A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-18 / 25. szám
MINERVA A vizsgák rendje A falusi egyházi iskolákban minden év tavaszán ünnepélyes keretek között fejezték be a tanévet, ahol a tanulók számot adtak egész évi munkájukról. Ezen a jelentős eseményen megjelentek az egyházi elöljárók és néha magasrangú vendégek is ellátogattak a faluba. Gyermekkoromban én is végigizgultam nem egy ilyen vizsgapróbát. Nemrégen kezembe került az Alsó- és Felsőszeli evangélikus iskola 1802—3-ban készült vizsgarendje, illetve az egész ünnepség vázlatos menete, melyet jóváhagyás végett a püspökségre küldtek. Az alsószeliek tanítója 13 pontban foglalta össze a vizsga rendjét, és a papír hátoldalára a tanulók nevét is feljegyezte. Külön a fiúkét és külön a lányokét. Harminc fiú és harminc lánygyermek járt akkor az alsószeli evangélikus iskolába, ami elég tetemes szám és bizony volt dolga a tanító úrnak, hogy mindegyik tanulóval legalább az elemi dolgokat megismertesse. De lássunk néhány pontot a vizsgarendből: 1. Az. éneklés és imádság után egy a férfigyermekek közül megköszönd a jelenvalókat. 2. A bibliai históriák közül Józsefnek az ő hátyjaitól való eladatásáról szóló história elolvastatván, kérdésekben foglaltatik. 3. A természeti históriából a négylábú prédálo oktalan állatokról. 4. A Kis Tükörből a Duna mellyéki Vármegyékről szóló versekbe foglalt leírás elmondása. 7. A nagyobb gyermekek megmutatják mennyire mehettek a számvetésben, a nagyobb lánykák az. énekeknek felkeresésében (az énekeskönyv szerint). 10. József az ő bátyjaitól miképpen adatott el produkálják (előadják). Ez a 10. pont azt jelentette, hogy a Bibliából kisebb jeleneteket adtak elő, tehát a mai diáksz.inpadok, iskolai színjátszók őse volt, mely már a korabeli források szerint a XVI—XVII. században is létezett. A zárórész. pedig így szólt: "Egy a tanítványok (férfigyermekek) közül megköszöni a jelenlevőknek magok megalázását és az. Examen énekléssel és imádsággal rekesztetik bé." A két falu iskolájában a vizsgarend nagyjából azonos mintára készült, mint ahogy abban az. időben a többi falusi iskolában is. Különbség csak a bibliai históriákból vett jelenet volt. Míg Alsószeliben Józsefről beszéltek és mutattak be jelenetet, addig a szomszédos Felsőszeliben Sámsonról. Mind a két községben a Kis tükröt használták a földrajz tanításánál. Losonczy István, a nagykőrösi református gimnázium tanára 1771 -ben adta ki először a Hármas kistükör című tankönyvét, amely a régi magyar művelődés egyik leghíresebb és talán a legtöbbet forgatott iskolakönyve volt. A múlt század közepéig több mint hetven kiadást ért meg' Elsősorban a vallási históriákat elevenítette fel a Biblia alapján és a magyar nemzet történelmét, földrajzát kérdés és felelet formájában. A földrajz egyes részeit versekbe szedte, és a jobb tanulók ezt könyv nélkül tudták. Nagy a valószerűsége annak, hogy mind Alsó-, mind Felsőszeliben a "Duna mellyéki" kerületében lévő vármegyék közül elsősorban a pozsonyi vármegyének második strófáját kérdezték a nebulóktól, mely imigyen hangzott: "Itt van Galánta is, Királyfalva, Dévén, Menj által a Duna Tsalló-közi révén, Püspökit, Somorját, Vajkát sorba vévén, Szerdahelyt végtére járd-el, időd lévén." A