A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)

1993-08-20 / 34. szám

is alkotott. Ki tudja mennyit érnek Dolan György képei majd egykor'.’ Úgyhogy kedves lodemesiek: les sek óvni a palankot (pardon a betont, lehel, hogy vagyon van a birtokukban. A s/.crve/ök dilemmája: jó idő les/, vagy ross/'.’ Mert, ha jó a/ idő), akkor a hatalmas von/erővel rendelkező medencével, no meg hűsítő vizével nem lehel konkurál Ili. Akkor felesleges a /síi folt műsor. Ha pedig beüt a ross/ idő, akkor a/ előre lekötött program hézagos lehet. A környék allami es maganval lalatainak, vallalko/oinak a jóvol­tából hihetetlenül öleséin (a gyere kék napi SO, a felnőttek 55 koro naért) tölthettek a lakok napjaikat a laborban. E/ert reggelit, ebédet, vacsorát kaptak es az összeg ma gaba foglalta a belépőt, a laborhe lyet es a slrandbelepöt is. Amit e/ert kertünk: tessek az eloadaso kát is látogatni. A tálwirlakok s/ép szaluban vettek reszt Suba l^is/lo, Motesiky Árpád. Denes György. Barak Las/lo es Honbauer bereue előadásán. Többen ellátogattak a hagyományos képviselői fórumra es a/ ifjúsági lapok s/erkes/töivel való lalalko/asra is. Struccok a falon. Az alkotokat nem útleírások ihlettek ös/lönö/ tek, hanem a IVxIémesi valóság a struccfami. A táborlakók lelke sedc.se az cg/otikus madarak lattan érthető. De én morgó, /sörtölödéi ember vagyok. Én meg mindig jobb szerelnek ebeiéi halat fogni a Fckctcvi/ből, éviket látni, inni a Sard hol, gyikot, siklót pillantani a homokos jokai érdéiben, rákot fogni a malom alatt a Kis Dunában. Pihen... a lénkéi, a veséi, a kalapács. Alakul, alakulgat a tábori emlékoszlop, hogy elkészülté után elfoglalhassa méltó helyet Köde mcs egyik forgalmas helyen lévéi parkban. El is kes/iilt. "O' lelt a hatodik. Urban György, Eipcsev György, Ma/uch Ferenc. Maliié Ferenc illan faragta "a labor több lakója". Meg egy bejáró. Varga ur Födémcsréil. A hetediket jövő július elejeit kezdjük farigcsálni. Mert ismét lesz tabor Födémcscn, a sportpályán. (görföl) flyÁE.1 jojó az A jJĺt Nyárj \CLplö VtE-óLNyE E szambán már a negyedik résszel folytatjuk a hagyományos nyári kepes versenyünket. Minden forduló után értékes dijakat sorsolunk ki azok között, akik helyesen tippeltek. Az öt héten át tartó verseny végeztével pedig további értékes dijakat nyerhetnek azok, akik legalább három helyes megfejtést küldenek be. Népi örökségünk Ma már csak a tájházak­ban. néprajzi múzeumok­ban láthatjuk a kenderrel kapcsolatos tárgyakat Pedig még gyermekko­runkban minden udvaron, pajtában megtalálhatóak voltak. Július végén, au­gusztus elején kezdődött a kendernyövés. vagyis az érett kender kézzel törté­nő, gyökerestől való kité­pése. A fiatal, vékönyszá­­rú virágos kender szebb, puhább rostot adott. Aztán kévékbe kötöttek, és kö­vetkezhetett a kender áz­­tatása. Nálunk a patakban áztatták, de voltak külön kenderáztató tavak is. A víz medrébe karókat ver­tek le, és ezek közé kötötték erős szalmakötél­lel a kévébe kötött ken­dert, majd nehezékkel, öl­fákkal, téglákkal lenyo­matták, hogy ellepje a viz. Két hétig kellett a vízben maradnia, hogy a kender rostja megpuhuljon. Utána a kévéket kiszedték és megszárították, majd a kendertörés vagy tilolás következett A kender víz­ben meg korhadt belső fás részét a kendertörövel összetörték, hogy az ki­hulljon a rostok közül. Ezt általában pozdorjának hív­ták. de más helyütt cse­­pünek is Aztán követke­zett a kenderpuhítás és a rostfésülés, majd a telje­sen tiszta kenderkócot le­hetett fonni. Nagyanyáink még emlé­keznek a régi fonókra, melynek jelentős szerepe volt a falu társadalmi éle­tében. A fonáshoz tartozó tiltó hiedelmek szinte min­den vidéken elterjedtek. Például szombaton tilos volt fonni, aki ezt a tilalmat megszegte, annak meg­fájdult a feje. Mikulás és Luca napján szintén tilos volt a fonás, mert azt tartották, hogy akkor a tyúkok nem tudnak majd tojni. A fonókban zajlott régen a falu fiatalságának társa­dalmi élete, számos fonó­beli mókás játékot isme­rünk, ezeknek a párosító játékoknak fontos szere­pük volt a fiatalok ismer­kedésében Voltak tán­cosfonók is, ahol az esti munka befejezése után táncra perdültek a fiatalok. A fonó volt a dal tanulá­sának és cserélődésének helye is, csúfoló, legény­váró és szerelmi dalok váltogatták egymást. A kenderfeldolgozás házi módjainak megszűnésé­vel ezek a játékok, dalok, lassan elfelejtődnek Ma­radványaival azonban még elszórtan találko­zunk, népi tánccsoportja­ink műsoraiban például lakodalmas játék, halottas játék, lóalakoskodás for­májában. A kender őshazája Kö­­zép-Azsia Európába a népvándorlással jutott el. A magyarság már a hon­foglalás előtt ismerte. Fo­naláért és magváért ter­mesztette. Évszázadokon át a legjelentősebb házi­ipari növénye volt a pa­rasztgazdaságoknak Em­lékét számos földrajzi név is megőrizte: Kenderes, Kenderesföld (kenderfód), Kendereskert stb. A ba­bona szerint a zöld kender ágyba téve jó a bolhák ellen! A képen kenderfeldolgo­zással kapcsolatos tár­gyat mutatunk be A To­tóban szereplő három tárgy közül melyik látható a képen? 1. ) Tiloló 2. ) Kenderdörzsölö x.) Gereben (héhö) A beküldendő válaszhoz csatolják a versenyszel­vényt is. Nyári képes versenyünk támogatói: TKD Elektronik, HŐS, Agris, Berkes Tibor, Ág Press, Garancia Üzletház, DE LUX. o^rirn ies 300 B M Tol 07 37 73 60 iOOmiiTiioiw« „AVjS HŐS \ | BOVS>| HŐS. SLOVENSKO ^PWSIXAJ MASA A MASOVÝCH VYKMOV J A HÉT 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom