A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-05-28 / 22. szám

ELO MULT közönség hiányzott. Ami persze nem a műsorbizottság, de mégcsak nem is a szervezők hibája. Ennyi minden volt. Színes, újszerű, gaz­dag választók. S volt (ekkor utol­jára) még szavaló- és prózamondó verseny is! Valamint a komáromi Jókai Színház két előadással is szerepelt a Jókai Napok műsorán. A "füzetből" az utókor érdeklődő szemlélője számára még az sem derül ki, hogy versenyben, avagy azon kívül mutatták be Háy Gyula CALIGULÓ-ra keresztelt darabját és Tedeusz Rózewicz FEHÉR HÁZASSÁG című színművét Beke Sándor rendezésében... Sorozatunkban elérkeztünk a legutóbbi 29. Jókai Napokhoz. A fesztiválra megjelent szórólap (mű­sorfüzet nem volt) szerint május 31 -én ismét a Jókai Színház kezdte a fesztivált Beke Sándor rendezé­sével, Háy Gyula MOHÁCS című háromrészes tragédiájával. Más­nap a királyhelmeci Vox Humana Irodalmi Színpad CÍM NÉLKÜL-i előadását mutatta be Nádasdi Hilda rendezésében. Majd a pápai Diák­színpad, a TÜRR mutatta be Ka­rinthy Frigyes AZ EMBERKE TRA­GÉDIÁJA^ és 13 ÉS 3/4 NYÖ­SZÖRGÉS ADRIAN MOLE MIN­DEN KÍNSZENVEDÉSÉBŐL című műsorát. Este már a Városi Műve­lődési Központban láthattuk a nagymegyeri POLOSKA SZÍNHÁZ előadását, Agatha Christie TÍZ KICSI NÉGER-ét, Dráfi Mátyás rendezésében. Az együttesből a nevén kívül szinte semmi sem emlékeztetett a régi sikerekre. Vas Ottó is eljött József Attila Irodalmi Színpadával a fesztiválra. Oratóri­umuk címe EGYSZERŰ ÚT volt. Jarábik (Trúchly) Gabriella töretlen alkotómunkával produkált egy kel­lemes összeállítást a dunaszerda­­helyi FÓKUSZ-szal. Schwajda Györgyöt (a Segítség és a Mari, valamint a Nincs többé iskola után) ezúttal a fülekiek választották mű­sorukra A SZENT CSALÁD bemu­tatásával. Rejtő Jenő neve is feltűnik a színlapon. A komáromi gimnazisták JUTALOMJÁTÉK cím­mel adták elő bohókás írásait. Losoncról jutott el Komáromba a CHARLEY NÉNJE című zenés vígjáték, Aradról pedig a PERISZ­KÓP NÉPSZÍNHÁZ. Boráros Imre mutatta be Siposhegyi Péter VA­RÁZSLÓ című monodrámáját. Záró opuszként pedig Beke Sándor ren­dezésében Ébert Tibor ESTER­HÁZY című alkotását láthatta a Jókai Napok közönsége. Ennyi volt. Ha így nézzük, volt műsor bőven, ha amúgy: hiányzott a fesztiválhan­gulat, a nyüzsgés, a "sok" együttes, a szavaló- és prózamondó verseny láza... Talán majd most, a harmincadi­kon...? KISS PÉNTEK JÓZSEF Felkészülés Már kezd bevonulni a köztudatba, hogy Nyitra a szlovákiai magyar nyelvészek otthona lett. A múlt esztendő szeptemberében számoltunk be arról, hogy Nyitrán tartották a nemzetközi nyelvészeti konferenciát, amelyen természetesen anyanyelvűnk jövőjéről értekez­tek a magyar nyelv honi és külföldi tudósai. Az idén viszont az Anyanyelvi Társaság Onomasztikai Szekciója és a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Hungarisztika Tan­széke szólította Nyitrára az "onomasztikával", azaz a névtannal, anyanyelvűnk tulajdonneveivel foglalkozó nyelvészeink csoportját. Dr. A la bán Ferenc tanszékvezető tanár a Hungarisz­tika Tanszék nevében köszöntötte a megjelenteket, és hangsúlyozta az onomasztika mint szakág fontosságát a nyelvi közösségben. Egyebek közt szólt arról is, hogy szoros a kapcsolat az Anyanyelvi Társaság és a hungarisztikai tanszék között, hiszen érdekeink azono­sak: anyanyelvűnk fenntartása, kutatása és feldolgozása a cél, amelybe a Fiatal pedagógusokat, magyar szakos hallgatókat is be kell kapcsolnunk. Örvendetes, hogy a volt nyitrai magyar szakosok közül sokan országosan elismert és megbecsült tudományos munkát végeznek az onomasztika, de a szlovák és a magyar nyelv kölcsönhatásainak vizsgálatában, Figyelemre méltó eredmények születtek a nyelvjárásgyűjtés terén is... Elsőnek Telekiné Nagy Ilona Személynevek a földrajzi névállományban cím alatt tartotta meg előa­dását, majd Csáky Károly előadása következett a ragadványnevekről. Jankus Gyula a földrajzi névgyűj­tésről szólt, saját tapasztalatain demonstrálva a bukta­tókat, amelyeket az Alsó-Garam mentén végzett kutatásai során tapasztalt. Rövidke szünet után két zoboraljai téma következett, Pilicky Marcell Szlovák elemek Lédec ragadványne­veiben címmel tartotta meg érdekes és helyenként derűt keltő előadását. Sándor Anna Nyelvjárási jelenségek Zoboralja földrajzi neveiben című előadásából kitűnt, hogy a Zobor-vidék magyarsága a nyelvében sok-sok ősrégi, archaikus dűlőnevet, a falvak részeinek neveit, folyók, domboldalak és völgyek emlékeit őrizte meg mind a mai napig. Ám félő, hogy ezek a nevek, nemcsak a Zoboralján, hanem más vidékeken is, lassan-lassan elkopnak, eltűnnek. A szövetkezetesítés, a nagytáblás gazdálkodás, az újabb tagosítás már szlovák nyelven, szlovák szakemberek irányításával intéződött, és így nemcsak a községhatárokat átszelő utak neveit fedi homály, hanem a dűlők is új nevet vagy csak parcellaszámot kaptak... A fentieken mélyen elgondolktxltam és nem tudom létezik-e törvény, előírás vagy szabály, amely megtiltja a gyakorlatra egy-egy vidék helyi földrajzi, dűlőneveinek eltörlését? Am nemcsak faluközök nevei vagy dűlők tűntek el a térképekről, hanem folyók is. Erre nagyon jó példa a Cétényke folyó, a Nyitra mellékága, Alsókötöskénynél szakad el az anyafolyótói, melyet szabályozása után az új térképeken Nová Nitra (Új-Nyitra) néven jegyeztek, később aztán eltűnt az "új" jelző is, maradt a NITRA röviden. Pedig a füzesek árnyékában kanyargó Cétényke folyó minden szakaszának megvolt a külön neve. Kiscétény határától számítva a folyása irányába imigyen élt a nép nyelvében: Felvégi tó (régen tavacska volt azon szakasz közelében); Szusztor szeglete (Szusztor nevű gazdának volt ott legelője); Átjáró (alacsony vízállás esetén lovas kocsival is át íehetett kelni); Úsztató (nyáron ott úsztatták, fürösztötték a lovakat és szarvasharmát); Kendereknél (régen ott volt a kenderáztató); Szigetnél (tenyérnyi kis sziget volt a folyó közepén); Forgó (ahol a legmélyebb volt és örvénylett a víz); Csergetyűk (nagyon sekély volt a víz és folyása zajos volt, csergő hangot hallatott); Dinnyés (jó dinnyeföldek voltak azon a szakaszon); Görbe fánál (ott állott a ferdére nőt öreg fa); Erdők alatt, és ott aztán elhagyta a folyó a község határát, és Felsőszőlős