A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-28 / 22. szám
ELO MULT közönség hiányzott. Ami persze nem a műsorbizottság, de mégcsak nem is a szervezők hibája. Ennyi minden volt. Színes, újszerű, gazdag választók. S volt (ekkor utoljára) még szavaló- és prózamondó verseny is! Valamint a komáromi Jókai Színház két előadással is szerepelt a Jókai Napok műsorán. A "füzetből" az utókor érdeklődő szemlélője számára még az sem derül ki, hogy versenyben, avagy azon kívül mutatták be Háy Gyula CALIGULÓ-ra keresztelt darabját és Tedeusz Rózewicz FEHÉR HÁZASSÁG című színművét Beke Sándor rendezésében... Sorozatunkban elérkeztünk a legutóbbi 29. Jókai Napokhoz. A fesztiválra megjelent szórólap (műsorfüzet nem volt) szerint május 31 -én ismét a Jókai Színház kezdte a fesztivált Beke Sándor rendezésével, Háy Gyula MOHÁCS című háromrészes tragédiájával. Másnap a királyhelmeci Vox Humana Irodalmi Színpad CÍM NÉLKÜL-i előadását mutatta be Nádasdi Hilda rendezésében. Majd a pápai Diákszínpad, a TÜRR mutatta be Karinthy Frigyes AZ EMBERKE TRAGÉDIÁJA^ és 13 ÉS 3/4 NYÖSZÖRGÉS ADRIAN MOLE MINDEN KÍNSZENVEDÉSÉBŐL című műsorát. Este már a Városi Művelődési Központban láthattuk a nagymegyeri POLOSKA SZÍNHÁZ előadását, Agatha Christie TÍZ KICSI NÉGER-ét, Dráfi Mátyás rendezésében. Az együttesből a nevén kívül szinte semmi sem emlékeztetett a régi sikerekre. Vas Ottó is eljött József Attila Irodalmi Színpadával a fesztiválra. Oratóriumuk címe EGYSZERŰ ÚT volt. Jarábik (Trúchly) Gabriella töretlen alkotómunkával produkált egy kellemes összeállítást a dunaszerdahelyi FÓKUSZ-szal. Schwajda Györgyöt (a Segítség és a Mari, valamint a Nincs többé iskola után) ezúttal a fülekiek választották műsorukra A SZENT CSALÁD bemutatásával. Rejtő Jenő neve is feltűnik a színlapon. A komáromi gimnazisták JUTALOMJÁTÉK címmel adták elő bohókás írásait. Losoncról jutott el Komáromba a CHARLEY NÉNJE című zenés vígjáték, Aradról pedig a PERISZKÓP NÉPSZÍNHÁZ. Boráros Imre mutatta be Siposhegyi Péter VARÁZSLÓ című monodrámáját. Záró opuszként pedig Beke Sándor rendezésében Ébert Tibor ESTERHÁZY című alkotását láthatta a Jókai Napok közönsége. Ennyi volt. Ha így nézzük, volt műsor bőven, ha amúgy: hiányzott a fesztiválhangulat, a nyüzsgés, a "sok" együttes, a szavaló- és prózamondó verseny láza... Talán majd most, a harmincadikon...? KISS PÉNTEK JÓZSEF Felkészülés Már kezd bevonulni a köztudatba, hogy Nyitra a szlovákiai magyar nyelvészek otthona lett. A múlt esztendő szeptemberében számoltunk be arról, hogy Nyitrán tartották a nemzetközi nyelvészeti konferenciát, amelyen természetesen anyanyelvűnk jövőjéről értekeztek a magyar nyelv honi és külföldi tudósai. Az idén viszont az Anyanyelvi Társaság Onomasztikai Szekciója és a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Hungarisztika Tanszéke szólította Nyitrára az "onomasztikával", azaz a névtannal, anyanyelvűnk tulajdonneveivel foglalkozó nyelvészeink csoportját. Dr. A la bán Ferenc tanszékvezető tanár a Hungarisztika Tanszék nevében köszöntötte a megjelenteket, és hangsúlyozta az onomasztika mint szakág fontosságát a nyelvi közösségben. Egyebek közt szólt arról is, hogy szoros a kapcsolat az Anyanyelvi Társaság és a hungarisztikai tanszék között, hiszen érdekeink azonosak: anyanyelvűnk fenntartása, kutatása és feldolgozása a cél, amelybe a Fiatal pedagógusokat, magyar szakos hallgatókat is be kell kapcsolnunk. Örvendetes, hogy a volt nyitrai magyar szakosok közül sokan országosan elismert és megbecsült tudományos munkát végeznek az onomasztika, de a szlovák és a magyar nyelv kölcsönhatásainak vizsgálatában, Figyelemre méltó eredmények születtek a nyelvjárásgyűjtés terén is... Elsőnek Telekiné Nagy Ilona Személynevek a földrajzi névállományban cím alatt tartotta meg előadását, majd Csáky Károly előadása következett a ragadványnevekről. Jankus Gyula a földrajzi névgyűjtésről szólt, saját tapasztalatain demonstrálva a buktatókat, amelyeket az Alsó-Garam mentén végzett kutatásai során tapasztalt. Rövidke szünet után két zoboraljai téma következett, Pilicky Marcell Szlovák elemek Lédec ragadványneveiben címmel tartotta meg érdekes és helyenként derűt keltő előadását. Sándor Anna Nyelvjárási jelenségek Zoboralja földrajzi neveiben című előadásából kitűnt, hogy a Zobor-vidék magyarsága a nyelvében sok-sok ősrégi, archaikus dűlőnevet, a falvak részeinek neveit, folyók, domboldalak és völgyek emlékeit őrizte meg mind a mai napig. Ám félő, hogy ezek a nevek, nemcsak a Zoboralján, hanem más vidékeken is, lassan-lassan elkopnak, eltűnnek. A szövetkezetesítés, a nagytáblás gazdálkodás, az újabb tagosítás már szlovák nyelven, szlovák szakemberek irányításával intéződött, és így nemcsak a községhatárokat átszelő utak neveit fedi homály, hanem a dűlők is új nevet vagy csak parcellaszámot kaptak... A fentieken mélyen elgondolktxltam és nem tudom létezik-e törvény, előírás vagy szabály, amely megtiltja a gyakorlatra egy-egy vidék helyi földrajzi, dűlőneveinek eltörlését? Am nemcsak faluközök nevei vagy dűlők tűntek el a térképekről, hanem folyók is. Erre nagyon jó példa a Cétényke folyó, a Nyitra mellékága, Alsókötöskénynél szakad el az anyafolyótói, melyet szabályozása után az új térképeken Nová Nitra (Új-Nyitra) néven jegyeztek, később aztán eltűnt az "új" jelző is, maradt a NITRA röviden. Pedig a füzesek árnyékában kanyargó Cétényke folyó minden szakaszának megvolt a külön neve. Kiscétény határától számítva a folyása irányába imigyen élt a nép nyelvében: Felvégi tó (régen tavacska volt azon szakasz közelében); Szusztor szeglete (Szusztor nevű gazdának volt ott legelője); Átjáró (alacsony vízállás esetén lovas kocsival is át íehetett kelni); Úsztató (nyáron ott úsztatták, fürösztötték a lovakat és szarvasharmát); Kendereknél (régen ott volt a kenderáztató); Szigetnél (tenyérnyi kis sziget volt a folyó közepén); Forgó (ahol a legmélyebb volt és örvénylett a víz); Csergetyűk (nagyon sekély volt a víz és folyása zajos volt, csergő hangot hallatott); Dinnyés (jó dinnyeföldek voltak azon a szakaszon); Görbe fánál (ott állott a ferdére nőt öreg fa); Erdők alatt, és ott aztán elhagyta a folyó a