A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-06-25 / 26. szám

ORVOSI RENDELŐ A legnehezebbb szerep David Hasselhoff amerikai színész tolókocsiba kényszerült, mert a Baywatch című televíziós sorozat egyik epizódjának forgatása közben a tengerből három lányt kellett kimentenie, s egy hatalmas hullám éppen a mólóhoz csapta. — Ez volt a legnehezebb szerep az életemben. Azóta mérhetetlenül tisztelem azokat, akik tolókocsiba kényszerülnek — vallotta be a filmszínész. KIÁLLÍTÁS A VILÁGKIÁLLÍTÁSOKRÓL Egy párizsi magyar szobra százhat méter magasban PÁRIZS — az Eiffel-torony első emeletén, vagyis éppen százhat méter magasan az “odatévedő" turistákat ízléses s nem túl nagy kiállítás várja. A rendezők az egyetemes világrandevúk történetét villantják föl a televízió segítségével. Az 1851-es londoni világkiállítástól a tavalyi sevillai expóig terjed a látványos sor, amelynek minden egyes "darabja” tudott valami újat adni a maga idejében, képes volt rekordot dönteni és új technikai csodát bemutatni. A június 30-ig látható kiállítást várhatóan sok százezren nézik meg, hiszen áprilistól júniusig általában 1,7 millió látogató keresi föl az Eiffel-tornyot. Éppen ezért csak helyeselni lehet a rendezők ötletét: a világrandevúk videós-tévés bemu­tatása mellé olyan szoborkiállítást "csatol­tak”, amely maga is az egyetemességet sugallja. A világ minden tájáról a legkülönbözőbb stílust képviselő alkotók egyetemes igényű gondolataikat, érzéseiket öntötték az "ércnél" maradandóbb anyagba, melyek közt akad bronz, kő, márvány, kerámia, homokkő. A francia, kanadai, svéd, olasz vagy éppen lengyel művészek között van egy magyar kiállító is: Joseph Visy, vagyis Visy József Zéphír című márvány- és ónixmunkája — mint az alkotó mondja — a gyerekkort idézi. Szellős, könnyed és játékos hangulat lengi körül a szobrot, amelyre a művészt pónilovon ülő kislánya ihlette. Visy szakmai pályafutása kezdetétől vonzódik a színes kövekhez, ezért dolgozik szívesen ónixszal. Az 1951-ben Budapesten született Visy 1981 óta él Párizsban, néhány éve egy plasztikai kiállítás nagydíját nyerte el, s tavaly részt vett a Látomások Európáról elnevezésű kiállításon, melyet ugyancsak a hatalmas vastoronyban rendeztek. Hogy a játékosság, a fantáziate­­remtö készség mellett még miért kedveli a színes köveket? Talán azért — mondja elgondolkozva—, mert a sokszínű, különféle kultúrák egymásmellettiségére, egyidejű, egymásba kapaszkodó és mégis önálló létezésére emlékeztetnek. Amint ez a sok ötlettel megrendezett, globális randevú is az Eiffel-torony "legalsó" emeletén, százhat méter magasban. A LEGJOBB ÜZLET Robert Redfordnak 3 millió dollárt kellett kifizetnie volt feleségének, Lolának, hogy 27 évi házasság után Redford elhagyhassa és visszanyer­hesse a szabadságát. Lola A képen: Tom Cruise és ugyanis csak ezzel a feltétellel felesége Nicole Kidman engedte el. Három gyermekük — Amy, Shauna és Jamie — most felváltva, hol az anyjuk­kal, hol az apjukkal él. A flörtök után állítólag Redford legújabb szerelmét — Kathy O'Reart — sem akarja az oltár elé vezetni. Tom Cruise-nak minden év­ben 6 millió dollárt kell letennie az asztalra az exfeleségének, a 10 évvel idősebb Mimi Rogersnak. — Állandóan féltékenységi jeleneteket rendezett, betege­sen féltékeny volt. Meg volt róla győződve, hogy a szerel­mes jelenetek valódiak, min­den partneremre féltékeny volt, mert fiatalabbak voltak, mint ő — panaszkodott az újságíróknak a szépfiú, aki ma négy évvel fiatalabb feleségé­vel, Nicole Kidmannal él. Ruud Gullit, a holland fut­­ball-csillag havonta 27 000 márkát fizet volt feleségének, Yvonne-nak. Ráadásul élete végéig. Nyolc évig éltek együtt, s az ügyes exfeleség így két lánya jövőjéről is gondosko­dott. A magas vérnyomás Hazánkban a legtöbb ember a szív- és az érrendszeri megbetegedések követ­keztében hal meg. Nagyon sokszor a vérnyomás emelkedése az első jel, amely figyelmezteti mind a pácienst, mind az orvost, hogy valami nincs rendben. A vérnyomás a vérkeringés állapotának mint élettani funkcióinak a legfontosabb mutatója. E vérkeringés középpontjában a szív áll, mely ritmikus összehúzódása­ival és elernyedéseivel préseli a vért a verőerekbe, s azokon át a test valamennyi sejtjébe. Ez egy bizonyos erővel történik, melynek nagyságával egyenes arányban van a vérnyomás. Ebből következik, hogy a vérnyomás pillanatonként változik, és bizonyos ha­tárértékek között mozog. A legmagasabb értéket a szívkamrák összehúzódásának a tetőfokán éri el. és egészséges ember esetében nem lépi túl a 140 higanymil­limétert, ami az új mértékrendszer szerint 18,7 kilopaszkalnak felel meg. Akkor, mikor a szívkamrák vérrel telítődnek, a vérnyomás csökken. Egészséges ember­nél 90 higanymilliméter nyomásig, ami 12 kPa-nak felel meg. Természetesen a vérnyomás életkortól és különféle élettani szituációktól függően változik. Rendsze­rint növekszik például fizikai terhelés idején vagy nagy hőségben és bizonyos helyzetekben, például félelem vagy mér­­gelődés esetén. Ez élettani jelenség, s nem kell nagy ügyet csinálni belőle, ha ez az emelkedés bizonyos határokon belül marad. Ritkább esetben találkozunk alacsony vérnyomással. Leggyakrabban nagy vér­­veszteség esetén, esetleg ha allergiás reakcióról van szó, s minden olyan esetben, amikor reflexszerüen hirtelen lezuhan a vérnyomás értéke, például gyors felállás, helyváltoztatás, esetleg ijedtség hatására. Az emberek egy kis csoportjánál alkati okokból mérünk ala­csony vérnyomást, s ennek semmilyen kóros hatása vagy összefüggése nincs. Sőt, a statisztika szerint ezek az emberek hosszabb ideig élnek. Kórosan magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás felső értéke tartósan 160 higanymilliméter, alsó értéke pedig tartósan 85 higanymilliméter nyo­más felett van. Ebben a betegségben szenved a népesség kb. 20 százaléka, és arányuk a 40 életév felett rohamosan növekszik. Az okok csak részben ismer­tek, mint például az erek arterioszkleró­­zisa vagy a vesék különböző betegségei. A betegek mintegy fele nem is tudja, milyen az egészségi állapota, s csak egy-egy komplikáció esetén derül fény a betegségre. A magas vérnyomást ma sikeresen tudjuk kezelni. Mindenekelőtt a megfelelő életformát kell elsajátítani — mértékletes evés, elegendő mozgás, a testsúly normalizálása, a dohányzás elhagyása, az egyes alapbetegségek (például vese­bajok) gyógyítása. Fontos szerepe van a gyógyszeres kezelésnek, amelyet gyak­ran egész életünkben folytatnunk kell. A helyzet hasonló a cukorbetegéhez, aki­nek az inzulint szintén állandóan meg kell kapnia. A magas vérnyomás ma nálunk nép­betegség, de a betegek döntő többségé­nek a sorsa saját kezében van. Minél hamarabb elsajátítják a megelőző élet­módot, annál nagyobb lesz az esély a túlélésre, a tartalmasabb életre. Dr. Páiházy Béla 16 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom