A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-30 / 31. szám
HÍRMONDÓ Meghalt Dorogi Zsigmond A fiatalabb nemzedéknek már nem sokat mond a neve, az idősebb írók azonban ismerték nálunk is. Már csak azért is, mert érdeklődő figyelemmel kísérte a szlovákiai magyar irodalmat, s nem volt rest bemutatni egy-egy szlovákiai magyar írót, költőt a Magyar Rádió irodalmi rovatában, a Gondolatban, amelyet 25 évig szerkesztett. Nemcsak az irodalmat, hanem az írókat is kedvelte, sok-sok íróbarátja volt, különösen a vele egyívásúak sorából, így Kormos István, Nagy László, Juhász Ferenc, Simon István stb. Ugyanúgy barátja volt a legtöbb színész, aki közreműködött a Gondolatban és egyéb irodalmi műsorokban. Dorogi Zsigmond minden igyekezete arra irányult, hogy a hallgatók körében népszerűsítse az irodalmat, elsősorban a klasszikus és a kortárs magyar irodalom legkiemelkedőbb műveit. A Gondolatban ö honosította meg a versmontázst, a zenével kombinált összeállításokat. Műsoraiban a legkiemelkedőbb magyar színészek szerepeltek: Major Tamás, Gobbi Hilda, Berek Kati, Agárdy Gábor, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre és mások. Dorogi Zsigmondnak nagy tehetsége volt az irodalmi összeállításokhoz, finom idegzetű, igényes és tapasztalt szerkesztő volt, aki műsorait, montázsait egyre figyelmesebben, kürültekintőbben szerkesztette, snem restellt másoktól tanulni. Dorogi Zsigmond gyakran ellátogatott Szlovákiába is, közös irodalmi műsorokat szervezett mind a hazai magyar adással, mind a szlovák irodalmi műsorral, így építgette az egymáshoz vezető utakat. Fábry Zoltánhoz is ellátogatott, s közel négyórás interjút készített vele. Sokan nem tudják, hogy az írókkal, színészekkel való találkozásairól könyvet is írt, amely 1973-ban jelent meg "Életem, emlékeim, találkozásaim” címmel az MRT-Minerva kiadásában. Könyvében 19 író és színész életét, sorsát, törekvéseit vázolja föl, olyan kiváló egyéniségeket szólaltat meg, mint Féja Géza, Illyés Gyula, Major Tamás. Pais Dezső. Közreműködik abban a kötetben is, amely "Válaszolni nehezebb" címmel jelent meg 1980-ban. Itt azokat az írókat szólaltatják meg, akik a televízió képernyőjén is szerepeltek. Most már Dorogi Zsigmond is eltávozott közülünk, s magával vitte tudását, tapasztalatait. Csak 62 éves volt a Tisza mellékéről, Szentesről elszármazó irodalmi szerkesztő, aki annyira szerette a magyar írást, hogy szinte minden idejét az irodalom népszerűsítésének szentelte. Nekem jó barátom volt, s nagyon megdöbbentett halála. Kedves, tapintatos, segítőkész embernek ismertem meg, s most is magam előtt látom derűs arcát, hallom halk beszédét, ahogy szavait megfontoltan ejti. Sok embernek fog hiányozni. DÉNES GYÖRGY IRODALMI DÍJAK 1992 A pozsonyi írók Házában 1993. július 8-án ünnepélyes keretek között adták át az elmúlt év irodalmi díjait. Az Irodalmi Alap mellett működő Eredeti Irodalmi Művek Szekciójának bizottsága az eredeti szlovák műért járó Ivan Krasko-dijat Pawl Hudáknak ítélte oda Broskyňový súmrak (Őszibarackos alkonyat) című verskötetéért. A Madách Imre-díjat Farnbauer Gábor kapta Az ibolya illata (Kálligram, 1992) című művéért. A legjobb ukrán nyelvű könyvért járó Ivan Frankó-díjjal Micha! Smajdáx jutalmazták A iši vám vinšuju (S kívánok nektek) című művéért, amelyben a szerző a naptári ünnepek szertartásait dolgozza fel. Fambauer Gábor könyvét a Madách-díjat értékelő bizottság nevében Peter Andruška értékelte. A hazai magyar írók közül nívódijat kapott még Kulcsár Ferenc, Grendel Lajos, Juhász R. József, Koncsoi László, Zs. Nagy Lajos, Bodnár Gyula, Balázs F. Attila és Tatomon Alfonz 1992-ben megjelent könyvükért. Peter Andruška azt is elmondta, hogy a fordítói díj odaítélésekor komoly akadályok merültek fel. Ezt a díjat ugyanis csak egyetlen fordító kaphatja. Mivel a bizottság Peter Karvaš: Minifreskók (Madách, 1992) című művét tartotta a legjobb fordítói munkának, a Madách-díjat nem ítélhette oda. A könyv két fordítója — Rácz Olivér és Illés Anna — nívódíjat kapott. (-bet) — másodszor A három díjazott: (balról jobbra) Farnbauer Gábor, Michal Šmajda, Pavol Hudák (Pnkler László felvetole) Szoboravatás Rozsnyón Ünnepélyes keretek között, nagy létszámú közönség részvételével került sor június 30-án délelőtt Rozsnyó főterén gróf Andrássy Dénesné született Hablowetz Franciska szobrának újraleleplezésére. Horvai János és Szamovolszky Ödön pályadíjas műve, amelyet 1974-ben az akkori városi vezetés a főtérről eltávolított és a krasznahorkai mauzóleum előtt helyezett el, visszakerült — remélhetőleg örökre — az öt megillető helyre. A város jótevőjének, több közintézmény megalapítójának emlékművét a rozsnyói polgárok és intézmények adományainak köszönhetően kb. 3 millió korona költséggel Mag Gyula szobrászművész restaurálta, és ő vezette a visszaállítás munkálatait is. Az ünnepélyes szoboravatás után a főtéri kiállítóteremben a résztvevők megtekintették az ebből az alkalomból rendezett tárlatot, amelyen a korabeli (1904-es) pályázat dokumentációs anyagát, az 1975-ös átrendezés fotóit, néhány pályázó szobortervét, valamint Tichy Kálmán festményét és grafikáit állították ki. Orosz Márta Fotó: Prikler László A mct o
