi Nagy esemény a kisgyermekek életében Most volt a kiselsősök beiratkozása. Sok magyar szülő, akinek iskoláskorúvá cseperedett a gyermeke, latolgatta mi az "előnyösebb" csemetéje számára, az anyanyelvi oktatás, vagy a későbbi "jobb" érvényesülés érdekében a szlovák tannyelvű iskola. A pozsonyi Duna Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában az idén a január 21-ón és 22-én tartott beíratás után pótbeíratást is tartottak február elseje és negyediké között. Mi január 22-én, egy szombati napon jártunk az iskolában. Reggel nyolctól délelőtt tíz óráig várakoztunk, mire megjelent az első kisgyermek. Az iskola két alkalmazottjától, Benda Krisztinától és Gyökeres Máriától megtudtuk, hogy a beíratás első napján huszonegyen jelentkeztek az első osztályba. A második napon Béres Katika érkezett elsőnek. Ő a ligetfalusi Synek utcai óvoda magyar osztályába jár. Két társával: Farkas Andrással és Béres Andreával érkeztek. A három kisgyermek meglepően magabiztosan mozog az iskolában. Elmondták, hogy már néhány betűt ismernek, szépen rajzolnak, s jól, érthetően válaszolnak a hozzájuk intézett kérdésekre. Míg a tanítónők a jövendőbeli elsősökkel foglalkoznak, ón a szülőket kérdezem: miért döntöttek úgy, hogy magyar tanítási nyelvű iskolába íratják gyermeküket. Elsőként Béres Éva válaszol. Ő az Új Szó szerkesztőségében dolgozik műszaki szerkesztőként. Pozsony legnagyobb lakótelepén, Ligetfalun élnek. A toronyházban, ahol laknak, csupán egyetlenegy család magyar nemzetiségű, a többiek szlovákok, így kislányuk szinte egyszerre tanult meg magyarul és szlovákul. — Nálunk egy percig sem képezte vita tárgyát, hogy a kislányt milyen iskolába írassuk. Teljesen egyértelmű volt, hogy magyar tannyelvű alapiskolába megy. A férjemmel együtt mi is magyar iskolába jártunk, és soha semmilyen problémánk nem adódott abból, hogy itt-ott valamit helytelenül mondtunk volna szlovákul. Én Dunaszerdahelyen teljesen magyar közegben nőttem fel, és ez számomra sohasem jelentett gondot. A lányomnak több szlovák barátnője is van, úgyhogy már elég jól tud kommunikálni szlovák nyelven. Talán azért is tartjuk nagyon fontosnak az anyanyelvi oktatást, mert a gyerek jobbára szlovák közegben mozog — vallja Éva. Csiba Adrien, a Pozsonyi Vízgazdálkodási Intézetben kutatóként dolgozik. Lányát Andreát Pozsony egyik végéből, szinten tudjon magyarul és szlovákul. Farkas József és Edit fiukat, a kis Andrást kísérték el a beiratkozásra. Mindketten banktisztviselők, Szlovákia déli részéről kerültek a "betonvárosba", azaz Pozsony ligetfalusi lakótelepére. Meg vannak győződve arról, hogy a gyermekük számára az a legjobb, ha az anyanyelvén sajátítja el a betűvetés tudományát. Biztosak abban is, hogy csemetéjüknek nem lesznek később gondjai azért, mert magyar tannyelvű iskolába járt. — Mi is magyar iskolába jártunk, és ebből soha semmiféle hátrányunk nem származott — vallják. Amíg a szülőkkel beszélgetek, a csemeték már otthonosan mozognak az iskolapadok között. Énekelnek, rajzolnak, mutogatják, milyen betűket ismernek. Természetes számukra, hogy magyarul beszélnek, s ha az utcán szlovák barátaikkal találkoznak, természetesen szlovákul szólnak hozzájuk. Szerencsés gyerekek, hiszen szüleik jóvoltából itt, Szlovákia fővárosában is saját anyanyelvükön tanulhatnak. KAMONCZA MÁRTA Prikler László felvételei /, HÉT 1
