A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-09-10 / 37. szám

LÁTOGATÓBAN KI KICSODA? Beszélgetés Szőke Józseffel A közelmúltban látott napvilágot a szekszárdi Babits Kiadó gondozásában a KI Jr/csodla Katáétól—Prágáig című életrajzgyűjtemény, amely a sorozat első köteteként került az olvasók kezébe. A kiadó célja ugyanis, hogy a Századvég magyarsága köteteiben az anyaországon kívül élő többi nemzettöredéket is bemutassa. Dicséretes dolog, hogy a Révai ÚJ Nagylexikona első segédkönyveként Is telfogható Ki kicsoda Kassától—Prágáig című kiadvány hihetetlenül rövid idő alatt elkészült, hogy tudósítson rólunk, Csehországban Illetve Szlovákiában élő magyarokról. A lexikonnak persze számos hibája van, sok benne a pontatlanság, az aránytalanság, hiányoznak belőle jelentős személyiségek életrajzai, ám hasznossága, hiányt pótló funkciója vitathatatlan. A kötet szerkesztője, Szőke József, akiről köztudott, hogy a bibliográfiakészítés területén jelentős érdemeket szerzett, s olyan tapasztalatokra tett szert, amelyeket a lexikon összeállításakor jócskán kamatoztathatott — Kedves Szőke József, szeretném, ha elmondaná azoknak az embereknek, akik nem tudnak még a kötet megjelenéséről, mit is tartalmaz a Ki kicsoda-lexikon? — A kötet meglehetősen szerteágazó anya­got tartalmaz. Célunk elsősorban az, hogy bemutassuk nemzettöredókünk közelmúltját és jelenét, s mindenfajta értékítélet megfogalma­zása nélkül ismertessük azoknak az emberek­nek az életrajzát és munkásságát, akik válaszoltak kérdőívünkre. Kik is ők? Mindazok a személyiségek, akik kisebbségi létünk, kulturális, társadalmi-politikai, tudományos, iro­dalmi, képzőművészeti, színházi, zenei és számos más területén évek hosszú során jeleskedtek. A lexikon az életrajzi adatokat tartalmazza elsősorban, s ezt alá szeretném húzni. Eddig ugyanis azt szoktuk meg, hogy az egyes lexikonok a száraz adatokon túl az emberek személyiségéről, politikai magatartá­sáról is közölnek adatokat, mondanak véle­ményt. Lexikonunk ezeket a momentumokat teljesen kizárja. A kiadó kérésére csak azokat az ilyen jellegű adatokat közli, melyeket a kérdőívben a megkérdezett személyiség fon­tosnak tartott feltüntetni magáról. A könyv az életrajzi anyagon kívül számos más anyagot is közöl, például áttekintést nyújt a szlovákiai magyar iskolarendszerről, a magyar nyelvű sajtóról, intézményeinkről, szervezeteinkről. — Mindabból, amit elmondott, kiderült az is, hogy az anyaggyűjtés ún. kérdőíves rendszerrel történt. Gondolom az idő szorítása miatt, meg más okokból kifolyólag is, nem ment minden simán. — Az anyaggyűjtés közvetlenül a rend­szerváltás után történt, azokban a forrongó időkben, amikor a politika és közélet átalaku­lóban volt. Úgy határoztunk, hogy a lexikonban szereplő személyek politikai magatartását nem hangsúlyozzuk ki, csupán a "száraz" életrajzi adatokat közöljük. S tettük ezt azért is, mivel a Babits Kiadó kívánalma is ez volt, tekintettel arra is, hogy ez a könyv alapanyagként szolgál majd a készülő Révai Uj Nagylexikonéhoz. Belőle fogják kiválasztani azokat a személyi­ségeket, akiknek neve, életrajzi adatai beke­rülnek a Révai Új Nagylexikonéba, amely hasonló modern elvek alapján készül, kizárólag "száraz" adatokat közöl majd, minden kom­mentár nélkül. Az, akit egy-egy embernek a tevékenysége közelebbről érdekel, a címszó­ban közölt adatok alapján utána tud nézni, hogy milyen ember is volt valójában az illető. Ami az adat- és anyaggyűjtés nehéz voltát illeti... Fél évig dolgoztunk a könyvön, s ezt az anyaggyűjtés egy rövid időszaka előzte meg. A terv az volt, hogy a könyv még 1991 végén megjelenik, ez azonban elsősorban nyomdai és kiadói okok miatt nem valósult meg. Mi az anyagot időben összegyűjtöttük és feldolgoztuk. Az anyaggyűjtés sem volt könnyű... Előre elkészített kérdőíveket küldtünk ki az embereknek. Sokan voltak olyanok, akik akarva-akaratlanul is nehezítették a munkán­kat, mert a kérdéseinkre nem egyszerűen válaszoltak, hanem mesét mondtak, a kérdés­sel kapcsolatban kifejtették véleményüket, s így mi utólag arra voltunk kényszerítve, hogy még egyszer megkérdezzünk dolgokat, ponto­­sítsunk bizonyos adatokat. Talán furcsa, de számos példát tudnék felhozni arra is, hogyan próbálták egyesek megkerülni szüleik nevének, foglalkozásának a feltüntetését, mondván nem tartják már a kapcsolatot. A személyes prob­lémák, sajnos, nagyon nehezítették a munkán­kat. Meg kell jegyeznem azt is, hogy mi igyekeztük szigorúan betartani az önkéntesség elvét az anyag- és adatgyűjtés során. Csak azokat az adatokat közöltük, amelyeket a megkérdezett feltüntetett a kérdőívben, politikai tevékenységével csak akkor foglalkoztunk, ha az illető maga közölte pártállását, múltbéli politikai tevékenységét. Ha nem közölte a kérdőíven, mi akkor sem vettük bele a szövegbe, ha egyébként rendelkezésünkre álltak más forrásból az erre vonatkozó adatok. A megkérdezett emberek egyénisége teljes mértékben megmutatkozott az adatgyűjtés során. Volt aki könnyelműen, volt aki felleng­zősen, nagyképűen, volt aki álszerényen viszonyult a kérdőívek kitöltéséhez, s volt aki azt állította — érdemei ellenére —, semmi keresnivalója a lexikonban, mert semmi mara­dandót nem tett az élete során. Okét igyekez­tünk meggyőzni, hogy valóban a lexikonban a helyük... — Az egyes személyiségekről írt cikkek hosszát tekintve számos aránytalanságot véltem felfedezni a kötetben... — Ez valóban Így van. Szerepel benne valóban "kevésbé fontos" személyiség, akiről viszonylag hosszú cikk jelent meg, mivel sok adatot közölt magáról. Ezeket az adatokat nem akartuk kihagyni a könyvből, mivel alapul szolgálhatnak számos más dologhoz. — Szőke Józsefnek a lexikon készítésekor végeredményben nem sok minden állhatott a rendelkezésére. Legfeljebb a saját bibliográfiái, illetve a szlovákiai magyar irodalom egyes müvei... — Valóban, hiszen semmiféle szaklexiko­nunk eddig nem létezett. Erről a Ki kicsoda­lexikonról azonban el kell mondanom, hogy hibái ellenére számos területről átfogó képet nyújt. Például ami az irodalmunkat, irodalmi életünket illeti, minden Írónk és legtöbb újságírónk szerepel a kötetben. Vannak azon­ban közéletünknek, tudományos életünknek olyan területei, amelyeket szinte képtelenség volt átfogni, áttekinteni. Úgy érzem azonban, hogy ez a kiadvány némiképp pótolja azokat a lexikonokat, amelyeknek a múltban meg kellett volna jelenniük. Közöl a lexikon olyan adatokat is, amelyek általában nyújtanak áttekintést a csehszlovákiai, illetve szlovákiai magyar élet valamely területéről, például az iskolaügyről, mint már említettem. —Szó volt már arról, hogy nem hibátlan a Ki kicsoda-lexikon, azonban tény, hogy rengeteg munka fekszik ebben a csaknem négyszáz­­negyven oldalas kiadványban, amelynek hasz­nossága vitathatatlan, s majdan alapul szol­gálhat egy másik, hasonló lexikon készítésé­hez. Arra talán több idő jut majd, s így remélhetőleg teljesebb és tökéletesebb lesz. — Sokáig levéltárosként, bibliográfusként dolgoztam és lehetőségem nyílt felmérnem azt, mennyi fontos adat, dokumentum vész el a múlt homályában csak azért, mert nem rendszerezte őket senki, nem mentette át a múltból a jövőbe. Azt is tudom, hogy a nagy társadalmi változások idején tűnik el a legtöbb múltra vonatkozó értékes adat. Például az első Csehszlovák Köztársaság magyar személyisé­geiről jóformán semmit sem tudnak... Talán néhány író kivételével számos értékes ember­nek az emléke mára teljesen szertefoszlott. Ezért tartottam fontosnak megjelentetni ezt a lexikont, hiszen végül is kordokumentumnak is felfogható. Legalább egy kis nyomot hagyunk az utókor számára. Ha netán hosszú évek múlva felbukkan egy-egy ember neve, a lexikonból esetleg megtudhatják ki is volt ő valójában, milyen munkát végzett a maga területén a csehszlovákiai, illetve szlovákiai magyarságért. Nem beszélve egy másik fontos momentumról... Ez a könyv nemcsak rólunk tudósít nekünk, hanem az anyaországban s a másutt élő magyarok is sok dolgot megtudhat­nak rólunk. Mindamellett persze sajnálom, hogy számos hibája van a könyvnek, s az adatgyűj­tés lezárása után érkezett kérdőívek anyagát nem tudtuk már felhasználni, ám feltételezem, hogy így is haszonnal forgatják majd az olvasók a Ki kicsoda Kassától—Prágáig című könyvet. L. DUSIK ÉVA Szőke József szeptember 16-én ünnepli 65. születésnapját. Ebből az alkalomból erőt, egészséget, további munkájához sok sikert kívánunk. Fotó: M. Nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom