A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-04 / 6. szám
ellenállhatatlanul vonznak magokhoz... feltételünk az Is, hogy magunkból s körülünk merítsünk, elhitetvén megunkkal azt, hogy szebb a fülemile természeti erdei csattogása a kanáriai madár költsön vett módos süvöltésénél". Az idegenmajmolást, a "módizást", a francia és német szavak indokolatlan használatát egy remek szatírában, "A módi" címűben pellengérezte ki Kármán, főhőse egy női "úrhatnám polgár". Ennek is van mához szóló aktualitása! Az ízlés a "jó erkölcsök szülő anyja", állítja Kármán, és célul tűzi ki "ezt terjeszteni szép hazánkban, a helyes ízlés által még szebbé tenni, boldogabbá az életet, kellemetesebbé a léteit". S mert a "szépnem az ízlés uralkodónéja", jobban befogadja, ami szép, "ezen munkát (az Urániát— B. I.) különösen az asszonyi nemnek szántuk". A polgári átalakulás korának jelszavai közt szerepelt a nők "felszabadítása", s a feudális család bilincsei alól, a férfi és nő viszonyának megnemesítése, a nők művelődhetése. Az 1790-91-es országgyűlésen fel is vetődött ez a kérdés. Kármán a nők művelődése szószólójaként (is) úttörő volt korában, "házastársakból érzékeny barátnékat és kellemetes társalkodónékat" akart nevelni, meg akarta szerettetni az olvasást is, mely egyébként gyakran csak "a jó könyvek nem léte által fojtatik el". A művelt nő, "ezen édes vehicuium (eszköz — B. I.) által" a férfinem pallérozása is elérhetőbbnek látszott. Az Uránia létrejöttében a fenti nemes célok mellett olyan gyakorlati meggondolás is közrejátszott, hogy "sok józan elmének szerzett apró munkák, mellyek kisebbek mint sem hogy könyvvé, de fontosabbak mint hogy semmivé legyenek, illy írásokban záratnak, és a semmivé lételtül megmentetnek..." Az írások valóban megmentettek, de eredeti céljaikat, jámbor szándékaikat aligha érték, érhették el, hiszen jószerivel el sem jutottak a kiszemelt olvasókhoz. Az anyagi feltételeket biztosító Uránia — előfizetők száma — erre Kármán is utal bevezetőjében — kevés volt, a politikai helyzet, a társadalmi légkör pedig egyáltalán nem kedvezett a nemzet csinosodásának, kulturálódásának. Kármán nagyszabású művelődési tanulmánya, a Nemzet csinosodása, mely látlelet és jobbító programtervezet volt, az Uránia harmadik számában jelent meg, az utolsóban, akkor, amikor Batsányi, Kazinczy, Verseghy, Szentjóbi, Szabó már a börtönben várták az ítéletet, amikor a magyar jakobinusokra már fente pallosát a hóhér... Ferenc császár, "policájokra", cenzorokra épülő uralma megfojtotta egy időre a szabad gondolatot, a nemzet valódi csinosodására csak évek múltán, a reformkorban kerülhetett sor. Ekkor mutatott rá Toldy Ferenc (a Kisfaludy Társaság ülésén) Kármánra, mint olyanra, aki "Kazinczy mellett nyelvünk föléledése szakában minden esetre a legynevezetesb prosai talentum" volt, olyan író, "ki jóval megelőzte korát lelkességben, ízlésben, az állapotok tiszta felfogása s a teendők világos érzetében, ki arra volt rendelve, hogy egy új szellemi mozgalomnak ne csak ébresztője, de vezetője is, egy új, sajátlag nemzeti és önálló irány képviselője legyen". Kármán József írásait — őt túlélő barátjának, pályatársának, Schedius Lajosnak ajánlva — Toldy Ferenc adta ki újra, 1843-ban. Kármánnak az Urániát útjára bocsátó szavait mai írók, szerkesztők is megszívlelhetik: "Kívánunk a bölcs ítélőktől olvastatni, hogy jobbíttassunk, a gyengébbektől, hogy jobbítsunk. ... Taníts! és igyekezz tetszeni"! BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN Vajk megkeresztelése (1875) BENCZÚR GYULA 150 éve született Benczúr Gyula, a XIX. századi magyar festészet egyik ismert alakja. Nyíregyházán látta meg a napvilágot, de már gyermekkorában Kassára került, ahol a középiskola elvégzése mellett a két Klimkovics avatta be a tehetséges ifjút a rajzolás rejtelmeiba. 1861-ben Münchenben a festőakadémiára iratkozott be. Pilotynak, az elismert festőnek volt a sikeres tanítványa. Carl von Pilóty osztálya volt akkoriban Münchenben az Ígéret földje. Száműzte a kietlen korszak eszméit, a valóságra irányította a tekintetet. Soha sem erőltette tanítványaira saját stílusát. Benczúr sokat tanult tőle, és tudását később tanítványainak adta át. Eleinte mestere nyomán drámai tárgyú történeti képeket festett. Első nagy jelentőségű műve Hunyadi László búcsúja, melyet a kiegyezés évében mutatott be Budapesten. Kiemelkednek még II. Rákóczi Ferenc elfogatása, Budavár bevétele és egyéb történelmi képei. Legnagyobb hazai sikerét a Vajk megkeresztelése című képének köszönhette. "Ebben együtt volt minden, amit az új korszak ízlése a kapitalizmus felvirágzása idején nagyra tartott: nagyszabású szertartás, aranybrokát, főpapi palást, drága, csillogó ötvösművek... nyugodalmas pompa, derűs megvilágítás, minden drámai mellékzönge nélkül" — írja róla Lyka Károly, és még hozzáteszi: "Nem is a művészeti zsűri döntött így, hanem a kor szelleme." Ez a méreteiben is hatalmas, hibátlan technikai tudással, kiváló kompozíciós készséggel készült mű nagy hatással volt a közönségre és tanítványaira. A magyarságtudatot erősítette. Benczúr hosszú évekig Münchenben élt, de 1883-ban végleg hazaköltözött, és a budapesü Mesteriskola igazgatója lett, melyet haláláig vezetett. Nemcsak Pilotytól tanult, később Tiepolo és Rubens vérbő képei is hatással voltak rá. A barokk aranyló díszei, a rokokó selymei, bársonyos, élénk színű virágai, faragott, aranyozott gyertyatartói, fülledt függönyei és gömbölyű arcú angyalkái. A pompa és az életszeretet jelenik meg a művein. Rendkívül sok arcképet is festett, különösen közéleti hírességeket, díszmagyarba öltöztetett arisztokratákat, minisztereket, nagypolgárokat. Neki magának is örömet szerzett a sok csillogó pityke, az élénk szín, a csillogó bársony, mely aztán utánzóinak keze nyomán akadémikus sémává változott. Ez az anyagszerűség, zsúfolt színek, uralkodtak a múlt század 80-as 90-es éveiben a magyar festészetben. Egyik önarcképét a firenzei Uffiziképtár őrzi. Utolsó jelentős történelmi műve a budai vár Hunyadi Terme számára tervezett Diadalmas Mátyás című nyolc képből álló sorozat két darabja. Kedvelte a mitológiai jeleneteket (Perseus és Andromeda, Bacchánsnő) és a vallásos témákat is. Kevés művész lelkialkata tükröződik oly világosan művein, mint az övén. Magával hozta a müncheni iskola szellemét, mely meghatározója volt a századvégi magyar képzőművészetnek. (ozsvald) A HÉT 1 Gyermekeim (1881)
