A Hét 1994/1 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-01 / 1. szám
násávai egy új közigazgatási egységet hoztak létre Nový Život néven.) KRÓNIKA Településlexikon KISLÉG (Lehnice) A XIII. századi okiratok csupán egy Lég nevű községet említenek. A legrégibb ilyen okirat IV. Béla király egy 1239. évben kiadott oklevele, melyben mint pozsonyi várbirtok Legu alakban szerepel. Roland nádor egyik 1250-ben kelt végzésében Legh néven van említve. Kislég nevével először egy 1311 -bői származó okiratban találkozunk Kyus Leeg alakban. Nevének további megjelenési formái: 1517-ben Kyslegh, 1828-ban Kislógh, 1927-ben Malý Lóg. 1324-ben a Salamon nemzetsógbeliek a község földesurai, de a későbbiekben a birtok egy részét átengedik Olgyai Péternek és fiának. 1517-ben II. Lajos király Kislóghi Pál fiát, Pétert, illetve Egyed fiát, Andrást, valamint Mátyás fiát, Balázst iktatta be itteni birtokukba. 1608-ban Léghi István fia, Simon itteni kúriáját nejének, Zsófiának adományozta. 1657-ben Alszegi Mátyás itteni birtokrészét Szüllő Ferencnek 50 évre elzálogosította. Két évvel később a párkányi csatában elesett Szüllő György neje és gyermekei osztozkodnak az itteni birtokon, melyet 1802-ben Szüllő Zsigmond Gálffy Péternek zálogosított el. A Léghi-, illetve Kisléghi-család a múlt század elejéig birtokos a községben. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 42 házzal és 307 lakossal szerepel. 1866-ban tűzvész pusztított a községben. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 422 404 95,73 1921 428 420 98,13 1930 507 496 97,83 (1940-ben a községet egyesítették Nagyléggel és Szásszal Lóg néven.) KISLÚCS (Lúč na Ostrove) A gellei érseki székhez tartozó kisközség. A XIII. század elejéről származó okleveleink három Lúcs nevű községet is említenek: Terra-Luche, Zilasluche és Nagluche alakban. Kislúcs nevével először Mátyás király egyik 1468-ban kelt kiváltságlevelében találkozunk Kislwche alakban. Nevének további megjelenési formái: 1524-ben Kis-Luche, 1927-ben Malá Lúč. A lucsei Dócza-család ősi fészke. II. Lajos királynak a gellei érseki székhez 1524-ben intézett rendelete a gellei érseki székhez tartozónak említi. A pápai tizedszedők jegyzékében mint királyi birtok szerepel. Az 1553. évi portális összeírásba is királyi birtokként van felvéve 15 portával. A későbbiekben a Pálffy-család lett a község földesura; még e század elején is a Pálffy-fóle szeniorátusnak volt itt a legnagyobb birtoka és nemesi kúriája, mely a XVIII. század elejéről való, s amelyet 1833-ban klasszicista stílusban átalakítottak. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 25 házzal és 185 lakossal szerepel. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 213 211 99.06 1921 275 252 91,64 1941 311 311 100,00 (1960-ban a községet egyesítették Nagylúccsal Lúč na Ostrove néven.) KISMAGYAR (Nový Život) Első okleveles említése 1298-ból származik Marcha Magar alakban. Nevének további megjelenési formái: 1482-ben Felsew-Magar, 1678-ban Magyarka, illetve Kismagyar, 1773-ban Klein Magendorf. 1927-ben Malý Máger. Az 1298. évben kelt adományozólevólben III. Endre király az itteni királyi birtok egyharmad részét Somorja városának adományozta. 1313-ban Henzlinus pozsonyi várjobbágy itteni birtokrészét átengedte az esztergomi érseknek. 1416-ban a község birtokosai között szerepel még Kismagyari László nemes ember is; egy évvel később pedig a község birtokosai között említik az Olgyai-családot is. 1471- ben Mátyás király Borsai Péter itteni birtokát elkobozta és Vizközi Tamás és Pál, valamint Hegyi István között szétosztotta, mert Borsi Péter és doborgazi Wolth Imrét rabló módjára megtámadta és lekaszabolta. 1482-ben a felsőmagyari Bély Mihályné és gyermekei, valamint a Borsi-, Vizközi-, Hegyi-, Kismagyari-, Szüllő- és Balogh-családok, majd 1521-ben Földes János rószbirtokos a községben. 1678-ban Kóméndi Ferencz itteni birtokrészét Orbán Pál ítólőmesternek és nejének, Alvinczy Évának elzálogosította. A XVI. századtól kezdődően a Zichy, Esterházy, Baltazzy és a Batthyány grófi családok még nagyobb birtokosok itt, majd női ágon az egész község a Pálffy grófok kezére került, egészen a monarchia széthullásáig. A községben lévő Pálffy kastély egyes szerzők szerint egykoron a klarissza apácák nyaralója volt. Meglehet, hogy ez az a kastély, melyet Bél Mátyás Zsigmond király hajdani nyaralójaként emleget, s csak később került a klarisszák birtokába. A kastély sorsát illetően csak annyi bizonyosat tudunk, hogy a Pálffyak nemcsak átépítették, hanem az 1899. esztendőben ki is bővítették. A Nagy Lajos-féle 1828. évi összeírásban 28 házzal és 208 lakossal szerepel. A községhez tartozik a Kismérges erdószlak. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 512 492 96,09 1921 467 450 96,36 1930 553 528 95,48 (1940-ben a községet egyesítették Tonkházával Tonkháza néven; 1960-ban pedig Bélvata, lllésháza és Tonkháza összevo-KISPAKA (Veiké Paka) A Felső-Csallóközben egymáshoz közel épült, ma már egy közigazgatási egységet alkotó három Paka egyike. Borovszky szerint a Paka névvel először Roland nádor egy 1250-ben kiadott rendeletében találkozunk. 1301- és 1315-ben a pozsonyi káptalan kiadványaiban Leopoldus De Paka nevében fordul elő. A pápai tizedszedők Payac elferdített formában jegyezték be jegyzékükbe. Nevének további megjelenési formái: 1493-ban Kys Paka, 1773-ban Kis Paka, 1920-ban Malá Paka. Hajdanán Éberhard tartozéka volt, de a tagosításkor, 1787-ben a Balassa grófok kezére került, a későbbiekben azonban már a Pálffy grófok a község földesurai. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 20 házzal és 145 lakossal szerepel. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 158 156 98,73 1921 188 184 97,87 1930 194 192 98,97 (1940-ben a községet egyesítették Csukárpakával és Nagypakával Nagypaka néven.) KISUDVARNOK (Maié Dvorníky) A Dunaszerdahelytől északra, de közvetlen szomszédságában fekvő község története mindenkor szorosan kötődött a testvérközsóg Nagyudvarnok történetéhez. E két községről egy 1250-ben kelt oklevélből megtudjuk, hogy a királyi udvarnokok települése volt. A pápai tizedszedők jegyzékében Oduor alakban szerepel. Nevének további megjelenési formái: 1786-ban Kisch-Udwarnok, 1927- ben Maié Dvorníky. Birtokviszonyainak alakulásáról, sajnos nagyon keveset tudunk, részben csak a legújabbkori birtokosai ismeretesek. A múlt század elején az Argay- és a Deák-családok voltak a község nagyobb nemesi birtokosai. Az 1828-as Nagy Lajos-féle összeírásban 54 házzal és 395 lakossal szerepel. A községhez tartozik Berhócsimajor. A község területe 688 ha, lakóinak száma 812, felekezeti megoszlás szerint: róm. kát. 692, gör. kát. 1, ev. ref. 47, egyéb 72. A falu polgármestere Sereghy Ferenc, a Csemadok-alapszervezet elnöke Kiss Szilvia. Népszámlálási adatok: Ev összesen ebből magyar % 1900 435 425 97,70 1921 465 465 100,00 1941 600 600 100,00 1991 812 751 92,49 (1960-ban Kisüdvarnok és Nagyudvarnok egyesítésével egy új közigazgatási egységet hoztak létre Dvorníky na Ostrove néven; 1990-ben a két község kettévált) Összeállította: dr. Zsigmond Tibor (Folytatjuk) 10 A HÉT
