A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-26 / 9. szám
TelepüleslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN — LÉVAI JÁRÁS GARAMLÖK (Lók) Az első írásos emlékek 1268-ból származnak. Garamlök birtokosai a lévai vár mindenkori urai, minthogy a lévai uradalmak tartozéka. A hagyomány azt tartja, hogy valamikor a község határában állott a vörös barátok klastroma. A református és a katolikus templom a XVIII. században épült. Magyar iskolája nincs. A 95 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Kovács József. Magyar mozgalmak nem alakultak. 1947-ben a lakosságcserét a község is megsínylette. A polgármester Szabó József. Népszámlálási adatok: 1980: 1189 lakosból 315 magyar (26,5 %) 1991: 1038 lakosból 253 magyar (24,3 %) GARAMSALLÓ (Šálov) Kisközség a Szikince patak mellett. Régen a HUNT—PÁZMÁN nemzetség birtokához tartozott, később az Eszterházy grófoké, majd gróf Breuner Ágoston örökösei kezére került. Az első írásos emlékek 1280-ból származnak. Külterületi lakott helyek Máriamajor és Sándormajor. A polgármester Tar Gyula. A 90 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Zsigmond István. Az 1 —4. évfolyamos iskola igazgatója Dulai Ferenc. Az Együttélés elnöke Lecki Lajos. Népszámlálási adatok: 1980: 613 lakosból 542 magyar (88,4 %) 1991: 420 lakosból 370 magyar (88,1 %) GARAMSZENTGYÖRGY (Jur nad Hronom) Az első okiratok 1276-ban említik. A közelben feltárt leletek tanúsága szerint már a honfoglalás előtti időkben is lakott lehetett. A XVIII. században a községet az esztergomi érsekség birtokai között találjuk. A XVIII. század végén ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről messze földön híressé tette nevét. A katolikus templom a XIII., a református templom pedig a XIX. században épült. A polgármester Mészáros Gyula. Az 1—8. évfolyamos iskola igazgatója Duba Gizella. A 170 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Dohány István. Az MPP elnöke Tolnai Géza, az MKDM-é Molnár István, az Együttélésé Hasznos Gyula. Népszámlálási adatok: 1980: 1116 lakosból 519 magyar (46,5 %) 1991: 972 lakosból 450 magyar (46,3 %) GARAMVEZEKÉNY (Vozokany nad Hronom) A XI. században már lakott hely. A század végén a bényi apátság birtokában találjuk. A XIV. század közepe táján a Vezekónyi-család a közsóghatár ura, ekkor a módosabb felvidéki községek közé sorolható. Közigazgatásilag Hronovcéhoz tartozik. GYERK (Hrkovce) Az írásos emlékek 1156-ban említik először, annak kapcsán, hogy Márton érsek a község dézsmáját átengedi az esztergomi káptalannak. A török hódoltság alatt teljesen elpusztult, úgyhogy a XVIII. század elején új község települ a régi romokon. A katolikus templom 1770- ben épült. Közigazgatásilag Ipolysághoz tartozik. Csemadok-alapszervezet, illetve magyar mozgalmak nem tevékenykednek a községben. HONTFÜZESGYARMAT (Hontianska Vrbica) Az okiratok 1272-ben GORMOTH néven említik először. Az esztergomi érsekség ősi birtoka. A XVI. és a XVII. században a törökök tönkretették a községet. 1947- ben a falut érzékenyen érintette a kiilletve betelepítés. A polgármester Anton Kelemen. Iskolája nincs. A 100 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Kiss László. Az Együttélés elnöke Duba Emó. Népszámlálási adatok: 1980: 717 lakosból 328 magyar (45,7 %) 1991: 573 lakosból 278 magyar (48,5 %) HONTKISKÉR (Malý Kiar) Az első írásos emlékek a községről 1245-ből származnak. Első urai a XIII. században a Simonyiak, Később Kiskar a Leőkős nemzetségé egészen a XV. századig, amikor Lévai Cseh Péter vajda birtokába jut. A későbbi századokban a MAILÁTH grófok voltak a község birtokosai. A római katolikus templom 1777-ben épült. Közigazgatásilag Lévához tartozik. A 60 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Tóth József. HONTVARSÁNY (Kalinčiakovo) Hont vármegye legrégibb kisközsége. Az első okiratok 1292-ben WOSYAN néven említik. A XIII. századtól egészen a XVIII. századig a Varsányi- és Simonyi-családokó volt. Később Szendi vajdának, a Horváth-, a Jároky-, a Majthónyi- és Nyári-családnak voltak itt a legnagyobb birtokai. Dombon álló XII. századbeli temploma a környék egyik legbecsesebb műemléke. Valaha erődítés vette körül, és a Szikince folyócska átkelőhelyét védte. Iskolája, Csemadok-alapszervezete nincs, magyar mozgalmak nem tevó-KRÓNIKA kenykednek. Közigazgatásilag Lévához tartozik. HORVÁTI (Chorvatice) A község neve sokáig HORVATHY alakban szerepel okleveleinkben. 1277-ben mint IV. László király adománya kerül a családalapitó Horváthy Lóránt és Lőrincz birtokába. Később a Horváthyak a HELLENBACH-, FÖLDVÁRY-, DISZNÓSSY-, MAJTHÉNYI- és IVÁNKA-családokkal osztozkodnak a közsóghatár birtokában. Iskolája, Csemadok-alapszervezete nincs, az MKDM elnöke Nagy Ilona. Közigazgatásilag Tompa tartozéka. HÖLVÉNY (Hulvíny) A sallói érseki uradalom tartozéka volt, s mint ilyen, kizárólagosan mindenkor a hercegprímás élvezte jövedelmeit. Itt gyülekezett és indult támadásra 1849. április 19-ón a honvédsereg. Iskolája, Csemadok-alapszervezete nincs, magyar mozgalmak nem tevékenykednek. Közigazgatásilag Nagysallóhoz tartozik. IPOLYBÉL (Bielovce) Az első okiratok 1138-ban említik először Béla Patak néven. Szomorú nevezetessége, hogy 1821-ben teljesen leégett. Első birtokosa Radnay Judith, aki a XVII. században birtokolja a községet. A XVIII. században a Lipthay-, Madocsányi-, és Dvonokovits-családok uralták. Újabbkori birtokosai a Szentiványi-, Majthónyi-, Bossányi-, Rakovszky-, Tergina- és Simonyicsaládok. A katolikus templom 1884-ben, a református 1913-ban épült. A polgármester Seres Róbert, a Csemadok-alapszervezet elnöke Szlama Gyula. Az MKDM elnöke Bogya János, az Együttélésé Baka Anikó. Népszámlálási adatok: 1980: 424 lakosból 382 magyar (90,1 %) 1991: 360 lakosból 341 magyar(94,7 %) IPOLYFÖDÉMES (Ipeľské Úl’any) Az okiratok 1259-ben említik először Fedemes néven. Első földesura a Hunt nemzetségből származó Jákó volt, aki a Födómesi-család őse. Ekkor Fedemus alakban írják okleveleink a község nevét. 1482-ben Jákóffi, Lithvai és Horváth leányai perlekedtek a község birtokáért. A község, amely Palást mellett feküdt, a török csapatok fosztogatásai és sarcolgatásai elől mai, védettebb helyére települt át. A község birtokosai a XVIII. század derekától a Szmrecsányi-, Coburg-, Terstyánszky-, Lipthay-, Jankovich-, Eichelberg- és Crouy-családok. Századunk elején gróf Somsich Ödön és a Coburgcsalád a helység jelentősebb birtokosai. A római katolikus barokk stílusú templom 1757-ben épült. Az 1—4. évfolyamos alapiskola igazgatója Csömör Marta. A polgármester és a Csemadok-alapszervezet elnöke Molnár László. A magyar pártok közül az MPP van bejegyezve. Népszámlálási adatok: 1980: 526 lakosból 505 magyar (96,0 %) 1991: 426 lakosból 402 magyar (94,4 %) Összeállította: Ábel Gábor (Folytatjuk) A HÉT 11
