A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-06-18 / 25. szám

SOKFÉLE 63 homoszexuális a román börtönökben Az Egészségügyi Világszerve­zet becslése szerint Romániá­ban hozzávetőleg egymillió ho­moszexuális és leszbikus él. A törvények értelmében ezek az emberek mind közösségi, mind intim életvitelükben titkolózásra vannak ítélve, anélkül, hogy joguk lenne szervezetbe tömö­rülni és nyíltan harcolni a jogaikért. A nemzetközi szer­vezetek nyomást gyakoroltak az Egészségügyi Minisztérium­ra, és felkérték a különféle AIDS-ellenes szervezeteket, hogy fogadnák soraikba a ho­moszexuálisokat, hiszen ők a leginkább veszélyeztetettek ezen a téren. Valójában egyet­len komoly egészségvédelmi propaganda sem képes eljutni egymillió emberhez, akik kény­telenek lepel alatt élni. Az elmúlt őszön az Egészségügyi Minisztérium —egy nemzetkö­zi szervezettel vállvetve — a téma kapcsán konferenciát szervezett a minisztérium szék­helyén... de egyetlen román homoszexuálisnak sem volt bá­torsága részt venni, annak köszönhetően, hogy a bejárat­nál egy rendőr kérte a szemé­lyazonosságijukat... A civilizált országok már liberalizálták törvényeiket, el­­menve egészen a homoszexu­álisok közötti házasságkötések engedélyezéséig. Az Egész­ségügyi Világszervezet 1991 januárjában törölte a homosze­­xualitást a Betegségek Nem­zetközi Rangsorolásából. Az Amerikai Pszichiáterek Szövet­sége már 1973-ban megtette ezt a lépést... Ennek ellenére — Chis ez­redes, a romániai börtönök igazgatójának nyilatkozata sze­rint — 1993 márciusában Ro­mániában 63 személyt tartottak bezárva a többségétől eltérő szexuális életvitelük miatt... Tartós szerelem A nyilvánosság (csaknem) teljes mellőzésével ünnepelte meg a luxemburgi nagyherceg és neje negyvenedik házassági évfordu­lóját. Jean és Josephine 41 éve egy brüsszeli színházi premieren pillantotta meg egymást először, és azonnal szerelemre lobbantak egymás iránt. Azóta is boldogan élnek együtt, és a mostani ün­nepségen öt gyermekük és tu­catnyi unokájuk körében múlat­ták az időt. Halló! Rendőrség? Becsukva orvosi táskára emlé­keztet: fekete, nehéz és két kampóval záródik. Ha kinyitják, kiderül: a veszélyben élő svéd nők teljes harci fegyverzetét rejti. A táskában egy plasztikból készült, karóra kinézetű szer­kezet, valamint egy lapos, elektronikus mérleghez hason­ló valami található, amit az otthoni telefon alá kell tenni. Ha nem kívánt vendég toppan­na be az asszony otthonába, a nőnek csak meg kell nyomnia a "karóráját", hogy a telefon­­tartó azonnal riassza a rendőr­séget. A táskában magnó is van, mely a telefonon elhangzó obszcenitásokat és fenyegeté­seket rögzíti. Ha elmegy hazulról, a fenye­getett nő egy kis, hordozható telefont rejthet el mappájában, aminek gombját megnyomva "rendőrért kiálthat". A nagy, fehér toll pedig 140 decibellel fütyül, ha a tetejét megnyom­ják. Svédország nyolc és fél millió lakosa között a rendőrség ha­vonta kb. ezer olyan erőszakos cselekményt regisztrál, melyet egykori férjek vagy szeretők követnek el korábbi társnőjük ellen. Ezt a számot azonban nyugodtan megszorozhatjuk hárommal, ugyanis — a sta­tisztika szerint — az ilyesfajta cselekményeknek csupán egy­­harmadát jelentik be a rendőr­ségen. A világ legmagasabb épülete A japán fővárosban építik fel a világ legmagasabb épületét, egy 550 méter magas, 121 emeletes felhőkarcolót. A Simi­­zu Super Highrise nevű épület 112 méterrel tesz majd túl a világ jelenleg legmagasabb épületén, a chicagói Sears Toweren. A felhőkarcolót egy eddig még titokban tartott he­lyen építik fel a Tokió-öböl közelében. A környéket ugyan különösen földrengésveszé­lyesként tartják számon, de a szeizmikus számítások szerint a tervezett könnyűfém-konst­rukció képes lesz ellenállni akár egy Richter-skála szerinti 8,4- es fokozatú földrengésnek, akár óránkénti 190 kilométeres sebességű szélviharoknak is. LÍRAI SZEREPEKBEN Rosanna Arquette az elmúlt évek­ben nem állt kamerák elé, ám az idén új filmben láthatja viszont a közönség. A mi mozijaink is nem­régiben mutatták be a Nowhere to Run című filmet, amelyben egy kétgyerekes özvegyasszonyt alakit, és a partnere Jean-Claude Van Damme. A kemény hős ezúttal egy romantikus történetben áll helyt. Gyengéd szerelmes, megértő apa­pótló. A filmet Robert Harmon rendezte, és a forgatókönyvet Joe Eszterhas és Gary Adelson írták. Valójában Rosanna Arquette vé­rében van a mesterség, hiszen nagyapja Cliff Arquette sikeres tv-sztár volt, apja pedig egy szín­társulattal járta az országot. Ro­sanna először San Franciscóba, majd Los Angelesbe ment. Az első színpadi sikerek után televíziós szerepekre is sor került. Játszott Bette Davis mellett, majd szerepet kapott Blake Edwards filmjében, az S.O.S.-ben. Ezután átérzésset ala­kított figurák következtek A hóhér dala, a Baby It's You, a Kétségbe­esetten keresem Susant című fil­mekben. A nyolcvanas évek má­sodik felében már sztárnak kijáró elismerés övezi, feladatait rendre nagyszerűen megoldja, teljesen mindegy, hogy szürke háziasszonyt vagy call-girlt alakit. Meghalt az Angyal szülőatyja Rövid betegsége után egy wíndsori kórházban elhunyt Leslie Charteris, az Angyal szülőatyja. Nyolcvanöt éves volt. Charteris 21 éves korában találta ki Simon Tempiart. Ötvennégy könyvet írt róla, ezeket 15 nyelvre fordították le, és az első Angyal-film 1938-ban készült Hollywoodban. Templar figuráját végül Roger Moore emelte a halhatatlanságba a Magyarországon is nézőhorgony­zó brit tévésorozatban — ám a rendőrség előtt járó trükkös nyo­mozó csak abban hasonlított az eredeti Templarra, hogy eleganci­ája és frizurája mindig kifogástalan maradt, nem lehetett tudni, miből él és vásárolja fehér sportkocsijait, és a hölgyek mindig számíthattak erős karjára. Az eredeti Angyal viszont afféré Robin Hood-figura volt, kést dobált és kirabolta a gazdagokat gonoszul szerzett va­gyonukból. Charteris eredeti neve Leslie Charles Bowyer Yin volt. Szinga­púrban született. Apja kínai orvos volt, aki a Kr. e. II. századi Sang császári dinasztiától származtatta magát, anyja pedig jómódú angol család sarja. Charteris egészen a cambridge-i King’s College-ig jutott tanulmányaiban, amikor a tanulást megunva végképp írásra adta a fejét. Korai sikertelenségéért kalan­dozással kárpótolta magát: volt buszvezető, aranyásó, gyöngyha­lász, rendőr, gumiültetvényen bé­res, ónbányász, bármixer, vásári mutatványos és hivatásos bridzs­­játékos, és élményei alapján az Angyal-sorozat afféle idealizált öné­letrajz lett. A harmincas évektől Ameriká­ban, főleg Hollywoodban élt, és egész üzleti vállalkozást alapozott az Angyalra — szerkesztette a Saint Magazine-t és felügyelt a film-, rádió- és képregényváltoza­tokra. Az ötvenes évek elejére Charteris az írást is megunta. Történeteit attól fogva alvállalkozók írták, ő csak ellenőrizte és javította a terméket. Miután négy feleséget "elfo­gyasztott", az Angyal szülőatyja az utóbbi évtizedben visszavonultan élt, hol Franciaországban, hol Nagy-Britanniában. 16 A HÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom