A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-03 / 49. szám
Csiki-dam, Robi-dam... Éppen tíz esztendeje, hogy egy dobos énekelni kezdett, és dalokat is írt. A hazai sikerek után a magyar csiki-dam-király, Szikora Robi és kiadói reménykedtek a nyugati áttörésben, csakhogy ehhez hatalmas töke kell, vagy eredeti produkció. Amit viszont Robi csinál, inkább érdekes. Persze részemről egyáltalán nem baj, hogy itthon maradt... Az egész "Robi-jelenség" jól indult, hiszen az első kislemez (Alacsony férfi..., Ergó, létezem) rögtön két slágert és R-GO-hisztériát eredményezett. Robi mellé feltáncolták magukat a GIDÁK, a két könnyen táncra perdülő leányzó, majd a kevésbé sikeres R-GO Proletars következett, és néhány hónapja a legújabb nagylemez Kalandorok, csavargók címmel Ez már vegytiszta csiki-dam '93, ami nem más, mint Szikora Robi saját maga. Egy hevenyészett pletykalapi felmérés szerint jóképűségben, alakban, öltözködésben, humorérzékben felveszi a versenyt a legjobbakkal, de fő erőssége a hangulatteremtós és a sztárallürmentesség. — Mióta ballag a katona, és hová tart? — Tizenegy éve ballag a katona s vele az R-GO, amelyben az R vagyok ón. Elballagunk mindenfelé, amerre hívnak. Pár hónapja éppen Törökországból ballagott haza a ’hadsereg“... — Elég hosszú ez a menetelés. — A menetelés könnyen indult, most a vége felé adódtak bizonyos nehézségek, de azok azért vannak, hogy leküzdjük őket. Hallottad este a legújabb slágerünket? — Igen, nagyon tetszett. Egyébként ha már tegezódünk, hogy szereted, ha szólítanak? — Én mindenkinek Robi vagyok. — A magánéletedben mit kell vagy lehet tudni rólad? — Azt, hogy egy keresztény ember, akinek legfontosabb, hogy keresztény szabályok szerint éljen. Családos vagyok 18 éve az első és utolsó feleségemmel. Nincs gyerekem, ezért a Föld összes gyereke az enyém. — Már Szlovákiában is jártatok... — Érdekes, hogy mindenütt más magyarok élnek. Mások Erdélyben, mások a jugoszláviai magyar területen, kicsit furcsák. Érdekes, hogy Szlovákiában mindig olyan városban léptünk fel, ahol éppen tömegverekedés volt. — Nyugodt embernek látszol. Mi tud kihozni a sodrodból? — Az emberi butaság, annál nagyobb bűnt nem is tudok elképzelni. — Sokat énekelsz a szerelemről, a dalaid meglehetősen érzelmiek. Magánemberként mi a véleményed a szerelemről? — Jó dolognak tartom. A szerelem egy hatalmas tűz, amely megtisztítja az ember lelkét. Az ember a szerelem fájdalmai között válhat bölccsé egy társas kapcsolatban. — Te mikor perzselődtél meg először? — Én rengetegszer voltam szerelmes, de amikor beleszerettem a feleségembe, utána már csak vele kapcsolatban éreztem ezt az érzést, és ez a mai napig is tart. Ha úgy érzem, hogy kezd kihunyni, akkor ón magam lobbantom föl, hogy legyen, mert ha nincs, akkor értelmetlen lenne az egész. — Három évig játszottál a Hungáriában, aztán váltottál. — Sőt, előtte is együtt muzsikáltam hat évig Fenyő Mikivel. Mikor már minden sikert elértünk Magyarországon a rock and rollal, nem akartam tovább ezt játszani. — Te benne vagy a magyar könnyűzenében. Milyennek látod? — Maradjunk annyiban, hogy jobb is lehetne. De hát az ország sorsa is elég nehéz. Sajnos most nincs az embereknek sem kedvük, sem pénzük, hogy elmenjenek koncertekre, lemezeket vegyenek, és ez a zenekarok hangulatán is érezhető, mindez nálunk is lecsapódik. — Szoktál virágot kapni? — Nagyon sok virágot kapok, kedvencem a fehér liliom és a gyöngyvirág. — Milyen autód van? — Egy száznyolcvanas Mercedes, mindig ilyenre vágytam. Igaz, hogy egy autókereskedés adta nekem reklámból ajándékba, mert tavalyelőtt ón lettem az évtized zenésze, ami egy tíz évre kijáró díj. — Tegnap este láttalak először élőben, és fantasztikus volt a mozgásod. — Minden sportot kedvelek, reggel meg napközben is sportolok, főleg a teniszt imádom. Gyerekkoromban hat évig versenyszerűen sportoltam. Táncolni külön nem tanultam, a mozgásom olyan, amilyen. — Míg személyesen nem jössz, üzensz-e valamit a szlovákiai olvasóknak? — Azt üzenem, hogy akik nagyon szeretik az R-GO-t, várjanak türelemmel. Ha lesz turné, akkor természetesen Szlovákiát is beiktatjuk... BEKE ISTVÁN Jarre a boldog házasság titkáról Jean-Michel Jarre nemrég fejezte be Chronologie című albumát, és hatalmas sikert aratott európai turnéján. A negyvenöt éves zenész tizenöt évvel ezelőtt vette feleségül Charlotte Rampling brit színésznőt. Három gyermekül van, Barnaby (Charlotte első házasságából), Emily (Jean-Michel első házasságából) és David. Arra a kérdésre, hogy mi a hosszan tartó házasság titka, a zenész így válaszolt: — Úgy gondolom, a házasság nem kényszer. Meg lehet lenni boldogan nélküle is. De ha családot akarsz és gyerekeket, ez a legbiztosabb alap. Mi mindig megpróbáljuk egymást elkápráztatni. A magánéletünkben és a szakmában is teljesen kiegészítjük egymást. Charlotte inkább elemző típus, én hajlamos vagyok mindent a látszat alapján megítélni. Mindketten olyasmit csinálunk, ami nem szokványos. Én olyan hangszeres zenét komponálok, amiben nincs líra, de jellegében francia — ez is egyedülálló. Koncertjeim tele vannak bizarr hangszerekkel és fémes hangzással. Charlotte általában misztikus hangulatú filmekben játszik. Azon ritka színészek közé tartozik, aki a titokzatosságot el tudja játszani anélkül, hogy megszólalna. Nagyon emlékeztet a harmincas évek sztárjaira.
