A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-11 / 24. szám
KRONIKA TelepüléslexiHon MAGYAROK NYOMÁBAN - ROZSNYÓI JÁRÁS DERNÖ (Drnava) A Csermosnya-patak völgyében fekszik. Mint bányásztelepülés már a XII. —XIII. században létezett. Az okiratokban először 1364-ben említik Dwrnew alakban. A Bebekek birtoka volt, majd később az Andrássyaké. A Szontághcsaládnak már 1650-ben vasércbányája volt itt, a XVIII. században pedig már vasgyára is volt a községnek, melyet Andrássy György alapított. A vasgyártás nagybani fellendítése főleg Andrássy Manó grófnak köszönhető, akit egyébként "vasgrófnak" is neveztek. Utódai továbbfejlesztették a gyárat, így ennek köszönhetően a dernői vasgyár a XIX. század első felében egyike volt Magyarország leghíresebb vasgyárainak. A budapesti Lánchídhoz is öntöttek alkatrészeket, az egyik itt készült darab a krasznahorkai vár udvarán ma is látható. A vasgyártás a községben a XX. század elején fokozatosan megszűnt. Néhány megmaradt épület még őrzi a gyár emlékét. Az 1848—49-es szabadságharc idején a falu határában is kisebb harcok dúltak. Az itt elesett honvédek emlékét a temetőbem emlékmű őrzi, melyet a vasgyárban öntöttek. A római katolikus templom 1779-ben épült, a benne található szószék XVII. századi eredetű. Felekezeti megoszlás: 480 katolikus, 17 evangélikus és 15 református. A falu polgármestere leső József, aki egyben az Együttélés politikai mozgalom elnöke is. Más magyar párt nem működik. A 190 tagot számláló aktívan tevékenykedő Csemadok-alapszervezet elnöke leső Józsefné. A községben 1—8. osztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik. Népszámlálási adatok: 1980: 759 lakosból 552 magyar (72.7 %) 1991: 658 lakosból 491 magyar (74,62 %) GICE (Hucín) Murány-völgyi község, először 1327- ben említik Gyuche néven, 1418-ban már Gyche alakban fordul elő. Először a Giczey-család volt a birtokosa, később az Orosz-, majd a Diószeghy-, a Hámos-, a Fáy-, és a Czékus-családok. A XVIII. század második felében itt készítették a híres "giczei pipákat", de a falu lakosai foglalkoztak mezőgazdasággal, mészégetéssel és fazekassággal is. Sajnos a fazekasmesterséget már régóta nem űzik. Református templomának alapjai még a XIV. századból származnak; először a XVII. majd a XIX. század elején újították fel. A községben több kastély is épült, melyek közül 2 maradt fenn. Felekezeti megoszlás: 148 református, 103 katolikus és 30 evangélikus. A falu polgármestere Bencs Alajos A 66 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Brockó Béla, aki a magyar politikai pártok közül egyedül bejegyzett Együttélés politikai mozgalom elnöke is. Alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű alapiskola működik a községben. Népszámlálási adatok: 1980: 704 lakosból 388 magyar (55,1 %) 1991: 745 lakosból 389 magyar (52,21 %) GÖMÖRLIGET (Gemerský sad) Mikolcsány és Nasztraj (Gömörnánás) egyesítésével 1964-ben hozták létre. MIKOLCSÁNY (Mikolčany) Az okiratok először 1243-banemlítik Mikou de Zách néven, ugyanis nevét a Zách nemzetségbeli Mikóról kapta, aki IV. Béla birtokosa volt. 1340-ben már Mykocha néven szerepel. A Zachcsaládot követően többen is birtokolták. 