A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-11-26 / 48. szám
TÚLÉLNI A PATKÁNYOK KORÁT... Beszélgetés ZERNOVÁC IVÁN "életművésszel" Az alábbi beszélgetéshez, amelyet ZERNOVÁC IVÁNNAL, a komáromi INZERTA KIADÓ tulajdonásávai készítettem, nem szükséges hosszabb bevezetőt fűzni. Hiszen főleg a kiemelt gondolatok önmagukért beszélnek... — Miként alakult az életpályája a bársonyos forradalomig? — A gimnáziumi érettségi vizsgák után először pszichológiát szerettem volna tanulni, majd másként döntöttem, és kitanultam a kéziszedő szakmát, azaz 1971-ben letettem az inasvizsgát. Közben, sőt az 1971—73 közti katonaéveim alatt is írogattam híreket, tudósításokat, novellákat a különféle hazai lapokba. Azután nyomdászként dolgoztam, miközben egyes újságírók írásain sopánkodtam. Úgy gondoltam, hogy én tőlük jobb teljesítményre vagyok képes, és ezért (is) 1975-ben szerkesztőként állást vállaltaim a járási Dunaj lapnál. Komlósi Lajos főszerkesztő mellett két évig tevékenykedtem, miközben szinte "ronggyá írtam" a hazai lapokat. Aztán személyi konfliktusom támadt a lap egyik piti szerkesztőjével, és különben sem akartam teljesen "kiírni magamat", azaz rutinszerűen írogatni, ezért másféle állás után néztem. Nagy Kázmér, az akkori JNB-elnök személyi titkára lettem. Afféle házi vezércikkíró is, aki a funkcionáriusok gondolatait öntötte közölhető formába. Azonban gyakran A SAJÁT VÉLEMÉNYEMNEK IS HANGOT ADTAMI — KILÓGTAM A BÓLOGATÓ JÁNOSOK KÖZÜL Ismét állást változtattam: szakszervezeti dolgozóként a statisztikaiszervezési osztályt vezettem. 1988-ban megszülettek az első magánvállalkozásról szóló törvények. Beláttam, hogy A RENDSZER TÚLÉLTE MAGÁT, EZERT LÉPNI KELL TOVÁBB! Először csak a főállásom mellett számítógépes ajánlatközvetítéssel (pl.: lakáscserék közvetítésével) foglalkoztam, majd 1989-ben a tízéves "hatalmas" hűségpénz átvétele után úgy döntöttem, hogy otthagyom a politikai életet, és elmegyek maszekolni. A kollégáim nem tartottak normálisnak, hogy a biztos állásomat kockáztattam a bizonytalannak tűnő jövedelemért, hiszen akkor még csak 1989 szeptemberében jártunk. Ám én nem változtattam az elhatározásomon, hogy újságot fogok kiadni. Azonban a lapkiadásra vonatkozó törvények csak fél év múlva — a forradalom után léptek érvénybe... — Vagyis a hajdani politikai dolgozó örömmel fogadta a társadalmi változásokat, és átvedlett "kapitalistává"? — Én vállalom, hogy proletárérzelmű vagyok, az édesanyám házmester, az apám pedig szobafestő volt, aki szabadidejében a Csemadokban, műkedvelő csoportokban tevékenykedett. Húszévesen saját meggyőződésemből lettem a CSKP tagja, nem pedig az érvényesülés miatt. Nem akartam a párttagságomból profitálni, bár megtehettem volna: huszonöt éves voltam, amikor a Smena főszerkesztője magas posztot ajánlott a lapjuknál. Nem vállaltam! Sőt, a rendszerváltozás után nem dobtam el a pártkönyvemet, mint sok ismerősöm, bár nem sírom-várom vissza a régi rendszert. Igen, örültem a változásoknak, mert VÉGRE A MAGAM URA LETTEM, MEGVALÓSÍTHATOM AZ ELKÉPZELÉSEIMET. Politikai dolgozóból "kapitalista" lettem, DE NEM ZSÁKMÁNYOLOM KI A BEOSZTOTTJAIMAT, HANEM ÚJABB ÉS ÚJABB MUNKALEHETŐSÉGEKET TEREMTEK SZÁMUKRA. — Megkérem, hogy szóljon a vállalkozásairól! — Először megtetszett a már piacon levő Avizo lap ötlete, aminek hatására 1990 februárjában kiadtam a hasonló INZERTA hirdető újságot, heti huszonötezer példányban. MARATONI MUNKÁT VÉGEZTEM: szinte egyedül írtam, tördeltem az egész lapot. A régi kollégáim mégis irigyeltek, amikor hetente huszonötezerszer 2,50 koronát kerestem (leszámítva a kiadásokat). Később ez a példányszám tízezerre csökkent, de így sem panaszkodom. 