versike végén kisebb betűkkel egy-egy tömör megjegyzést fűz a szerző a megnevezett városhoz, tájhoz. Például: Tsallóköz, Aranykert, Gyümölcsparadicsom. Püspökit sok golyvás emberek lakják, Vajkán laknak az érsek nemesei stb. A jól felelő tanulókat megdicsérték az ünnepélyen részt vett egyházi elöljárók és természetesen a tanító is igyekezett olyan gyermekeket megszólaltatni, akik könyv nélkül fújták a heteken át előkészített anyagot, hiszen ezzel nemcsak a tanuló, hanem a tanító is vizsgázott a falusiak szemében. A vizsgák rendje hosszú évtizedeken át csak csekély mértékben változott. (ozsvald) "KIRÁLYNŐ" - VAKONDOK KÖZT A Kelet-Afrikában élő meztelen vakond az egyetlen olyan emlős, amelyről tudják, hogy közösségeiben, mint a méhcsaládokban, egy-egy, az utódokat egyedül kihordó nőstény, a "királynő" uralkodik. Hudson K. Reeve, a Harvard Egyetem munkatársa e szőrzet nélküli, egér nagyságú rágcsálók körében kétfajta hímet figyelt meg. A serény munkát végző kisebbek a "királynő" közeli rokonai, míg a távolabbi rokon nagyobbak csak annak megtermékenyítésében szorgosak, egyébként legszívesebben semmittevéssel töltik az idejüket. A nőstény azonban résen van, és sziszegéssel, lökdösődéssel, de még harapással is igyekszik őket arra kényszeríteni, hogy részt vegyenek a föld alatti járatok bővítésében és a táplálékszerzésben. Amikor a kutató a nőstényt a csoportjából kiemelte, a nagyobb testű vakondok munkaerkölcse gyorsan leromlott. Ám néhány órai táplálékelvonás után működésbe lépett a létfenntartási ösztönük, s a kisebbekhez csatlakozva szaporán kutatni kezdtek táplálék után. METEOR AZ ISZTRIA-FÉLSZIGETEN Mégiscsak meteor volt az Észak-Olaszország, valamint az Adria felett észlelt és mostanáig titokzatos és szokatlan fényes égi jelenség oka. Két halálos áldozatot is követelt, mivel az űrből a földbe csapódott nagyméretű test az Isztria-félsziget egyik lakóházára esett. A meteor a horvátországi Porec közelében lévő Kozinozici település egyik házára esett. A tűzben a ház két lakója bennégett, a 68 éves Martin és a 81 éves Ivan Della Marna testvérek. A becsapódást követően hatalmas robaj volt hallható, de ezt megelőzően az Adria térségét erős fény világította meg. A későn érkező tűzoltók négyórás küzdelem után oltották el a tüzet, de ekkor már csak a ház külső falai álltak. MÉRGES MADARAK A Science egyik legutóbbi száma arról tudósít, hogy Uj-Guinea szigetén három olyan madárfajt — pitohuikat — találtak, amelyek keserű ízű méreggel védekeznek a zsákmányéhes támadók ellen. Amikor a kutatók a madarakat befogták, kellemetlen illat csapta meg az orrukat, ajkuk hamarosan érzéketlenné vált, szájukban égési érzés lépett fel. Érdeklődésükre a bennszülöttek elmondták, hogy nem kedvelik ezeket a "vacak" madarakat, mert csak nyúzás és alapos kikészítés után fogyasztható a húsuk. A vegyi analízis bizonyos alkaloidot (homobatrachotoxint), korábban csak békákból extrahált ideg- és izommérget mutatott ki a furcsa madarak bőrében, izmaiban, sőt, a tollazatukban is. E méreg 0,05 milligrammjától egy egér 15 perc alatt elpusztul. Felvetődik a kérdés, hogy a pitohuik mi módon állítják elő ezt a vegyianyagot, s hogyan képesek saját szervezetüket közömbösíteni a hatása ellen. A HÉT 15