község határát, és Felsőszőlős határában folydogált tovább. A magyarlakta falvak határaiban pedig sok-sok szép: mező, dűlő, szántó, forduló, legelő, kaszáló, puszta, liget, berek, erdő, árok, rom, irtvány, folyó, patak, forrás, halom, domb, hegy, szikla, bérc, barlang, szoros, egykoron lápos, ingoványos és nádas határrész. neve található. A régi utak, dűlők és szőlődombok nevében ott porlad őseink dolgos kéz- és lábnyoma. Temetőink eldugott sarkaiban régi keresztek, fejfák, síremlékek tövében pihennek az elődök elporladt hamvai. Mélyen, érzelmekkel átitatott sírversek is találhatók, ne engedjük az enyészet karmai közt elkorhadni, a korhadással az elmúlás enyészetévé válni. Ám a szorgosan összegyűjtött anyagok csak akkor válhatnak közkinccsé, ha azok könyvek vagy szerény kis füzetecskék formájában közkézen forognak majd. Talán egy-egy régió alapítványa felvállalja majd az anyag kiadását, és akad kiadó, mely — nem nyereségvágyból — szakértelemmel nyomda alá rendezi az adatgyűjtők munkáját. Végeredményben Nyitrán eredményes tanácskozás folyt, s remélhetőleg a hagyománygyűjtésröl és az onomasztikon füzetecskék kiadásáról már a közeljövőben beszámolhatunk. MOTESIKY ÁRPÁI) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1. A pályázatot az Irodalmi Alap Eredeti Irodalom Szekciójának bizottsága hirdeti meg. 2. Pályázni két kategóriában lehet: a) költészet (kötet, ciklus, stb.), legalább 400 verssornyi terjedelemben; gyermek- és ifjúsági versek — legalább 200 verssorral; próza (regény, novella, elbeszélésgyűjtemény), legalább 100 oldal terjedelemben gyermekirodalom és ifjúsági próza, legalább 60 oldal terjedelemben. Dijak ebben a kategóriában: 1. díj 15 000,— Sk • 2. díj 10 000,— Sk • 3. díj 5 000,— Sk b) színpadi művek (színmű, színpadi feldolgozás, prózai és lírai összeállítás); rádiós műfajok (hangjátékok és egyéb rádiós műfajok); televíziós műfajok (tévéjáték, tévéfilm, irodalmi összeállítás); film (filmforgatókönyv); irodalomtudományi munkák — legalább 100 oldal terjedelemben, tényirodalom, legalább 100 oldal terjedelemben. Díjak ebben a kategóriában: 1. díj 15 000,— Sk • 2. díj 10 000,— Sk • 3. díj 5 000,— Sk 3. A bírálóbizottság javaslatára a díjakat lehet nem kiadni, csökkenteni vagy elosztani. Jutalmak odaítélhetők mindkét kategóriában, de összegük nem haladhatja meg a 3000 szlovák koronát. 4. A pályázatra csakis eredeti, mindeddig nem publikált és semmilyen más pályázaton díjban és jutalomban nem részesült műveket lehet benevezni. 5. A művek magyar nyelven írandók. 6. A pályázat névtelen. A pályázati munkát jeligével kell ellátni, mellékelve hozzá egy leragasztott borítékot, amelyen fel kell tüntetni a jeligét és a pályázati kategóriát. A borítéknak tartalmaznia kell a pályázati munka címét, a nevet, a születési adatokat, a személyi számot és a lakcímet. 7. A pályázati munkát két példányban a következő címre kell beküldeni: Literárny fond, Štúrova ul. ó. 14, 815 40 Bratislava. 8. A pályázat 1993. október 31-én lezárul. A művek értékelésére és az eredményhirdetésre 1993 végéig kerül sor. A HÉT 5