A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-01-15 / 3. szám
INTERJÚ Interjú Csémy Tamással, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnökével Számunkra a legfontosabb a kapcsolatfenntartás 55 Kezdjük a beszélgetést egy személyes kérdéssel: hogyan és mikor került a cseh fővárosba? — Hétéves koromban kerültem Prágába. Édesapám — aki egyetemi tanárként dolgozott a fővárosban — lakást kapott Prágában és az egész család felköltözött ide a Csallóközből. Ez 1964-ben történt, azóta itt élek. Milyen magyarnak lenni Prágában? — Nagyon jó. Prágában vannak hagyományai a magyarságnak. Én már középiskolás korom óta rendszeresen részt vettem a prágai magyar egyetemistákat tömörítő Ady Endre Diákkör rendezvényein. Mindig nagyon jól éreztem magam ezeken az összejöveteleken. Tulajdonképpen az az ötlet, hogy a Cseh- és a Morvaország területén élő mintegy húszezer magyar számára létrehozzunk egy szervezetet, innen ered. 1990. február 26-án aztán az ötletből valóság lett, létrejött a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége. Sokáig mindössze egy alapszervezetünk volt a prágai. A múlt év utolsó hónapjában aztán megalakult Osztraván a második alapszervezetünk is. Befolyásolja az a tény a szövetség munkáját, hogy ez év első napjától Csehszlovákia területén két önálló állam alakult? — A szövetségünk teljesen politikamentes szervezet. Megalakulásunk pillanatában a legfontosabb feladatunknak tartottuk a kapcsolatfenntartást a más országokban élő magyarokkal. Tavaly novemberben szerveztünk egy baráti találkozót az ausztriai és a szlovákiai magyarokkal. Ezen az összejövetelen megemlékeztünk az 1956-os eseményekről, ökomenikus istentiszteletet tartottunk és megegyeztünk abban, hogy a prágai magyarok ez év márciusában viszonozzák a szlovákiai magyarok látogatását. Szeretnénk részt venni március 15-én Pozsonyban a Petőfi-szobor megkoszorúzásánál. Egyelőre még nem lehet tudni a jövőben milyen lesz Szlovákia és Csehország viszonya. Mi mindenesetre azokat a kapcsolatokat, amelyeket lényegében tavaly sikerült kiépítenünk a szlovákiai, ausztriai és természetesen az anyaországban élő magyarokkal, mindenképpen szeretnénk fenntartani, ápolni és kibővíteni. Remélem, hogy a szlovákok és a csehek jószomszédi kapcsolatokat létesítenek majd, és akkor a mi kapcsolatfenntartásunknak a jövőben sem lesz semmi akadálya. Ez év elején megjelent a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének a lapja Prágai Tükör címmel. Mi a küldetése ennek a lapnak? — E lapnak a küldetése nem lehet más, mint "Európa szívében" hitet tenni a polgári gondolkozás, az emberi jogok sérthetetlensége mellett. Ez egy irodalmi-közéleti, negyedévenként megjelenő lap szeretne lenni. Százoldalas terjedelemben jelenik meg. A cseh- és a morvaországi magyarok mellett szeretnénk, ha Közép-Kelet Európa valamennyi magyar kisebbségéhez eljutna és természetesen számolunk azzal is, hogy Magyarország területén is találunk olvasókat. KAMONCZA MÁRTA Petőfi szobrot avattak Buffalóban Igen, mialatt Kolozsváron a hatalmat bitorló soviniszta körök vezényletével szobrot gyaláznak, mialatt Szlovákiában, hasonló keretek között magyar helységnév-táblákat döntögetnek ki, s a hírközlő eszközök számára betiltják községeink és városaink magyar neveinek használatát, addig Buffalóban Petőfi szobrot avatnak... Nem vagyok annyira jártas a szodómiában, hogy magyarázattál szolgálhatnék arra vonatkozóan, hogy miként lehetséges újból és újból megrugdosni az anyaország határain kívül élő magyarságot, mondjuk épp azzal párhuzamosan, hogy Meöiar úr "fegyverszünetet" kért a magyar pártoktól annak érdekében, hogy zavartalan körülmények között tehessen eleget meghirdetett programjának... Csak nem arról van szó, hogy mi magunk asszisztáljunk az ellenünk elkövetett diszkriminációk sorozatánál?... Arról nem is beszélve, hogy ezek a felvidéki magyarság ellen elkövetett merényletek jelentenék azokat a többleteket, amelyek a magyar nemzetrésszel szembeni bánásmódot az átlagos európai gyakorlat fölé helyezik? (ui. nemzetközi porondon unos-untalan ezt hangoztatják szlovák részről...) Nos tehát, a buffalói magyarság 1992 novemberének utolsó előtti vasárnapján, a Riverside Parkban, költőóriásunk emlékének adózva, felavatta annak új mellszobrát. Petőfi Sándornak itt már korábban is állt egy hasonló szobra. Az eredeti bronz szobrot a Buffalo és Lackawanna-i magyarok önzetlen adományaiból készítették 1925-ben. Ezt az emlékművet azonban három évvel ezelőtt ismeretlen tettesek ellopták. Legutóbb pedig a városi tanács egyik vezetőjének, Eugene M. Fahey-nek és a város művészeti bizottsága tanácsadójának ajánlására Buffalo városa vállalta az új szobor megalkotásának és visszaállításának költségeit. A szobor elkészítésére a Washingtonban élő npves festő- és szobrászművésznőt, Koszorús-Varsa Gabriellát kérték fel. A szobrászművésznő új alkotása igazi mestermű... Nagy körültekintéssel és alapos vizsgálódással végezte Petőfi megformálását. Áttanulmányozta a reá vonatkozó, alkatát és habitusát rögzítő feljegyzéseket, nem utolsósorban pedig a két kortárs festő: Barabás Miklós és Orlay-Petrics Soma portréit. Ennek nyomán született meg a büszke és a jövőbe tekintő magyar géniusz bronzba öntött mellszobra. A szobor leleplezése ünnepélyes keretek közt történt. A hideg, szeles idő ellenére is szép számban képvi-4 A HÉT
