A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-05-21 / 21. szám

LEPOROLT HISTÓRIÁK Kádár János "királysága" érvelés: "Ha Szilágyi lesz a középcsatár, és győz a Vasas, akkor a termelés is jobban folyik majd. " Kádár János Elhangzott 1957. IX. 7-én a Vasas Klubházban Hetvenhét esztendőt élt, viharos időkben a XX. században. Nevé­hez egy korszak — sajnos kom­munista korszak — fűződik. Mun­kásból lett Magyarország első szá­mú vezetője, akinek már most felmérhető érdemeit és tévedéseit (ebből volt több) nemcsak hazájá­ban, hanem szerte a világon mér­legre teszik majd. Kádár a tömegekből származott, és hatalma csúcsán is igyekezett megőrizni egyéniségét, szükség­szerűen találkozott a sporttal is. Abban az időben, amikor csak ismerkedett a munkásmozgalom­mal, majd annak illegális harcosává vált, kedvenc szórakozása a sakk volt. Később az MSZMP első titkáraként ki-kilátogatott a Vasas pályára, és szurkolt a piros-kékek­nek. Különösen lllovszkyt, Szilágyit és Berendit kedvelte. Később már ritka vendéggé vált a labdarúgó­meccseken, talán feszélyezve érezte magát, hogy immáron nincs módja szurkolóként mérkőzésekre járni. A magyar válogatottnak 1945 után négy olyan szövetségi kapi­tánya volt (Gallowich, Sebes, Ba­­róti, lllovszky), aki tagja volt a kommunista pártnak. Az utóbbi kettő előléptetésénél Kádár orosz­lánrészt vállalt. Igaz, Mészöly Kál­mán zsebében is ott lapult a piros könyv, de ehhez már Kádárnak — mármint Mészöly kapitánnyá neve­zéséhez — semmi köze nem volt. 1946 egyik júniusi szombatján a szurkolók népes hada igyekezett az Üllői úti pályára. Akkor mérkő­zött meg a Nemzeti Parasztpárt a Magyar Kommunista Párttal. A "vörösök" csapatát a következő elvtársak alkották: a kapuban Gal­lowich (1945—48 szövetségi kapi­tány) állt őrt, a védelmet Szirmai, Kádár (méghozzá a centerhalf szerepében) és Sebes I. (1949— 1956 szövetségi kapitány). A fede­zet posztján Apró és Széli Béla száguldozott, míg az "álomcsatár­sor" — Széli József, Köböl, Hidas, Sebes II. (Sebes Gusztáv öccse) és Czeczei elvtáraskból tevődött össze. Kifutottak a csapatok. A kommunisták vörös ingben, a Pa­rasztpárt "fiai" zöld-fehér szerelés­ben játszottak. A kedves olvasó bizonyára eltalálja, hogy ezen a rangadón kinek is szurkolt a kö­zönség (?!) Az egész 90 percen át jobb Parasztpárt fölényesen, 3:0-ra győzött. Szomorúan jelen­tette ki a találkozó után Kádár elvtárs: "Nincs jobbszárnyunk..." Mint bebizonyosodott a későbbiek során sem volt. A magyar és a szovjet válogatott 1968 májusában mérkőzött meg EB selejtező mérkőzésen a "fenn­állásának" az idén 40. esztendejét ünneplő Népstadionban. A meccs előtt Kádár János betekintett a csapat öltözőjébe is. Ezt sem előtte, sem utána nem tette. Időn­ként megjelent Tatán, az edzőtá­borban, de csak az olimpiára való felkészülés idején, négyévenként Az öltözőben igencsak feszült volt a hangulat, hiszen fűtötte a játé­kosokat a visszavágás vágya, az 1966-os angliai vb-n elszenvedett 1:2-es vereségért. Soós Károly éppen a taktikai eligazítást tartotta, amikor Kádár Benőhez fordulva így szólt: "Remélem sok gól van a cipőjében." Bene Feri szemlesütve, illemtudóan bólintott. Azon a meccsen sem Bene, sem Albert nem szerepelt a csapatban, sérülés miatt. Bizonyára valaki elfelejtette Kádárnál pontosan "protokolozni" az összeállítást. Ekkor terjedt el az a pesti szóvicc is, miszerint, ha a magyar csapat 11-eshez jut, azt Bene rúgja. Magyarra fordítva be ne rúgja! Kádár látogatása nem emelte a magyar gárda harci kedvét. A csapat görcsösen küz­dött, de így is győzött 2:0-ra (4:0 is lehetett volna), rá egyhétre a moszkvai visszavágón pedig 0:3 arányú vereséget szenvedett. A közvélemény a kiesést Kádár öltö­zőben látogatásával hozta össze­függésbe, miszerint az oroszokat — ismét nem szabad volt megverni. Kádár János érdemei közt em­legetik azt a tényt, hogy az ő "királysága" idején sikerült 25 évi távoliét után hazahozni a "száguldó őrnagyot", Puskás "Ócsit", 1981. VI. 6-án. A pártvezér jellegzetes hanghordozásában fellelhető volt az a tipikus "é"-hang: "Mert a krumpli le-ves, maradjon krumpli le-ves..." ennek Gálvölgyi János humorista a legjobb művelője. Amikor Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs Magyarországon tartózko­dott, Kádárék — mert másképp az elképzelhetetlen volt abban az időben — vadászatra invitálták a Kreml főnökét a Bakonyi erdőkbe. A vadászat előtt Brezsnyev ugyan­csak "bevodkázott". A mindig pri­mitíven magabiztos "moszkvai fő­nök" a Bakony sűrűjében, már nemcsak a vaddisznókra célozga­tott, hanem egy vadőrre is, akkor küldte Brezsnyevhez a tolmácsát Kádár a következő szöveggel. "Mondja meg neki, hogy ne itt kezdje el a III. világháborút, mert mi abban már nem szeretnénk részt venni, belőlünk csak 10 millió van!" BABIÁK LÁSZLÓ (Archívum felvételek) " ” > Kádár János a szó legszoro­sabb értelmé­ben — a kom­munisták csa­patában Kádár kibicel Karpovnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom