A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-25 / 26. szám
A kürtök hangja, vagy egy földrengés rombolta le Jerikó falait? Az Ótestamentumban ez olvasható: "... a papok pedig kürtöljenek a kürtökkel. És ha majd belefújnak a kosszarvba, mihelyt meghalljátok a kürtöknek szavát, kiáltson fel az egész nép nagy kiáltással, és leszakad a város kőfala magától, és felmegy arra a nép..." Amos Nur, a Stanford Egyetem geofizikusa állítja, hogy igy is elképzelhető a történet, de sokkal valószínűbb, hogy egy földrengés rombolta le Jerikó falait. Nur az elmúlt 10 ezer évben a Szentföldön kipattant és feljegyzett földrengéseket vizsgálva megállapította, hogy a földrengések újra lerombolták Jerikót, legutoljára 1927-ben. Ez nem meglepő, hiszen a város az Arab-lemezt a Sinai-lemezlől elválasztó Jordán-vetőn fekszik. A régészek kimutatták, hogy Jerikó falai elég gyakran leomlottak, és mindig egy irányba dőltek, ahogy ez a földrengéseknél lenni szokott, és nem összevissza, ami egy hadsereg pusztítását jelezné. Az ásatások során a romok között gabonái es szárított húst is talállak. Valószínű, hogy a hódítók elől menekülő lakosok nem hagytak volna élelmiszereket a városban. Végül visszatérve a Bibliához, Józsua Könyvében az olvasható, hogy a Jordan folyó megállt folyni, hogy az. izraeliták átkeljenek rajta. Ez tipikus jelenség földrengéseknél e vidéken, hiszen a Jordán meredek partjai helyenként leomolhatnak, és így rövid időre elgátolják a folyót. MINERVA Előkerült Rettenetes Iván könyvtára? A Pravda jelentése szerint orosz kutatók egy csoportja azt állítja, hogy a nyomára bukkant a XVI. században uralkodott Rettenetes Iván cár sokáig elveszettnek hitt könyvtárának. A mesés értékű gyűjteményt állítólag a Moszkvától mintegy száz kilométerre északkeletre fekvő Alekszandrov közelében, egy kolostor pincéjében rejtették el. A kutatók engedélyt kértek a kulturális minisztériumtól a környék feltárására. Az Orosz Földrajzi Társaság egyik tagja szerint egy bonyolult föld alatti folyosórendszert és könyveket, valamint egyéb értéktárgyakat rejtő helyiségeket fedeztek fel. Egy egész város van eltemetve a kolostor alatt. IV. Iván, az első orosz uralkodó, aki 1547-ben vette fel a "cár" címet, 1530-tól 1584-ig élt. Jóllehet az utókor a "Rettenetes" nevet adta neki kegyetlenkedéseiért, mégis ő volt az, aki a háborúskodó orosz törzseket egyetlen hatalmas államba tömörítette és nagy kiterjedésű földeket hódított meg, például a ma Szibéria néven ismert területet. A történészek már régóta gyanították Iván könyvtárának létezését, mégpedig régi feljegyzések alapján, amelyek szerint három kettős ajtójú helyiség telis-tele van könyvekkel. Egyes korabeli feljegyzések szerint a könyvtár helyiségeit acélajtók védték, és azokba csak Iván alekszandrovi kolostorban lévő hálószobájából lehetett bejutni. Iván a kolostort várossá építette ki hét felesége egyikének, Jeleňa Glinszkájának. A kutatók felfedezésüket állítólag egy levélnek köszönhetik, amelyet egy kemerovói elítélt írt 1976-ban a moszkvai Történeti Múzeumnak. Abortuszturizmus Lengyelországban a hosszú és heves vita után még januárban elfogadott abortusztörvény értelmében magzatelhajtást csak állami kórházak végezhetnek, azok is csak nagyon szigorú korlátozásokkal. Az új abortusztörvény az 1956-osl váltotta fel. A régi törvény alapján a művi terhességmegszakítás volt a szülclésszabályozás legelterjedtebb módja Lengyelországban. Amikor a szocialista rendszer összeomlott, a római katolikus egyház teljesen be akarta tiltani az abortuszt, de végül ezt a parlamenti liberális csoportoknak sikerült megakadályozniuk. Az új törvény kimondja, hogy magánklinikákon nem végezhetnek lerhességmegszakítást, csak állami klinikákon, ott is csak abban az esetben, ha az anya élete, illetve egészsége veszélyben forog, ha a terhességi vizsgálatok igazolják, hogy a magzat súlyosan károsodott, vagy ha a terhesség bűncselekmény következménye. Arról viszont nem szól a törvény, hogy mi történik, ha valaki külföldön véteti el gyermekét. A határmenti helyeken már javában dúl az abortuszturizmus. Például az északkeletlengyelországi Olsztynból négynapos utat lehet tenni a kalinyingrádi orosz cnklávéba, ahol klinikán végzik el a műtétet 200 dollárért. Egyre több ilyen ajánlató újsághirdetés jelenik meg a lapokban. Az olsztyni közvetítő nem hajlandó elárulni a nevét és azt sem, hány lengyel asszony vette már igénybe a kalinyingrádi klinikát, de valóságos áradatra számít, mert máskülönben nem fektette volna ebbe a pénzét. Iwona Szaferska varsói nőgyógyász szerint megintcsak az átlagos nő veszíthet, mert akinek sok pénze van, megtalálja a kiutat. Az. aborluszturizmust csak a törvény enyhítésével lehetne megállítani. A lengyel televízió elrettentésül igyekszik bemutatni, hogy milyen állapotok uralkodnak az egykori Szovjetunió kórházaiban. Némely kórházban ugyanis az is megtörténik, hogy az abortuszt érzéstelenítés nélkül végzik. Egy édes blöff — a cukorpótló Teljesen kalóriamentes cukorpótlókat a köznapi gyakorlatban a legtöbben a feketekávé, tea és más italok édeskésére használják. Fogyni szeretnének, vagy meg kívánják őrizni csinos alakjukat — mindegy, de tény, hogy egyre többen hordják magukkal kis dobozkákban a parányi tablettákat. A leedsi egyetem kutatója, dr. John Blundell úgy találta, hogy az édesítőszerek, ha kismértékben is, de fokozzák az étvágyat. A kísérleti személyek egyik csoportjának tízóraira kevés valódi cukorral ízesített joghurtot adott, a másik csoportnak pedig cukorpótlóval édesítette a joghurtját. Az eredmény: a cukorpótlót fogyasztók a nap végére átlagosan 200 kalóriával többet fogyasztottak, mint a cukorevők. A két csoport közötti eltérés abból adódik, hogy az édesítőszert fogyasztók "becsapták" a testüket. Tudják, érzik, hogy édeset esznek, s megindul szervezetükben az inzulintermelés, de a táplálékkal nem kerül be a cukor. A következmény: a "munka nélkül" maradt inzulin rövid időn belül éhségérzetet okoz. Ezt a fajta éhséget pedig hatásosan csak valamilyen szénhidrát tartalmú étel képes megszüntetni. A testsúlyfelesleggel bíró személyek azt hiszik, ha a cukrot teljesen kiiktatják életükből, bármit ehetnek. El kell fogadni a tényt, hogy cukor nélkül az élet egyszerűen lehetetlen. A legalapvetőbb életműködéshez — mozgás, légzés, agyműködés — cukorra van szüksége a szervezetnek. Ha valaki egyáltalán nem eszik cukrot, a szervezet egy darabig bármiből — keményítőből, zsírból, fehérjéből — képes cukrot készíteni. Hosszabb távon azonban ez az egészség rovására mehet. A HÉT 15