határában folydogált tovább. A magyarlakta falvak határaiban pedig sok-sok szép: mező, dűlő, szántó, forduló, legelő, kaszáló, puszta, liget, berek, erdő, árok, rom, irtvány, folyó, patak, forrás, halom, domb, hegy, szikla, bérc, barlang, szoros, egykoron lápos, ingoványos és nádas határrész. neve található. A régi utak, dűlők és szőlődombok nevében ott porlad őseink dolgos kéz- és lábnyoma. Temetőink eldugott sarkaiban régi keresztek, fejfák, síremlékek tövében pihennek az elődök elporladt hamvai. Mélyen, érzelmekkel átitatott sírversek is találhatók, ne engedjük az enyészet karmai közt elkorhadni, a korhadással az elmúlás enyészetévé válni. Ám a szorgosan összegyűjtött anyagok csak akkor válhatnak közkinccsé, ha azok könyvek vagy szerény kis füzetecskék formájában közkézen forognak majd. Talán egy-egy régió alapítványa felvállalja majd az anyag kiadását, és akad kiadó, mely — nem nyereség­­vágyból — szakértelemmel nyomda alá rendezi az adatgyűjtők munkáját. Végeredményben Nyitrán eredményes tanácskozás folyt, s remélhetőleg a hagyománygyűjtésröl és az onomasztikon füzetecskék kiadásáról már a közeljövő­ben beszámolhatunk. MOTESIKY ÁRPÁI) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1. A pályázatot az Irodalmi Alap Eredeti Irodalom Szekciójának bizottsága hirdeti meg. 2. Pályázni két kategóriában lehet: a) költészet (kötet, ciklus, stb.), legalább 400 verssornyi terjedelemben; gyermek- és ifjúsági versek — legalább 200 verssorral; próza (regény, novella, elbeszélésgyűjte­mény), legalább 100 oldal terjedelemben gyermekirodalom és ifjúsági próza, leg­alább 60 oldal terjedelemben. Dijak ebben a kategóriában: 1. díj 15 000,— Sk • 2. díj 10 000,— Sk • 3. díj 5 000,— Sk b) színpadi művek (színmű, színpadi fel­dolgozás, prózai és lírai összeállítás); rádiós műfajok (hangjátékok és egyéb rádiós mű­fajok); televíziós műfajok (tévéjáték, tévé­film, irodalmi összeállítás); film (filmforgató­könyv); irodalomtudományi munkák — legalább 100 oldal terjedelemben, tényirodalom, legalább 100 oldal terjede­lemben. Díjak ebben a kategóriában: 1. díj 15 000,— Sk • 2. díj 10 000,— Sk • 3. díj 5 000,— Sk 3. A bírálóbizottság javaslatára a díjakat lehet nem kiadni, csökkenteni vagy elosztani. Jutalmak odaítélhetők mindkét kategóriában, de összegük nem haladhatja meg a 3000 szlovák koronát. 4. A pályázatra csakis eredeti, mindeddig nem publikált és semmilyen más pályázaton díjban és jutalomban nem részesült műveket lehet benevezni. 5. A művek magyar nyelven írandók. 6. A pályázat névtelen. A pályázati munkát jeligével kell ellátni, mellékelve hozzá egy leragasztott borítékot, amelyen fel kell tün­tetni a jeligét és a pályázati kategóriát. A borítéknak tartalmaznia kell a pályázati munka címét, a nevet, a születési adatokat, a személyi számot és a lakcímet. 7. A pályázati munkát két példányban a következő címre kell beküldeni: Literárny fond, Štúrova ul. ó. 14, 815 40 Bratislava. 8. A pályázat 1993. október 31-én lezárul. A művek értékelésére és az eredményhir­detésre 1993 végéig kerül sor. A HÉT 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom