A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-18 / 25. szám
SOKFÉLE 63 homoszexuális a román börtönökben Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint Romániában hozzávetőleg egymillió homoszexuális és leszbikus él. A törvények értelmében ezek az emberek mind közösségi, mind intim életvitelükben titkolózásra vannak ítélve, anélkül, hogy joguk lenne szervezetbe tömörülni és nyíltan harcolni a jogaikért. A nemzetközi szervezetek nyomást gyakoroltak az Egészségügyi Minisztériumra, és felkérték a különféle AIDS-ellenes szervezeteket, hogy fogadnák soraikba a homoszexuálisokat, hiszen ők a leginkább veszélyeztetettek ezen a téren. Valójában egyetlen komoly egészségvédelmi propaganda sem képes eljutni egymillió emberhez, akik kénytelenek lepel alatt élni. Az elmúlt őszön az Egészségügyi Minisztérium —egy nemzetközi szervezettel vállvetve — a téma kapcsán konferenciát szervezett a minisztérium székhelyén... de egyetlen román homoszexuálisnak sem volt bátorsága részt venni, annak köszönhetően, hogy a bejáratnál egy rendőr kérte a személyazonosságijukat... A civilizált országok már liberalizálták törvényeiket, elmenve egészen a homoszexuálisok közötti házasságkötések engedélyezéséig. Az Egészségügyi Világszervezet 1991 januárjában törölte a homoszexualitást a Betegségek Nemzetközi Rangsorolásából. Az Amerikai Pszichiáterek Szövetsége már 1973-ban megtette ezt a lépést... Ennek ellenére — Chis ezredes, a romániai börtönök igazgatójának nyilatkozata szerint — 1993 márciusában Romániában 63 személyt tartottak bezárva a többségétől eltérő szexuális életvitelük miatt... Tartós szerelem A nyilvánosság (csaknem) teljes mellőzésével ünnepelte meg a luxemburgi nagyherceg és neje negyvenedik házassági évfordulóját. Jean és Josephine 41 éve egy brüsszeli színházi premieren pillantotta meg egymást először, és azonnal szerelemre lobbantak egymás iránt. Azóta is boldogan élnek együtt, és a mostani ünnepségen öt gyermekük és tucatnyi unokájuk körében múlatták az időt. Halló! Rendőrség? Becsukva orvosi táskára emlékeztet: fekete, nehéz és két kampóval záródik. Ha kinyitják, kiderül: a veszélyben élő svéd nők teljes harci fegyverzetét rejti. A táskában egy plasztikból készült, karóra kinézetű szerkezet, valamint egy lapos, elektronikus mérleghez hasonló valami található, amit az otthoni telefon alá kell tenni. Ha nem kívánt vendég toppanna be az asszony otthonába, a nőnek csak meg kell nyomnia a "karóráját", hogy a telefontartó azonnal riassza a rendőrséget. A táskában magnó is van, mely a telefonon elhangzó obszcenitásokat és fenyegetéseket rögzíti. Ha elmegy hazulról, a fenyegetett nő egy kis, hordozható telefont rejthet el mappájában, aminek gombját megnyomva "rendőrért kiálthat". A nagy, fehér toll pedig 140 decibellel fütyül, ha a tetejét megnyomják. Svédország nyolc és fél millió lakosa között a rendőrség havonta kb. ezer olyan erőszakos cselekményt regisztrál, melyet egykori férjek vagy szeretők követnek el korábbi társnőjük ellen. Ezt a számot azonban nyugodtan megszorozhatjuk hárommal, ugyanis — a statisztika szerint — az ilyesfajta cselekményeknek csupán egyharmadát jelentik be a rendőrségen. A világ legmagasabb épülete A japán fővárosban építik fel a világ legmagasabb épületét, egy 550 méter magas, 121 emeletes felhőkarcolót. A Simizu Super Highrise nevű épület 112 méterrel tesz majd túl a világ jelenleg legmagasabb épületén, a chicagói Sears Toweren. A felhőkarcolót egy eddig még titokban tartott helyen építik fel a Tokió-öböl közelében. A környéket ugyan különösen földrengésveszélyesként tartják számon, de a szeizmikus számítások szerint a tervezett könnyűfém-konstrukció képes lesz ellenállni akár egy Richter-skála szerinti 8,4- es fokozatú földrengésnek, akár óránkénti 190 kilométeres sebességű szélviharoknak is. LÍRAI SZEREPEKBEN Rosanna Arquette az elmúlt években nem állt kamerák elé, ám az idén új filmben láthatja viszont a közönség. A mi mozijaink is nemrégiben mutatták be a Nowhere to Run című filmet, amelyben egy kétgyerekes özvegyasszonyt alakit, és a partnere Jean-Claude Van Damme. A kemény hős ezúttal egy romantikus történetben áll helyt. Gyengéd szerelmes, megértő apapótló. A filmet Robert Harmon rendezte, és a forgatókönyvet Joe Eszterhas és Gary Adelson írták. Valójában Rosanna Arquette vérében van a mesterség, hiszen nagyapja Cliff Arquette sikeres tv-sztár volt, apja pedig egy színtársulattal járta az országot. Rosanna először San Franciscóba, majd Los Angelesbe ment. Az első színpadi sikerek után televíziós szerepekre is sor került. Játszott Bette Davis mellett, majd szerepet kapott Blake Edwards filmjében, az S.O.S.-ben. Ezután átérzésset alakított figurák következtek A hóhér dala, a Baby It's You, a Kétségbeesetten keresem Susant című filmekben. A nyolcvanas évek második felében már sztárnak kijáró elismerés övezi, feladatait rendre nagyszerűen megoldja, teljesen mindegy, hogy szürke háziasszonyt vagy call-girlt alakit. Meghalt az Angyal szülőatyja Rövid betegsége után egy wíndsori kórházban elhunyt Leslie Charteris, az Angyal szülőatyja. Nyolcvanöt éves volt. Charteris 21 éves korában találta ki Simon Tempiart. Ötvennégy könyvet írt róla, ezeket 15 nyelvre fordították le, és az első Angyal-film 1938-ban készült Hollywoodban. Templar figuráját végül Roger Moore emelte a halhatatlanságba a Magyarországon is nézőhorgonyzó brit tévésorozatban — ám a rendőrség előtt járó trükkös nyomozó csak abban hasonlított az eredeti Templarra, hogy eleganciája és frizurája mindig kifogástalan maradt, nem lehetett tudni, miből él és vásárolja fehér sportkocsijait, és a hölgyek mindig számíthattak erős karjára. Az eredeti Angyal viszont afféré Robin Hood-figura volt, kést dobált és kirabolta a gazdagokat gonoszul szerzett vagyonukból. Charteris eredeti neve Leslie Charles Bowyer Yin volt. Szingapúrban született. Apja kínai orvos volt, aki a Kr. e. II. századi Sang császári dinasztiától származtatta magát, anyja pedig jómódú angol család sarja. Charteris egészen a cambridge-i King’s College-ig jutott tanulmányaiban, amikor a tanulást megunva végképp írásra adta a fejét. Korai sikertelenségéért kalandozással kárpótolta magát: volt buszvezető, aranyásó, gyöngyhalász, rendőr, gumiültetvényen béres, ónbányász, bármixer, vásári mutatványos és hivatásos bridzsjátékos, és élményei alapján az Angyal-sorozat afféle idealizált önéletrajz lett. A harmincas évektől Amerikában, főleg Hollywoodban élt, és egész üzleti vállalkozást alapozott az Angyalra — szerkesztette a Saint Magazine-t és felügyelt a film-, rádió- és képregényváltozatokra. Az ötvenes évek elejére Charteris az írást is megunta. Történeteit attól fogva alvállalkozók írták, ő csak ellenőrizte és javította a terméket. Miután négy feleséget "elfogyasztott", az Angyal szülőatyja az utóbbi évtizedben visszavonultan élt, hol Franciaországban, hol Nagy-Britanniában. 16 A HÉT