A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-30 / 31. szám
megfelelne valamelyik szerephez. Természetesen szívesen fogadjuk a hozzánk visszatérő idősebb színjátszókat is. — Rendezel és játszol is több darabban. Miként egyeztethető össze ez a kétféle feladat? — Nagyon nehezen. Mindkét feladatot egyformán szívesen végezném, de nem mindig összeegyeztethető. Például a "Hyppolit, a lakáj” nagyon rendezésigényes darab, ezért abban nem vállaltam szerepet. Viszont az általam rendezett "Csodában" a főszerepet — a vak Nagy Vencelt alakítom. Ha csak állandóan rendeznék, hiányozna a játék. — Az első bemutatótok (Móricz Zs.: Lúdas Matyi) óta Gyárfás Miklós-, Swarc-, Camoletti-, Thomas Brandon-, Solovič-, Schwajda-, Zágon István-műveket, verses-drámai alkotásokat mutattatok be nemcsak a Jókai Napokon, hanem a túrócszentmártoni "Scénická žatva" rendezvényein is. Az idei siker mellett mit tartotok a legnagyobb eredménynek? — 1982-ben Gyárfás Miklós: Kényszerleszállás című darabjával nyertük el a Jókai Napok fődíját, egyúttal Danyi Irén a legjobb női alakítás díját, Kovács Mária pedig a kiváló női alakítás díját kapta. Legnagyobb közönségsikerként talán a "Charley nénje" című zenés darabot és a "Leszállás Párizsban" című komédiát könyvelhetjük el, amelyekkel rengeteget turnéztunk Dél-Szlovákia-szerte és Magyarországon is. — Végül bújjon ki a szög a ZSÁKból: milyen darabokkal készültök a saját jubileumotokra? — Egyelőre négy darabot választottunk ki, közülük kettőt szeretnénk betanulni. Lehet akár fintorogni is, de kettőt a szakmabelieknek, kettőt pedig a szórakozni vágyó közönségnek, mert csak a telt házas produkciók bevételéből telik a további költségekre. Tehát a "Szigorúan ellenőrzött vonatok" és a "Sirály", illetve a "Mágnás Miska" és a "Fekete Péter" közül fogunk választani. Majd meglátjuk... — ... valamelyik előadást a 31. Jókai Napokon. Addig is reméljük, hogy a produkció ismét méltó lesz a jubileumhoz! Sok sikert Zsákszínház! MISKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző és Czékus P. KORSZERŰSÍTENI A CSEMADOK MUNKÁJÁT INTERJÚ Néhány héttel ezelőtt, 1993. július hatodikán nevezték ki és iktatták be tisztségébe dr. Végh Lászlót, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, a CSEMADOK új főtitkárát. A sorrendben tizedik főtitkár negyvennégy éves, szociológus, aki már diákkora óta tagja a CSEMADOKnak, főleg a klubmozgalom szervezésében vett aktívan részt helyi és központi szinten. 1977-től a szövetség legutóbbi közgyűléséig, tehát ez év áprilisáig tagja volt a CSEMADOK Országos Választmányának, 1991—1993 között az Elnökségnek. 1992 májusa óta a CSEMADOK munkatársa mint a szövetség levéltárának és könyvtárának vezetője. — Aki ismeri a CSEMADOK időszámítását tudja, hogy ezekben a hetekben, a Gomba szögi Országos Kulturális Ünnepély után az apparátus tagjai kissé lazíthatnak. Az új főtitkár esetében ez valószínűleg nem érvényes... — Valóban nem. Jelenleg legfontosabb teendőm, hogy alapos helyzetfelmérést készítsek. Felmérjem, mi az, ami jó a CSEMADOK-titkárságának a munkájában, mi az, ami átértékelésre, átszervezésre szorul, s mi az, ami rossz, s azt a közeljövőben fel kell számolni — A CSEMADOK ez év áprilisában tartott közgyűlésén elfogadott alapszabályzat szerint az eddigi gyakorlattól eltérően a végrehajtó szerveket (főtitkár, országos titkárok, a területi választmányok titkárai) pályázat útján válassza ki a CSEMADOK elnöksége. Az így