1991-ben kiadtam a GRATIS reklámlapot, amit mára heti negyvenezer példányra futtattam fel. Közben felvettem három állandó munkatársat, négy—öt külsőssel és tizenöt terjesztővel dolgozom együtt. A kétnyelvű Gratist diákok is terjesztik Komáromban, Érsekújváron, Dunaszerdahelyen, Vágsellyén és Galántán. Nemrég BŰNVÁDI ELJÁRÁST INDÍTOTTAM egy hajdani kollégám ellen, aki Kassán a saját szakállára akarta megjelentetni a Gratist. Hasonlóan nyitrai magánvállalkozók is BELŐLÜNK AKARNAK HASZNOT HÚZNI, mert NH Gratis (Náš hlásnik) név alatt terjesztik a saját lapjukat, sőt a mi nevünkben hirdetéseket is felvettek... Állítólag nem szereztek tudomást a mi lapunkról, amit nem hiszek el... Továbbá 1990 decemberében elvállaltuk az A HÉT szedését is, mert a kassai nyomdában abbahagyták a gyártását. 1992-ben a komáromi nyomdával közösen elvállaltuk a győri NYUGATI HÍRLAP című napilap elkészítését is. Azonban részükről anyagi jellegű problémák adódtak, ezért azzal leálltunk. Viszont ismét BIZONYÍTHATTUNK ÖNMAGUNKNAK, hiszen egy napilap elkészítése az addiginál is kockázatosabb, igényesebb vállalkozás volt. A sok munka miatt közel HÁROM ÉVIG EGY NAP SZABADSÁGOT SEM ENGEDHETTEM MEG MAGAMNAK. A felsoroltakon kívül vallási témájú könyvek kiadását is szponzoráltuk, kiadványszerkesztéseket vállaltunk magyar és szlovák megrendelőktől egyaránt. Emellett új vállalkozásom egy kézi autómosó megnyitása Komáromban. — Mi a véleménye a jelenlegi szlovákiai viszonyokról és a hazai magánvállalkozás helyzetéről? — Részben struccpolitikát folytatok — nem akarom tudomásul venni a hülyeségeket, mert úgysem tudok rajtuk változtatni... TÚL KELLENE ÉLNI EZT A KORT — A PATKÁNYOK KORÁT, amikor ember embernek ordasa; a gerinctelen alakok érvényesülhetnek inkább, mint a becsületes vállalkozók! Bizonyos mértékig EZ A RENDSZER NAGYOBB TOTALITÁS, mint az előző. Ugyanis a szóéiban a CSKP volt a bubus, akihez panaszra lehetett menni. Ám manapság kihez fordulhatnak a sértettek??? Úgy látom, hogy komoly gazdasági csőd felé tartunk. MINDEN PÁRTTAL SZEMBEN SZKEPTIKUS VAGYOK, közülük egyet sem támogatok. ELLENZEM A NEMZETISÉGI PISZKÁLÓDÁSOKAT, mert jómagam már harmadik generációbeliként vegyes házasságban élek. A politikusoknak a mesterséges szítások helyett A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSÉRE KELLENE ÖSSZPONTOSÍTANI! Én pedig a saját munkaterületemre összpontosítok, mert az a véleményem, hogy MINDENKI A SAJÁT "SEJTJÉT" TEGYE MŰKÖDŐKÉPESSÉ, próbálja valóra váltani az elképzeléseit! A józan eszemre hallgatok, a konkurenciától pedig nem félek. Igyekszem a munkámat színvonalasan végezni, és ha életképes emberek új ötletekkel keresnek fel, szívesen társulok, besegítek. A lapkiadás terén meg kell találni az arany középutat—részben kielégíteni az olvasók különféle igényeit, ám A KÖZÉPÚT NEM KÖZÉPSZERŰSÉGET JELENT! — Biztos vagyok abban, hogy hamarosan kirukkol valamilyen újdonsággal... — Két éve dédelgetem egy rejtvényújság kiadásának ötletét, ami hamarosan valóra válik. A REJTVÉNYFALÓ magyar nyelven, eleinte két színben, huszonnégy oldalon, havilapként fog megjelenni. Tartalmazni fog keresztrejtvényeket, gyermekmellékletet, tinirovatot. Dél- Szlovákia-szerte a posta és egy magánterjesztő társaság fogja terjeszteni. Úgy gondolom, hogy szükség van rá — a drága magyarországi rejtvényújságok miatt. A különféle díjakról is gondoskodunk, mert az emberek szeretnek nyerni. Hát csak örüljenek, hiszen nekem ismét lesz pénzem, mert tudok dolgozni — senki eszére, pénzére nem szorulok. A további terveimet egyelőre nem árulom el. < N 3 — Amolyan életművésznek tűnik, aki minden (j. korban, helyzetben feltalálja magát... § — Csak egy átlagember vagyok, aki rájött, P hogy mit érdemes csinálnia. A SIRÁNKOZÁS > HELYETT DOLGOZNI KELL a kilátástalannak •w tűnő helyzetben is! Nem szabad feladni...! q (miskó)
