A Hét 1993/2 (38. évfolyam, 27-52. szám)
1993-07-23 / 30. szám
állj wieg VÁNDOR-SOROZATUNK AZ TAMOGATASAVAL KÉSZÜL A Kisalföld szívében, a Nyitra folyó jobb partján fekvő Érsekújvár a XVI. század második felében a török elleni védelem katonai erődje volt. A valamikori szabályos hátszögletű vár Fő terének keleti oldalán épült az 1584-85-ös években Érsekújvár egyik legrégibb kultúremiéke, a római katolikus templom. Az elmúlt századok viszontagságai közepette annyi átépítésen és változtatáson ment keresztül, hogy az eredeti építményből csak az előcsarnok maradt fenn. Első ízben gr. Forgách Ferenc érsekprímás építtette át 1612 körül a Bocskai-felkelés alatt megrongált templomot, majd ezt követően 1663-ban Pázmány Péter javíttatta ki. Az 1663-as török uralom alatt a törökök dzsámivá változtatták, ami abból állott, hogy a tornyot minaretté alakították át, a templom belsejéből eltávolították a lámpákat, szobrokat és helyettük mihrábot (szentélyt), minbart (szószéket), körszüt (galériát) állították fel. Érsekújvár török uralom alóli felszabadítását követően a részben beomlott templomot Széchényi György érsekprímás hozatta helyre. A főkapun belépve a templom talán legrégibb részébe, a boltozatos előcsarnokba jutunk. Innen a tízfülkés hajóba vezető ajtónak reneszánsz stílusú kerete felett áll Széchényi barokk ízlésű faragott címeres táblája. Keresztély Ágost szász herceg, órsekprímás 1723-ban a kurucok ágyúlövései által megrongált épületet állíttatta helyre. 1810. május 9-én óriási tűzvész tombolt városszerte. Leégett a templom és a plébánia is, az orgona, az oltárok, szóval az egész belső berendezés a lángok martalékává vált. Az 1867-ben dühöngő szélvihar ledöntötte a templomtornyot, melyet még ebben az évben Simor János hercegprímás újjáépíttetett, majd tíz év múlva az egész templomot restauráltad, miként azt a külső kapu felett elhelyezett márványtábla is jelzi. Mivel a templom a 404 éves fennállása alatt nyolcszor volt átépítve, minden század rajta hagyta a maga sajátos jegyeit: a gót, a reneszánsz, a barokk és a copf egyaránt. A templom színes festésű üvegképei az Árpád-házi szenteket: Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázolják. A XV. századból származó gót stílusú szentségtartó, a füstölő és egy ezüst tömjéntartó a templom legszebb és legértékesebb műtárgyai közé tartoznak. Érsekújvár várossá válásának 300. évfordulója alkalmából 1991. október 20-án leplezték le a plébániatemplom épületfalán Anton Bernolák érsekújvári esperes-plébános mellszobrát. A műemlékekben sajnos nem bővelkedő Érsekújvár e nagy múltú temploma még ma is dísze városunknak. STRBA SÁNDOR