megválasztott és kinevezett tisztségviselők nem bizonyos ideig, hanem mindaddig betölthetik funkciójukat, amíg a döntéshozó szerv meg van elégedve munkájukkal. Ez azt jelenti, hogy a most kinevezett főtitkár is hosszabb távlatokban gondolkodhat, mint elődje. Jelszavakba foglalva mit tart fontosnak a központi titkárság munkájának javításával kapcsolatban? — Mindenekelőtt fontosnak tartom a korszerű munkaszervezési keretek kialakítását, az infrastrukturális ellátottság javítását. a telefonközpont modernizálását. Számítógépeket szeretnénk beszerelni. Lényeges a hivatali ügyintézés racionalizálása, a munkaköri feladatok pontos, ellenőrizhető meghatározása. Mihamarabb ki kell alakítani a szövetség egyes szervezetei között a rendszeres információcserét. Dolgozunk egy rendszeresen aktualizált közművelődési kataszter elkészítésén a szlovákiai magyarság társadalmi és kulturális életéről. S úgy a szövetség szerveinek munkájában, mind a tagság körében, fontosnak tartom az új alapszabály szerinti eljárás meghonosítását, a régi sémák és beidegződések kiiktatását. Szeretnék új szakembereket bevonni a központi és területi titkárságok munkájába. — Milyen elképzelései, tervei vannak a CSEMADOK anyagi forrásainak gyarapítására? — Az utóbbi években több országos rendezvényünket segítették a magánvállalkozók, szponzorok. Egyelőre még csak tervezem, hogy a jövőben feltérképezem, milyen alapítványokhoz fordulhatnánk, s természetesen minél több magánvállalkozót, szponzort igyekszünk meggyőzni arról, hogy anyagilag támogassa az elképzeléseinket. — Ön a pályázatában egyebek mellett fontosnak tartotta azt is, hogy a CSEMADOK kapcsolatokat építsen ki hazai és külföldi kulturális intézményekkel. — Igen, ezt nagyon lényegesnek tartom. Már több külföldi (magyarországi, erdélyi, kárpátaljai és sorolhatnám) kulturális intézménnyel felvettük a kapcsolatot, s ezekkel igyekszünk célirányos tárgyalások alapján konkrét együttműködési megállapodásokat kötni. Szeretném, ha a hazai kulturális intézmények és szövetségünk között jó és gyümölcsöző kapcsolat alakulna ki. Ugyanígy fontos a szlovákiai és a magyarországi hivatalokkal az állandó kapcsolatok fenntartása és ápolása. — Ön mindössze néhány hete tölti be a főtitkári tisztséget, így csak terveiről, elképzeléseiről beszélgethetünk. Tömören megfogalmazva, hogyan jellemezné a CSEMADOK szerepét a jövőben? — A CSEMADOK független a politikai pártoktól, legfontosabb feladatának a szlovákiai magyarok közművelődését, kulturális életének ápolását tartja. A jövőben is, ha szükség lesz rá, memorandumokat, javaslatokat, állásfoglalásokat készítünk a szlovákiai magyarság kulturális igényeiről a hatóságok felé. Fontosnak tartom, hogy szövetségünk együttműködjön politikai pártjainkkal a törvényalkotásban. Kiemelt jelentősége van szerintem felkészülni arra a szerepre, mely a kisebbségi kulturális önigazgatás megvalósításában vár a CSEMADOKra. Lényeges az alulról építkezés demokratikus elvének következetes betartása és érvényesítése. Az első Csehszlovák Köztársaság időszakában működő közművelődési egyesületek hagyományainak feltárása és ápolása. — Eddig még nem esett szó a CSEMADOK Országos Választmányának HONT Kiadójáról. Milyen tervei vannak e téren? — Egyelőre még csak ismerkedem a kiadó helyzetével. Mindenesetre szeretnénk, ha a HONT a jövőben nemcsak lap-, hanem könyvkiadással is foglalkozna. — Köszönöm a beszélgetést. KAMONCZA MÁRTA PRIKLER LÁSZLÓ FELVETELE A HFT 7
