A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-06-04 / 23. szám
KRONIKA Településlexikon MAGYAROK NYOMÁBAN - ROZSNYÓI JÁRÁS BARKA (Bórka) Rozsnyótól keletre, a Csermosnya patak festői völgyében fekszik. Első írásos említése (Barka) 1409-ből való, amikor a tornai váruradalom tartozéka. Később gróf Gyulay-, gróf Keglevich-, majd gróf Zichy—Ferráris-család birtoka. Utóbbi egy neobarokk kastélyt is építtetett az 1800-as évek végén. Római katolikus templomát egy gótikus templom alapjaira 1759-ben emelték, amely szepesi mesterek műve. Református temploma 1794—1800 között épült. Valassik János plébános 1758-ban megalakította a kármelhegyi Boldogaszszony Társulatát. 1759-ben XII. Kelemen pápa a társulat tagjait külön búcsúkiváltságban részesítette. 1785-ben Zborovszky János plébános került a faluba, neki köszönhetően egy új plébánia, valamint egy máig is fennálló kegytemplom épült. Minden évben július 16-a utáni vasárnap itt gyülekeznek a környék hívei a kármelhegyi Boldogasszony ünnepe alkalmából. Felekezeti megoszlás: 203 római katolikus, 5 evangélikus és 65 református. A lakosság állattenyésztéssel, favágással, szénégetéssel foglalkozott. A községben fűrésztelep is volt. Polgármestere Gallay István. A Csemadok alapszervezetének 65 tagja van, elnöke Bernáth Imréné, aki egyben az Együttélés helyi szervezetének is elnöke, s ugyanúgy ő az igazgatónője a helyi magyar óvodának is. Iskola nincs a faluban, a diákok Dernöre járnak. Népszámlálási adatok: 1980: 418 lakosból 352 magyar (84,2 %) 1991: 333 lakosból 279 magyar (94,5 %) BERZÉTE (Brzotín) Közel Rozsnyóhoz, a Sajó partján fekvő ősrégi település. Létezését írásban először 1243-ban említik "Berzethe" néven, amikor IV. Béla a tatárjárás után kelt oklevelében Máté fiainak, Fülöp és Detre "comeseknek” adta a berzétei várat tartozékaival együtt. Ezután Berzéte a Bebek-család tulajdona lett. A községben a gombaszögi pálosoknak is volt birtokuk, kolostoruk — melyet Bebek György építtetett — magas sziklacsúcson állott a Szilicei fennsík oldalán. Romjai ma már szinte alig láthatók. Berzéte jelentős vámhelynek számított a Szepesség felé vezető úton. A lakosság bányászattal foglalkozott, majd állattenyésztésből, kereskedésből és fuvarozásból tartotta fenn magát. A XVII. században előtérbe kerül a szénégetés is, majd a XIX. század első felében jelentősen fellendül a vasgyártás, 1847-ben már nagyolvasztója is volt, de a század vége felé már erősen hanyatlófólben volt az ipar. 1835—39 között itt nevelősködött a Máriássy-családnál Erdélyi János költő, népdalgyűjtő, akit Petőfi is meglátogatott felvidéki útja során 1845- ben. A községben két templom található; a római katolikus 1803-ban épült. A kőfallal körülkerített református templom kora gótikus stílusban épült (eredetileg Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt) többszöri átépítésével készült 1420 körül, de véglegesen csak a XVI. században fejezték be építését. A templom melletti 1881-ben neogótikus stílusban felépített sírkápolnában a Máriássy-család hamvai pihennek, akik egyébként 1290-ben váltak Berzéte birtokosaivá. Felekezeti megoszlás: 521 katolikus, 57 evangélikus és 285 református. Több kastély, illetve kúria is található itt; a legimpozánsabb épület az 1720-ban barokk stílusban épült Máriássykastély, melyben jelenleg a Járási Levéltár található. A község polgármestere Labancz István. A Csemadok alapszervezete 115 tagot számlál. A magyar politikai pártok közül az Együttélés és az MPP működik. A falunak sem magyar óvodája, sem iskolája nincs. Népszámlálási adatok: 1980: Rozsnyóhoz tartozott 1991: 1163 lakosból 821 magyar (70,59' %) BORZOVA (Silická Brezová) A Szilicei fennsíkon fekszik, az első írásos emlékek 1399-ben "Borzua" néven említik mint Szílonnai István tulájdonát. Később a krasznahorkai vár tartozéka, a Bebekcsalád tulajdona volt. Ezt követően Eszterházy Pál volt a földesura, majd az Andrássyak birtoka lett a XVII—XIX. században. Lakosai állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, de üzemelt a község mellett vörösmárvány bánya is. 1938—1945 között Szádvárborsának hívták. Református temploma 1798-ban épült; a torony, mely különálló, az 1800-as évek elején készült. Említést érdemel a templom festett fakazettás mennyezete. Felekezeti megoszlás: 24 katolikus, 17 evangélikus, 145 református. Polgármestere Farkas Elemér. A 38 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Mezei Lajosné. Közismert folklórcsoportja van. A magyar politikai pártok közül az Együttélésnek van itt jelentős tagsága, melynek elnöke Ferencz Sarolta Iskola nincs a községben, a gyerekek a Pelsőci Alapiskolát látogatják. Népszámlálási adatok: 1980: 293 lakosból 252 magyar (86 %) 1991: 230 lakosból 196 magyar (85,22 %) CSOLTÓ (Čoltovo) A vidék egyik legrégibb települése, egyes források szerint a XI. században keletkezett. Névadója feltehetően a Szent István korában élt Csőit volt. Első írásos említése 1243-ból való — Chokotkow —, ekkor Máté fia Milgoz birtoka. A lakosok sokat szenvedtek; a falut 1566-ban a török pusztította el, majd 1682-ben az átvonuló lengyel seregek gyújtották fel, úgyhogy lakosainak száma 1755-ben csupán 9 volt. Ezt kővetően telepesek jönnek a községbe. 1706. november 25—26-a között itt éjszakázott II. Rákóczi Ferenc, amikor a rozsnyói tanácsgyűlésre utazott. A lakosok mezőgazdasággal foglalkoztak, főleg búzát és rozst termesztettek. Egykor malom is működött itt. Sokan a falu melletti kőbányában dolgoztak. Római katolikus templomának alapjai még a XIV. században épültek a falu fölött emelkedő dombom. 1880-ban építették át barokk stílusban. Református templomát 1840- ben emelték. Felekezeti megoszlás: 328 katolikus, 36 evangélikus, 30 református. A polgármester Bodnár Emília. A 149 tagot számláló Csemadok-alapszervezet elnöke Giczei Géza. A magyar politikai pártok közül az Együttélésnek van jelentős tagsága. Négyosztályos magyar tanítási nyelvű alapiskolája van. Népszámlálási adatok: 1980: 584 lakosból 500 magyar (93,6 %) 1991: 476 lakosból 428 magyar (89,92 %) CSÚCSOM (Čučma) Rozsnyótól északra, a Pozsáló-hegy alatt a Drázus-patak völgyében fekszik. Először 1413-ban említik, ekkor "Chuchom" néven szerepel. 1461-ben az esztergomi érsekség birtoka, ekkor már mint "Chuchum”. Később a rozsnyói püspökség birtoka lett. Jellegzetes bányásztelepülés, de lakosainak nagy része állattenyész téssel és főieg favágással foglalkozott Több bányája is volt; bányásztak vasércet, aranyat, antimont és egyéb fémeket is. Vasércbányája jelenleg is működik. Lakosai sajátos ö-ző nyelvjárást beszélnek. Római katolikus templomát 1939-ben építették, a klasszicista harangláb a XVIII. század végén készült. Felekezeti megoszlás: 151 katolikus, 136 evangélikus, 16 református. Polgármestere Olejník Anna, a 70 tagú Csemadok-alapszervezet elnöke Szöllős Sándor. A magyar politikai pártok közül az Együttélés bír jelentős tagsággal; elnöke Domik János. A községben nincs sem magyar óvoda, sem iskola. A tanulók Rozsnyóra járnak. Népszámlálási adatok: 1980: Rozsnyóhoz tartozott 1991: 524 lakosból 301 magyar (57,44 %) Összeállította: L. Juhász Ilona (Folytatjuk) 10 A HÉT
