A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)

1993-05-21 / 21. szám

Dobó István síremléke SOROZATUNK AZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL Az Ung-vidék keleti szegélyén, köz­vetlenül az Ukrán Köztársaság ha­tárán, fekszik Dobóruszka község. Mértani középpontjában van az egész környék legnagyobb, legősibb és talán legszebb temploma. Szen­télyének formája szerint eredete legalább a XIV. századba nyúlik vissza, gótikus stílusban épült. A mai templomban ez a bejárattal szemben levő, szerényebb oldalha­jó, mert az 1922-es kibővítés során balról hozzáépült egy impozáns új főhajó. Az eredeti gótikus templom bizonyára ki lett bővítve a XV-XVI. században, de sajátságos módon megőrizte kőből faragott oltárát és az ugyanilyen anyagból készült áldozati asztalt. 1572-ben ide temetteti el fia Ferenc az egri vár védőjét, a Gárdonyi Géza jóvoltából nemzeti hőssé avatott Dobó Istvánt. A nevét viselő Ruszka község a hagyomány szerint egyúltal szülőhelye. Bár ki­terjedt birtokai máshol is voltak, és Bars megye főispánja volt, élete során és halálában immár véglege­sen, ragaszkodott szülőfalujához. Sajnos az eredeti vörösmárvány síremlék egykori képét még csak rekonstruálni sem tudjuk, mert a többszörös bolygatás ezt lehetetlen­né teszi. Ugyanis közvetlenül halála után Ruszkán is győz a reformáció, s kálvinisták nem tűrik meg az oltárt, a katolikus liturgiára emlékeztető berendezést, és bár a síremlékkel együtt ezeket nem semmisítik meg, de áthelyezik, részben befalazzák, és így megnehezül az egykori sírhely azonosításának lehetősége. Bár a templom később visszakerül a római katolikusok kezébe, a síremlék há­nyattatása tovább folytatódik. A Mikszáth regényfeldolgozásából jól ismert helyi földbirtokos Buttler Já­nos gróf, állítólag 1833 egyik éjsza­káján titokban ellopatja a síremlék (tumba) vörösmárvány fedőlapját, és azt Egerbe csempészteti, hogy így megnyerje Pyrker érseket sze­rencsétlen házassága felbontásá­nak támogatásához. Lehet, hogy így történt, lehet, hogy nem, egy biztos, a fedőlap, amely a halott Dobó Istvánt ábrázolja, ma is az egri várban tekinthető meg, sőt, akadnak olyanok, akik ugyanide teszik Dobó sírhelyét, annak ellenére, hogy lo­kálpatrióta érzelmeken kívül semmi­vel sem tudják alátámasztani meg­győződésüket. A dobóruszkai sír­hely két maradék oldalrészén ma is világosan felismerhető és olvasható a latin nyelvű felirat, amely egyér­telműen tanúsítja, hogy ki is nyug­szik ott, valahol az egykori szentély közelében. BOGOLY JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom