A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-01 / 1. szám
HÍRMONDÓ A szellem kisugárzása Érdekes és fontos összejövetel színhelye volt 1993. december 9-én a diósförgepatonyi kultúrház: itt tartotta esedékes vándorgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Magyarságkutatási Munkabizottsága. A hely kiválasztása nem volt a véletlen műve, a munkabizottság néhány tagja ugyanis már közel tíz esztendeje rendszeres kapcsolatban áll a dióspatonyi községi hivatallal és Lelkes Vince polgármesterrel, néprajzi és szociológiai jellegű felméréseket végez Dióspatonyban és környékén, és hathatós támogatásban részesítette azt a Koncsol Lászlót, aki 1985 táján az akkori hatalom packázásai miatt felhagyott irodalomkritikusi tevékenységével, és Dióspatony "főállású" helytörténésze lett. Koncsol László a dióspatonyi aziliumban több könyvet is tető alá hozott, ezeket zömmel a magyarságkutatási munkabizottság anyagi támogatásával sikerült kiadni. E mostani összejövetel egy újabb kötet bemutatására nyújtott alkalmat: a közelmúltban jelent meg a Madách Kiadónál a Diósförgepjitony 2. című történelmi olvasókönyv, amely második kötete annak a szöveggyűjteménynek, amely Diósförgepatony és környéke múltját villantja fel dokumentumok, korabeli feljegyzések, leírások segítségével. A munkabizottság elnöke, dr. Grófik Imre és titkára, dr. Idei Miklós beszámoltak azokról a kutatásokról, amelyeket a munkabizottság tagjai a Csallóközben, Burgenlandban, Szlovéniában és Horvátországban végeztek. Ezeknek a vizsgálódásoknak az eredményei részben már könyv alakban is hozzáférhetők. A munkabizottságnak két központja van: Szombathely és Győr. Ez egyfajta munkamegosztást is jelent, hiszen a szombathelyiek elsősorban Burgenlandra, Szlovéniára és Horvátországra összpontosítanak, míg a győriek a Csallóközre és Burgenlandra. Az összejövetel egyik legfontosabb tanulsága számomra az volt, hogy még ma is érdemes olyan népszokások és szellemi hagyományok után kutatni, amelyekről már azt feltételeztük, hogy kivesztek. A magyarságkutató munkabizottság és a Teleki Alapítvány támogatásával kiadott művek száma meghaladja a húszat, s ez azért is impozáns mennyiség, mert ma még csak a program első fázisánál tartanak. A vándorgyűlés keretében bemutatkozott a Kalligram Könyvkiadó is, amely a szóbanforgó munkák egy jelentős részét (természetesen a csallóközi vonatkozásúakat) folyamatosan megjelenteti. E könyvek között olyanok is vannak, amelyek évtizedekkel korábban már napvilágot láttak, de ma teljesen hozzáférhetetlenek, noha nélkülözhetetlen forrásmunkáknak számítanak a kutatók számára. A Kalligram főszerkesztője, Fazekas József bemutatta a kiadó társadalomtudományi sorozatait. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban eddig négy kötet látott napvilágot, s az anyagi lehetőségektől függően folyamatosan jelentetik meg a 30 kötetre tervezett sorozat további darabjait. A Dominó sorozatban politikai, politológiai, szociológiai és egyéb társadalomtudományi műveket kíván a kiadó közreadni, míg a Visegrád sorozat — ahogy a megnevezéséből is következtetni lehet — a "visegrádi négyek" országaiban élő liberális szemléletű értelmiségiek számára kínál fórumot. A sorozat érdekessége, hogy a könyvek 4 nyelven — csehül, lengyelül, szlovákul és magyarul — jelennek meg, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy az egyes országok olvasói megismerkedhessenek a szomszédságban élő értelmiségiek gondolkodásmódjával és elképzeléseivel. Ahogy Fazekas József elmondta, a kiadó nem akar beleszólni abba, mit kívánnak az egyes országokban élők egymás felé közvetíteni, de a véleménynyilvánítás lehetőségéi az utószóban fenntartja magának. A továbbiakban megtudhattuk azt is, hogy a Kalligram egy világirodalmi sorozat elindítását is tervezi, és természetesen fóruma szeretne maradni a szlovákiai magyar szépirodalomnak is, elsősorban a fiatalabb nemze-A magyarságkutató munkabizottság tevékenységét dr. Idei Miklós titkár (a kép jobb szélén) és dr. Gráfik Imre elnök (középen) ismertette (a kép bal oldalán dr. Poczkody Gábor, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének tanácsosa látható) dékek tehetséges toliforgatóinak nyújtva teret. Az anyagi nehézségekkel számol a főszerkesztő, s nem titkolta aggodalmát, hogy a mostani gazdasági helyzetben sanyarú sors vár a könyvkiadásra. A könyvterjesztés áldatlan helyzetén is szeretne változtatni a kiadó, ezért a budapesti Akadémiai Kiadóval és a dunaszerdahelyi székhelyű Bog—Molnár Könyvterjesztő Vállalattal közösen létrehozta az Akadémiai Könyvesházat, amely Dél-Szlovákia különböző városaiban fogja terjeszteni a magyar könyveket.-lamér-Fotó: Fogas Ferenc Koncsol László mutatta be a Diósförgepatony 2. című könyvet (a képen balról: Szabó László, a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatóhelyettese, Sunyovszky Szilvia, a PMKK igazgatója, Koncsol László és Lelkes Vince dióspatonyi polgármester) "Legyen a zene mindenkié...!" De szép is lenne, de jó is lenne, ha valamilyen formában mindenki zenélhetne. Hogy a világ pillanatnyilag nem erre van berendezve? Kár! Talán éppen azért, mert a világ most mással van elfoglalva, kell megbecsülnünk azokat a szép és lelket nyugató perceket, amikor hangulatos zeneszó mellett elfeledkezhetünk, ha rövid időre is, arról, ami sajnos, körülvesz bennünket. Ilyen perceknek lehettek tanúi azok, akik ott voltak november 30-án a pelsőci szlovák iskola épületében megrendezett gyermekhangversenyen, és néhány egészen kiváló produkciót hallhattak. Elmondhatjuk, hogy minden szereplő — a legfiatalabb 1 éves, a legöregebb 13 éves volt — kitett magáért. Samu Katalin magán-zongoratanár növendékei tartottak bemutatót előbb az iskola tanulóinak, később pedig a szülőknek és más érdeklődőknek. Zongoraszólókat, négykezeseket, szóló és csoportos énekeket hallgattunk nagy élvezettel és hallhattuk az I. Kadosa Pál Országos Zongoraverseny rozsnyói és tornaijai résztvevőit is, akiket a tanító néni meghívott erre az alkalomra. Természetesen lelkesen tapsoltunk a zongoraverseny pelsőci résztvevőjének is. Több ilyen szívet-lelket gyönyörködtető percre, órára lenne szükségünk, melyek enyhítik a mindennapok "gyötrődéseit". Krokovai Zsuzsanna A HÉT 9
