A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-04-09 / 15. szám
ÉVFORDULÓ tulajdon. A község híres volt vízimalmairól, a XVI. században hat, majd 1701-ben kilenc és 1830 körül a legtöbbet, 19 malmot említenek az okiratok. A vízimolnársággal szorosan összefüggő mesterség volt a faluban a faragómolnárság, majd a hajóács mesterség. 1965 júniusában Dunamocsnál is gátat szakított a Duna, és elöntötte a község egy részét. A község szőlészetéről és borászatáról híres. 1855-ben a faluban ötösikrek születtek. Katolikus temploma 1764-ben, a református pedig 1860-ban készült el. Felekezeti megoszlás: 727 református, 298 katolikus. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak, és aktív tevékenységet folytat a Csemadok (200 tag, 17 %). Húsz éve működik a községben a járás egyik legjobb népművészeti együttese. A község polgármestere Banai Tóth Pál, a Csemadok-alapszervezet elnöke Lajos András. Teljes szervezettségű 8 osztályos magyar iskoláját (142 tanuló) a helybelieken kívül radványi és karvai tanulók is látogatják. A II. világháború áldozatainak emlékműve ebben az évben készült el. Népszámlálási adatok: 1980: 1336 lakosból 1237 magyar (93 %) 1991: 1214 lakosból 1146 magyar (94 %) DUNARADVÁNY (Radvaň nad Dunajom) Legrégibb adatok 1206-ból említik létezését, ez időben a Pető nemzetség birtoka. IV. Béla egy 1267-ben kelt diplomájában Radowan néven említi, és Sixtus esztergomi kanonoknak juttatja. 1303-ban Csák Máté martalócai felgyújtják, majd a török alatt megsemmisült. A nóphagyomány szerint V. László király azon a helyen született, ahol a mai református templom áll. Erzsébet királyné itt egy kis kápolnát emeltetett, majd helyén épült a XVJI. század elején a mai református templom. A II. világháborúban óriási veszteségek árán itt törtek át a Dunán a szovjet csapatok, ennek emlékére áll a község határában a szovjet flotilla emlékműve. A község mellett a Duna partján új üdülőtelep épült ki, a községben alkotnak Barta Gyula, Mester Pál és Mester Péter képzőművészek. Felekezeti megoszlás: 335 katolikus, 266 református. A községben működnek a magyar politikai mozgalmak, és aktív tevékenységet folytat a Csemadok (80 tag, 11 % szervezettség). A Csemadok Virti Alapszervezetóvel közösen évente megrendezik a Baróti Szabó Dávid Napokat. A község polgármestere Bödók László, a Csemadok alapszervezetónek elnöke Tárnok Matild. A magyar tanítási nyelvű négyosztályos alapiskola két összevont osztályába 26 tanuló jár. A községhez tartozik Zsitvatő 89 lakosával és Balogpuszta_20 lakosával. ZSITVATŐ szintén ősi település, már 1075-ben szerepel Sitoutui alakban, majd Sytuatw-nak írják. Itt a Zsitva torkolatánál kötötte meg 1606-ban, II. Rudolf a törökkel a zsitvatoroki békét. Népszámlálási adatok: 1980: 904 lakosból 845 magyar (93 %) 1991: 764 lakosból 711 magyar (93 %) Összeállította: Kiss Mihály (Folytatjuk) A százéves Szabó Pál Van az írónak egy korai novellája, az Emberek a ködben. Egyszerű történet, de Szabó Pál úgy meséli el, hogy az olvasó úgy érzi, ott botorog ő is a bihari ködben. Kovács Péter és fia elindulnak fűzfavesszőt vágni a vasúti töltésre. A fiú megáll az útba eső itatókútnál, belebámul, töpreng, s megkérdi az apját: van-e a kútnak lelke? Az apja azt feleli, bizony, a kútnak is van lelke. Úgy van ez Szabó Pál elbeszéléseiben is, mint a régi görögöknél: mindennek van lelke, istene. Amihez az iró hozzáér, nyomban átlényegül, lelke kél a kőnek, fának, pusztaságnak, s a lélek átsüt a szavak burkán, a mondatok tömör sorain. Az író lírája fényt csihol a szürke kövekből, s a szivárvány színeivel díszíti föl az őszi pusztaságot. A kemény munkában megfáradt embert sem hagyja végképp elcsüggedni, átitatja a remény életörömével. Szabó Pál száz esztendeje, 1893. április 5-én született a román határ menti Biharugrán. Apja zsellérszármazék, s fia sem viszi sokra, napszámba jár a földesúri gazdaságokba. Hogy többre vigye, kitanul kőművesnek, s bekalandozza az országot. Közben egyetlen hold földjét műveli, méhészkedik. A háború kitörése után őt is besorozzák, megjárja az olasz, majd az orosz frontot. Az összeomlás után káplárként veti le a mundért. Kitör a forradalom, abban is részt vállal, utána helyi internálásra ítélik. Kétlaki életet él, parasztmunkát végez és kőműveskedik. 1922-ben megnősül, családot alapít. Sohasem gondolt arra, hogy íróvá lesz, a rengeteg élmény azonban nem hagyja nyugodni. A mondanivaló valamiképpen utat keres magának Abban az időben lép föl, amikor az érdeklődés egyre inkább a falu, a parasztság felé fordul, s maguk a nép fiai is tollat fognak. Veres Péter, Tamási Áron, Erdélyi József, Illyés Gyula, Sinka István, Darvas József és mások megjelenése fémjelzi a népi írók útját. A megkésetten, 37 évesen íróvá érett Szabó Pál megjelenteti első regényét, az Emberek-tt. A regény, amely egy parasztlegény felemelkedését mutatja be, általános sikert arat. Az irodalomban jártas közönség elképedve veszi tudomásul, hogy a hat elemit végzett parasztember kivételes regényt tett az asztalra. Híre kerekedik, felolvasásokra invitálják, könyvét azonnyomban lefordítják angolra, olaszra, horvátra. S nem más, mint Móricz Zsigmond üti íróvá a Nyugatban: "Ady Endre: Vér és Arany. Azóta nem volt bennem ilyen izzó és olvadt láz, öröm és meghatottság irodalmi jelenség előtt, mint ma, hogy elolvastam egy új ember új könyvét. Szabó Pál: Emberek.. Szabó Pál, aki írta, hat elemit végzett: kisgazda. Van neki egy hold földje. Egyetlenegy a magyar birodalomból. Egy holdja van ebben a Csonka- Magyarországban. Van neki egy holdja! Van neki egy talpalatnyi földje! És azon a földön úgy meg tudta vetni a lábát, hogy az övé az egész falu. Övé minden embere, férfiak és nők és gyermekek és az övé minden hangulata, a szélmalom elhordott tégláitól a földesurak szétzilált ezer holdjáit... írás. Az írás mesterség, amelyet, ha nem tanult meg valaki jól, minden percben tévútra jut. Szabó Pál tudja. Csak elég ereje legyen, hogy önnön lelkét hangszemek érezze, amelyben nem ő, hanem Isten ujja játszik Csak engedje ezt a muzsikát, amit földöntúli hatalmak zengenek rajta és általa." Első könyvéért több, mint ötezer pengőt kap akkor, amikor a napszámért 80 fillért fizetnek Pénzének nagy részét azonban szervezkedésre, lapalapításra költi, hogy ezzel is segítse a szegényparasztság fölemelkedését. Egyik alapító tagja a Független Kisgazdapártnak majd a Nemzeti Parasztpártnak amelynek 1944-ig elnöke marad. Barsi Dénessel, Sinka Istvánnal és Takáts Ferenccel hetilapot indítanak Komádi és Vidéke címmel. De ezt hamarosan betiltják Hogy ne maradjanak lap nélkül, megalapítják a Kelet Népe című kulturális folyóiratot. Szabó Pál 1938- ban a Szabad Szó szerkesztését is átveszi, a Kelet Népét pedig Móricz Zsigmondnak adja át. Munkája miatt Pestre költözik de 1940-ben visszatér szülőfalujába. Közben cikkek regények elbeszélések kerülnek ki tolla alól. 1932- ben megjelenik a Békalencse, majd a Papok, vasárnapok, az Anyaföld, a Csodavárás, és 1939- ben a Szakadék című regénye. Odahaza befejezi az Őszi vetési, s belekezd trilógiájának első kötetébe, a Lakodalomba. 1943-ban négy könyvet ad ki, a Keresztelői, Bölcsői, a Politikái és a Tíz esztendőt. Később fő műve, a Lakodalom, a Keresztelő és a Bölcső Talpalatnyi föld címmel jelenik meg. Mikor közeledik a front, Szabó Pál Pestre költözik itt vészeli át az ostromot, miközben katonaszökevényeket rejteget lakásán. Asztalos István erdélyi író is nála talál menedéket. A háború befejezése után ismét lapot indít, de kellemedenségei támadnak. S ő ismét Biharugrára távozik. Később fölkérik a Paraszt Újság szerkesztésére. Ebből a lapból alakul a Szabad Föld, amelynek ugyancsak főszerkesztője egy ideig. A háború utáni 25 esztendő is sűrű munkában telik el. Megírja az Isten malmait, az Új Föld című regényét. Napvilágot lát önéletrajzának trilógiája. Nyári zápor című színművét a Nemzeti Színház mutatja be. Talpalatnyi föld című filmje nagy sikert arat. Most és mindörökké címmel napvilágot látnak összegyűjtött elbeszélései. Ünnepelt, vezető író lesz belőle, megkapja a Baumgarten-, a József Attila-, majd a Kossuthdíjat. Két évvel halála előtt jelenik meg a Minden kör bezárul című önéletrajzi műve, és a Szülőföldem, Biharország, majd a Szépülő szegénység. A magyar népi irodalom egyik jelentős írója, Szabó Pál 1970. október 31-én halt meg. Koporsóját Biharugrán helyezték szeretett szülőföldjébe. DÉNES GYÖRGY A HÉT 11
