A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-12-03 / 49. szám
Kora középkori templom Kisbáriban mm Nem messze Borsi községtől, ahol a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc megszületett, a Zempléni-szigethegység festői völgyében fekszik Kisbari, a Nagybányai társközség. A település múltja a kora középkorba nyúlik vissza. Már a XIII. századi okiratok is jelentős szőlőtermelésről és borkereskedelemről tanúskodnak. Olyan vélemény is kialakult, hogy a község neve az olasz vendégek (hospese) által jött létre, az olaszországi Bari város párjaként. Valójában a név korábban megvolt, mintsem az olasz szakemberek idejöttek volna. A kis falu déli harmadában magasodik a szépen felújított református templom, fehér falaival. Mai formájában arról tanúskodik, hogy több szakaszban és korban épült. A hátsó részen jól kivehető az egykori körkápolna félköríve, amely bizonnyal megvolt már a XIII. században is. Később, a gyülekezet gyarapodásával, az egykori szentélyt meghagyva, mintegy "előremenetelt" a hozzáépített toldalékok által a templom. Mai formáját a XVIII. században nyerte el. Bár a torony és a szentély egyértelműen a román stílus jegyeit hordozzák, a portálé tört íve már a kései gótika hatásáról tanúskodik. Nem csak a százados falak őrzik a régmúlt leheletét. Bent (mire e sorok megjelennek — remélhetőleg) található az egyik fő birtokos, Bári Mihály vagy a korabeli írásmóddal Michael de Bari és felesége padja, a díszes felirattal, a Pál apostolnak a thimóteusbeliekhez írott leveléből vett idézet. A Károli Gáspár veretes nyelvén írott szöveg 1641 -bői származik, és a bodrogközi és Ung-vidéki magyar nyelvsziget legrégebbi ismert és megőrzött nyelvemléke. A felújított templom a helybéliek és a királyhelmeci körzeti hivatal erőfeszítését dicséri. BOGOLY JÁNOS SOROZATUNK AZ TAMOGATASAVAL KÉSZÜL
