A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-23 / 30. szám
Amerikai kéj csapda A floridai West Palm Beach polgármesternője, Nancy Graham kemény harcot indított a prostitúció ellen. Éles elmével átlátta, hogy tövénél kell irtani a gyomot, hatásosabb lecsapni a bűnösre már a kísértésnél. Ezért kifundálta, hogy strichelt) kísérőket leszólító urakat kell fölön csípni, s így a palimadár fizet, ha engedett a bűnre csábító almának (a rendőrséggel beszállíttatják a tilosban megálló járgányokat). Ám Nancy asszony azt is elhatározta, hogy a köztiszteletben álló leleplezett férfiak nevét újságban teszi közzé. Egy megszégyenített ezt annyira a szívére vette, hogy önkezűleg vetett véget életének... Gyilkos hongkongi cápák Egy népszerű hongkongi üdülőhely 42 éves fürdőzőjét cápák támadták meg. Az eset az után történt, hogy a férfi egy csónakban harmadmagával kievezett a part menti övezetből, s ott belevetette magát a vízbe. Egy szemtanú azt állította: hallotta a kínai fürdőző segélykiáltásait, majd látta, hogy valami lehúzza a mélybe, hatalmas vérfoltot hagyva a tenger felszínén. A parti őrség hajója mintegy 20 perccel késeibb a helyszínre érkezett, ám a megcsonkilőtt áldozat életét már nem lehetett megmenteni. A végzetes támadási követően általános cápariadót fújtak. RICINUS a) virágzat és levél, b) termés, c) tüskés tok, d) mag füves és virágos magyar kert című munkájában a következőket említi: sárfű, tsudafa, tsudafű, ötujjúfű, Krisztus tenyere, kerti berzseny, török mag. Magát a növényt így írja le: “Mint egy kis fa, úgy áll ez fü a kertekben. Levelei nagyok, mint egy ember kinyújtott tenyere, olyanok. Tetejében csoportosan a magvai, de nem tanácsos ezeket megenni, mivel az embert halálosan purgálják és a belét öszveszaggatják." Diószegi Sámuel füvész könyvé ben "himboj"-ként szerepel. A ma általánosan használt ricinus megnevezés Pliniustól származik, s ugyancsak a kullanccsal áll kapcsolatban (az ókori Rómában így nevezték ezt a vérszívó élősködőt). A ricinus melegkedvelő növény, őshazájában (Afrikában és Indiában), valamint Közép- és Dél-Amerikában 8—10 évig is elél és fává terebélyesedik (10— 12 m). Európában dísznövényként jelent meg a középkorban, később aztán az olajáért mint haszonnövényt is termeszteni kezdték, de a mi éghajlati viszonyaink között csak egy évig él. A VESZEDELMES RICINUSMAG Június utolsó napjaiban szinte valamennyi napilapunk közölte a hírt: a Nagy-Britanniában működő Oxfam jótékonysági egyesület nyomatékosan kérte azokat, akik Guatemalából származó, különböző növényi magvakból készült nyakláncot vásároltak, hogy azonnal vigyék vissza az üzletbe, mert az “ékszer" halálosan mérgező ricinusmagvakat is tartalmaz. Nyilván sokan megdöbbentek e hír olvastán, annál is inkább, hiszen a ricinusolaj közismert emésztésserkentő és hashajtó szer, minden patikában kapható. Talán nem lesz haszontalan, ha kissé alaposabban körüljárjuk ezt az egzotikus növényt. A ricinus (Ricinus communis) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó, Afrikában és Indiában őshonos olajnövény, amelyet már az ókorban ismertek és termesztettek. Magját számos ősi egyiptomi sírban megtalálták, de különböző ókori szerzők (Hérodotosz, Dioszkoridesz, Sztrabón stb.) is leírják a növény sokoldalú hasznosíthatóságát. Hashajtó hatását már az egyiptomi orvosok ismerték, s tisztában voltak azzal is, hogy a magvak héjában veszélyes méreg található. Dioszkoridesz — Néró császár kortársa — beszámol a ricinusmag feldolgozásáról is: "az érett magot napon mindaddig szárítják, amíg a héja le nem válik. Ekkor a héjtalan magot mozsárba teszik, gondosan összezúzzák, a zúzalékot vízzel megtöltött, kió|mozott üstbe rakják és főzik. így adja ki olaját, amely a vízen úszik, ahonnan azután lemerik. Az egyiptomiak, akik az olaját gyakrabban használják mint mi, másképpen készítik. Jól megtisztítják a magot, utána malomban megőrlik és akkor sajtolnak belőle olajat. Ez ételekbe nem alkalmas, lámpákba, mécsesbe, sőt, dagadásokra tapasznak is, nagyon megfelel." A ricinust különböző elnevezéssel illették az egyes ókori népek, s ebből időnként bonyodalmak is támadtak. Az egyiptomiak a ricinust dekam-nak, a magját kikinek nevezték. A görögök a növényt hívták kiki-nek, a magját viszont krotonnak mondták (ami annyit tesz mint: kullancs), mert a vérrel teli kullancsra emlékeztette őket. A Biblia héber szövegében Jónással kapcsolatban szó esik egy kikajon nevű növényről, amelyet a katolikus fordítók (köztük Káldy György is) borostyánnak, illetve repkénynek neveznek, ellenben a németalföldi protestáns Grotius ricinusnak, Luther pedig főknek fordítja. (Innen eredhet a ricinus egyik népies magyar megnevezése — Jónás kábák — is.) A ricinusnak emellett számos más megnevezése is ismert. Maga Hérodotosz például szilliküprion-nak, csodafának nevezi, a Szentföldet megjárt keresztesek pedig, akik az 1200-as években Európába hozták a ricinus magvait, a növény levelei alapján (ez egy tenyérre emlékeztette őket) palma Chrisf/'-nek, Krisztus tenyerének mondták. Nagyon érdekesek a magyar elnevezések is. Csapó József Új A szakemberek szerint ajánlatos lenne, ha Európában is szélesebb körben elterjedne, mert olaját nemcsak a gyógyításban lehetne hasznosítani, hanem kiváló nem száradó kenőanyagként is. Amint már többször is utaltam rá, a ricinusmag héja nagyon mérgező. 4—5 szem elfogyasztása egy kisebb testsúlyú gyermek halálát okozhatja, de egy felnőttnek sem kell több 10—12 szemnél ahhoz, hogy búcsút intsen ennek az árnyékvilágnak. A halálos méreg egy fehérjeszerű anyag: a ricin, amely kicsapja a vörös vértesteket. Bizonyos állatok, mint például a ló akár 100 grammnyi ricinusmagot is elfogyaszthatnak minden károsodás nélkül, más állatokat fokozatosan hozzá lehet szoktatni a méreghez és a halálos dózisnak akár a többszörösét is képesek elviselni. A ricin bizonyos mértékig a mérges galócák hatóanyagára emlékeztet, bár a gyilkos galóca elsősorban az idegrendszert bénítja meg. A ricinusmag egyik további, kevésbé mérgező hatóanyaga a ricinin alkaloida. Ezeket a vegyületeket viszonylag egyszerű módon el lehet távolítani a magból, így a ricinusolaj nem mérgező. Noha kiváló hashajtó (laxatívum), nem ajánlatos rendszeresen fogyasztani, mert a szervezet megszokhatja és a kívánt hatás egy idő múltán elmarad. LACZA TIHAMÉR
