A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-04 / 6. szám
"Az Uránia szerzőinek boldogságot!" 200 ÉVE JELENT MEG KÁRMÁN JÓZSEF IRODALMI FOLYÓIRATA dattal és az olvasó iránti tisztelettel lép az Uránia szerkesztője, azt feltételezve, hogy "a ki hazánk literatúrájának valóságos állapotát tudja, nem kételkedik az, hogy illy folytatott írás (folyóirat B. I.) mind hasznos, mind pedig hogy most van éppen alkalmatos ideje azt közrebocsátani", mert "ott ahol hosszú szunnyadozásbul a nemzet felébred, magát érzeni kezdi, érzeni a gondolkozásnak becsét, és a szelíd tudományok méltóságát, ott ezek az írások kiáltó szó a pusztában, mely az utakat egyengeti". Olyan írásokat ígér, melyek által "lassan, de annál bizonyosabban élesül az értelem, fónyesedik az elme, lágyul az érzés, és tisztíttatik az ízlés... ezen írások röviden, kedveltető színben esmertetnek magunkat magunkkal és a körültünk való tárgyakkal, édes formában elfogadtatják velünk azt, mit az embernek tudni szükség, hogy ember legyen, szoktatnak a belső tehetségeink gyakorlására, melyet vagy henyeségből, vagy butaságból félre vetünk... "Az értelem minden okos lélek örökös jussa" — szögezi le Kármán, azt nem lehet elfojtani, és nem szabad a "tudósok kevély kőfalai közé" zárni. Kézzelfogható "életbeli okossággal" kell azt fejleszteni, kiművelni. A "sivatag tudósságot haszonvehető tudománnyá" kell tenni, a "képzelt és szőrszálhasogató eszeskedéseket az élet, jó erkölcs, és a köztársaság (közösség — B. I.) céljaihoz alkalmaztatni, a bölcsességet mint Socrates, az égből lehozni: ez is egy haszna az illy írásoknak". A "szép és jó tudományok tökéletesítésében... annyit tenni a mennyit lehet, szoros kötelesség", mert — mutat rá Kármán kritikusan a magyarországi helyzetre, mint korának jeles írástudói, Berzsenyitől Csokonaiig — "a tudományok nálunk csak bölcsőjükben feküsznek"! A "nemzeti charakter" fenntartása és erősítése is egy az Uránia fő céljai közül — ezen belül pedig "nemzeti nyelvünk virágozása", mert ez az a "végvár... az a mód, amely nemzetünket léteiében (létében — B. I.) megtartja, az a jegy, amely megó (megóv — B. I.), hogy a többek között el ne olvadjunk"! Szlovákiai (erdélyi, vajdasági stb.) magyar olvasó, ugye ma is aktuális Kármán 200 éves üzenete? A nyelv "tisztítására és terjesztésére” is módot lát az Uránia szerkesztője a folyóiratban. A nyelvújító Kármánt is "tetten érhetjük" az Uránia egyik írásában, az "Eldorado” című allegória alcíme, műfaji meghatározása: "monda", ezt viszont csillaggal megjelölte, és egy lábjegyzetben a következőket fűzte hozzá: "A rege helyett merészlek ón is egyszer egy új szót, és a Sage-t mondának keresztelem. Jó-é nem tudom! de alig ha mi ezt a velős német szót valaha olly jól eltaláljuk". Mi tudjuk, a "monda" jónak, tartósnak bizonyult. Az igazság, mégpedig az aktuális, "időnek és századnak", tehát a kornak megfelelő igazság közzététele és megszerettetése is része az Uránia programjának: "Az illy írások azok a tárházak a mellybe az igazságok egyenként lerakatnak, a jó mag hintetik, a materiálék letétetnek, mellyekből lassan emelkedik fel a bölcsességnek szép palotája..." Tartalmi és részben formai szempontból is "eredeti munkákat" sürget és ígér Kármán: "úgy van alkotva az emberi szív, hogy semmi néki nem tetszik, a melly valamennyire reá nem tartozik. A köz életből való scénák (jelenetek — B. I.), mindennap előforduló, hazánkat s magunkat illető dolgok A magyar felvilágosodás négy jelentős, bár rövid életű sajtóterméke a XVIII. század utolsó két évtizedében jelent meg, és mind a négy kapcsolódik a Felvidékhez. 1780-ban, Pozsonyban adta ki Ráth Mátyás az első magyar nyelvű hírlapot, a Magyar Hírmondót, mely 8 évfolyamot élt meg 1788-ban, Kassán látott napvilágot az első magyar irodalmi és kritikai folyóirat a Magyar Museum, Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid szerkesztésében. 1792-ig nyolc száma jelent meg. Ugyanennyi száma lett 1790 és 91 között a Magyar Museum szerkesztéséből kivált Kazinczy Orpheus című ugyancsak irodalmi és kritikai folyóiratának. 200 éve, 1794 februárjában röppent fel rövid pályájára az Uránia, mely szerkesztője és "házi szerzője" Kármán József (1769— 1795) révén kapcsolható szűkebb pátriánkhoz. A Losoncon született, Pesten és Bécsben tanult Kármán 1791-ben Pesten, ügyvédként kezdte pályafutását, és tevékenyen bekapcsolódott az irodalmi életbe. Üstökösként fénylett fel a felvilágosodáskori Az Uránia címlapja magyar irodalom egén, de — csakúgy mint folyóirata — hamar ellobant, 1795 júniusában meghalt. Élete 26 éve alatt — mint Petőfi — maradandót alkotott, úgyszintén az Uránia három száma is fontos helyet foglal el a magyar irodalom- és sajtótörténetben. A csillagászat múzsája nevét viselő negyedévi folyóiratot Kármán Schedius Lajossal, a budai egyetem "széptan", azaz esztétika tanárával (utóbb a Kisfaludy Társaság elnöke volt) és Pajos Gáspár orvostanhallgatóval indította el. Kármán József írásművei, a — mai szóval kultúrpolitikai tanulmánynak nevezhető — Nemzet csinosodása és a Fanni hagyományai című levélregény, továbbá néhány más szépprózai munkája (lírai elmélkedések, elbeszélések, allegóriák, szatírák, epigrammák) mind az Urániában jelentek meg. Az Uránia beköszöntője-, bevezetője, bár többes számban íródott, Kármán gondolatvilágát, irodalmi, társadalmi célkitűzéseit tükrözi — ezeket utóbb a Nemzet csinosodásában mélyrehatóbban fogalmazta meg. A "közönség ítélőszéke" elé felelősségtu-V/ú n/d Kármán József síremléke a losonci református temetőben i ha Cfzíaii \ Ili Köttet. Fanni és Kármán — Illusztrációs rajz Kármán József írásainak 1843-as kiadásából
