A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-24 / 52. szám
VÁNDORLÁSOK oldaláról mutatjuk be a mestert. Ha elkészülök vele, akkor jövő szeptemberben lesz a bemutató. Tavasszal felkértek, hogy az Erkel: István, a király című operafilmben játsszam el — Martin János hangjával — a címszerepet Majd e monstre film forgatása során ajánlotta a stáb, hogy töltsem velük az egész nyarat. Elkészítettünk a magyar szabadságharc tiszteletére, Mohácsra, majd a gödöllői világfaavatásra egy összeállítást. Végül az "Atilla“ című rockoperában játszottam Atilla testőrét — ugyanannak a stábnak az irányítása alatt. Eközben már próbáltam Ványa bácsi szerepét az egri színházban, tehát mozgalmasan telt a nyaram. — A színészutánpótlás oktatására nem kérték «el? — De igen, az egri színházi stúdióban tanítok színészmesterséget. A pozsonyi főiskoláról még nem érkezett efféle felkérés, ám egyelőre — időhiány miatt — eleget sem tudnék tenni egy ilyen jellegű felkérésnek. Viszont a későbbiekben a tervezett színházi stúdióban számíthatnak a segítségemre. — A közeljövőben milyen darabokban játszik? — Egerben Békés Pál “New Buda" című darabját mutatjuk be, amelyet Hegedűs D. Géza rendez. Ez a mű amerikai magyar emigránsokról szól, akik a magyar társadalom egy szeletét igyekeznek megvalósítani Amerikában, de a viszályok miatt felbomlik a közösségük. Azután a “Troilus és Cressidáť fogjuk előadni (Gali László rendezése), majd áprilistól a budapesti Nemzeti Színházban fogok vendégszerepelni. Eközben Dél-Szlovákiában turnézunk az "A régi nyár“-ral, amelyben az egyik főszerepet játszom. — Tulajdonképpen kassai vagy egri színésznek tartja magát? — Nézze, a deszka mindenütt ugyanolyan fából készül, és a követelményeknek mindenütt a lehető legjobban meg kell felelni. Ideát van a hazám, és emellett egyszerűen színésznek tartom magam... — Jut ideje valamilyen hobbikra? Ha jól tudom, a 70-es években freskóival díszítette a Thália Színpad öltözőit... — Igen, régebben — saját örömömre — festegettem, szobrokat készítettem. Mostanában nem jut időm hobbikra, és a feltöltődósre sem, ami nélkül nincs ihlet. Majd talán nyugdíjasként ismét lesz szabadidőm... —- Pár szóban mutassa be a családját olvasóinknak! — A feleségem rehabilitációs nővér, aki főleg gyerekeket gyógyít. Az egyetemista fiam jövőre végez geológia szakon. Jó lenne több időt velük töltenem... — Ön optimista a szlovákiai magyar színjátszást illetően? — Én csak a kassai viszonyokat ismerem, ezért a komáromi helyzetről nem vagyok hivatott véleményt mondani. Mostanában derűsebben tudok nyilatkozni a kassai viszonyokról, mint évekkel ezelőtt. Régebben Kassa amolyan elfelejtett végvárnak számított, ám az utóbbi években jelentős változások történtek. Köszönhető ez Kolár Péter igazgató mozgékonyságának, szervezőképességének is. Hiszem, hogy a különféle hiányok (pl.: különféle típusú színészek) pótlásával, bel- és külföldi segítséggel egy évtized alatt méltó szintre lehet emelni a kassai színjátszást... MISKÓ ILDIKÓ Gelencei képeslap László király, Szent László, a magyar lovagkor példaképe, mondáink hőse — alighanem a legnépszerűbb magyar szent. A középkori mondák és legendák egyetlen szentünket sem magasztalták annyira, mint László királyt. László lengyel neveltetésben részesült. Hazatérve a kunok és a besenyők ellen harcolt. Lovagi hírneve a cserhalmi csatával kezdődött. Unokatestvérével, Salamonnal való viszálykodása szinte lovagregénybe illő. Uralkodásának nagy jelentőségű mozzanata volt a keleti gyepűhatár kitágítása, Erdély végleges beépítése az ország testébe. Uralkodása alatt kezdődött meg a nyugati gyepűk védelmével megbízott székelyek áttelepítése a keleti országrészbe. Ez indokolja, hogy László király Erdély patrónusa lett, s az sem véletlen, hogy a Székelyföldön annyi László-ábrázolással találkozunk. Ezek némelyike bizáncias jegyeket viselő falfestmény, amely a pogányok ellen küzdő Szent Lászlónak a határőrvidéki gondolkodást megtestesítő legendáját ábrázolja, helyi ízű, naiv felfogásban. Egyes kutatók szerint a keleti nomád hősénekek motívumait is beleszőve a szent lovag csodás tetteinek megjelenítésébe. A gelencei (Ghelinta) templom a gyönyörű erdélyi templomok között is előkelő helyet foglal el. A XIII. századi építmény, híres, Szent 1 ász ló legendáját ábrázoló freskója XIV. századi. A barokk berendezés mellett a templomnak festett kazettás mennyezete van. A falakkal körülvett erődtemplomba — pontosabban a körülötte lévő egykori temetőbe — négyzet alakú kaputornyon léphetünk be. A kaputorony egyben harangtorony is. A bejutáshoz előbb természetesen a templomkulcsot kel) előkeriteni. Ez azonban nem nagy feladat, mert mindenki, kicsi és idősebb szívesen segít a turistának. S ha szerencséje van a látogatónak, amíg a kulcs megkerül, frissen ízesített köménymagos pálinka mellett múlathatja idejét. S ha szereti, ha nem, megissza, mert olyan szívesen kínálják.-8-Hgyházi jelenet és Szent I.ászló-legenda a falifreskón A HÉT 9