1582-ben a török pusztítás idején a lakosság nagy része elmenekült, az 1709. évi pestis pedig 150 áldozatot követelt. A község így csaknem teljesen kipusztult. A lakosság főleg mezőgazdasággal és fazekassággal foglalkozott — ez utóbbi mesterség mára teljesen megszűnt. NASZTRAJ, GÖMÖRNÁNÁS (Nováčany) Ez a község szintén a' Zách nemzetségé volt, először 1243-ban szerepel Nostre néven. Ugyanekkor az okiratok egy Somkuth (Somkút) nevű települést is említenek, mely Nasztraj szomszédságában volt, ez azonban a XVI. század közepén megszűnt. A lakosság — ugyanúgy mint Mikolcsányban — itt is mezőgazdasággal és fazekassággal foglalkozott. Református temploma 1789-ben épült, tornyát a XX. század elején építették hozzá. A két összevont község polgármestere Kelemen Éva. A Csemadok-alapszervezeteket szintén összevonták, jelenleg iskola nincs egyik községben sem, a gyerekek Gicére járnak. Felekezeti megoszlás: 143 református, 65 katolikus és 69 evangélikus. Népszámlálási adatok: 1980: 350 lakosból 215 magyar (61,4 %) 1991: 353 lakosból 219 magyar (62,04 %) GÖMÖRHORKA (Gemerská Hôrka) Nevével először 1413-ban találkozunk, ekkor Horka néven szerepel. Ebben az időben nemesi kúriák alkották a települést, a jobbágyokat csak a XVI. században telepítik ide. Horka tulajdonképpen az egykori két ősi település Malah (mely a Korpás-Zágráb nemzetség tulajdonában volt) és Özörény, azaz Ozoram határában jött létre. E két település már 1243-ban létezett, azonban fokozatosan elnéptelenedtek. Egy 1906-os belügyminiszteri rendelet alapján Horka az Özörény nevet kapja. Gömörhorka néven a község a hivatalos iratokban 1927-ben fordul elő. Horka egyébként a XVII. és XVIII. század fordulóján majdnem teljesen elpusztul, elnéptelenedik. A falu fejlődésében a fellendülés kezdetét az 1882. év jelenti, amikor a vízimalom helyén megalakul a "horkai cellulose gyár". 1897-ben az első Magyar Papíripari Részvénytársaság — amely egyébként a tulajdonosa volt — jelentősen kibővítette. Az üzem az elmúlt több mint 100 év alatt a környék sok lakosának jelentett megélhetési forrást. A XX. század első felében több alkalommal is kísérletet tettek megszüntetésére, azonban ezek a kezdeményezések mindig kemény ellenállásba ütköztek. A munkásmozgalom egyik központja volt a vidéken, "Kis-Moszkvának" is nevezték. A gyár sajnos fokozatosan elavult, jelentős anyagi gondokkal küzdött. A közelmúltban már a megszűnés veszélye fenyegette, azonban pár éve a svéd Mölnlycke céggel közösen új termékek gyártását indították el. Ezelőtt főbb termékei a nem szőtt textília, a cellulóz, a hullámpapír és a higiéniai termékek voltak. A cellulózgyártás megszűnt, jelenleg főleg a higiéniai termékek gyártása folyik. A község református temploma 1786- ban épült, a XIX. század elején újították fel. Felekezeti megoszlás: 334 református, 208 katolikus és 55 evangélikus. A polgármester Majoros Ödönné. A magyar politikai pártok közül az Együttélés politikai mozgalom tevékenykedik, elnöke Ötvös Sándor. A Csemadok alapszervezete egyike a járás legjobban működő szervezeteinek. Jelenleg 295 tagja van, elnöke Palcsó Sándor. Alsó tagozatos magyar tanítási nyelvű iskolája kiemelkedő színvonalú, igazgatónője Palcsó Lászlóné, aki az iskola Örzse kisszínpadát is vezeti, mely országos versenyeken is díjazott volt több alkalommal. Népszámlálási adatok: 1980: 1349 lakosból 1166 magyar (86,4 %) 1991: 1282 lakosból 1067 magyar (83,23 %) Összeállította: L. Juhász Ilona (Folytatjuk) 10 A HÉT
