A Hét 1993/1 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1993-05-21 / 21. szám
Dobó István síremléke SOROZATUNK AZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL Az Ung-vidék keleti szegélyén, közvetlenül az Ukrán Köztársaság határán, fekszik Dobóruszka község. Mértani középpontjában van az egész környék legnagyobb, legősibb és talán legszebb temploma. Szentélyének formája szerint eredete legalább a XIV. századba nyúlik vissza, gótikus stílusban épült. A mai templomban ez a bejárattal szemben levő, szerényebb oldalhajó, mert az 1922-es kibővítés során balról hozzáépült egy impozáns új főhajó. Az eredeti gótikus templom bizonyára ki lett bővítve a XV-XVI. században, de sajátságos módon megőrizte kőből faragott oltárát és az ugyanilyen anyagból készült áldozati asztalt. 1572-ben ide temetteti el fia Ferenc az egri vár védőjét, a Gárdonyi Géza jóvoltából nemzeti hőssé avatott Dobó Istvánt. A nevét viselő Ruszka község a hagyomány szerint egyúltal szülőhelye. Bár kiterjedt birtokai máshol is voltak, és Bars megye főispánja volt, élete során és halálában immár véglegesen, ragaszkodott szülőfalujához. Sajnos az eredeti vörösmárvány síremlék egykori képét még csak rekonstruálni sem tudjuk, mert a többszörös bolygatás ezt lehetetlenné teszi. Ugyanis közvetlenül halála után Ruszkán is győz a reformáció, s kálvinisták nem tűrik meg az oltárt, a katolikus liturgiára emlékeztető berendezést, és bár a síremlékkel együtt ezeket nem semmisítik meg, de áthelyezik, részben befalazzák, és így megnehezül az egykori sírhely azonosításának lehetősége. Bár a templom később visszakerül a római katolikusok kezébe, a síremlék hányattatása tovább folytatódik. A Mikszáth regényfeldolgozásából jól ismert helyi földbirtokos Buttler János gróf, állítólag 1833 egyik éjszakáján titokban ellopatja a síremlék (tumba) vörösmárvány fedőlapját, és azt Egerbe csempészteti, hogy így megnyerje Pyrker érseket szerencsétlen házassága felbontásának támogatásához. Lehet, hogy így történt, lehet, hogy nem, egy biztos, a fedőlap, amely a halott Dobó Istvánt ábrázolja, ma is az egri várban tekinthető meg, sőt, akadnak olyanok, akik ugyanide teszik Dobó sírhelyét, annak ellenére, hogy lokálpatrióta érzelmeken kívül semmivel sem tudják alátámasztani meggyőződésüket. A dobóruszkai sírhely két maradék oldalrészén ma is világosan felismerhető és olvasható a latin nyelvű felirat, amely egyértelműen tanúsítja, hogy ki is nyugszik ott, valahol az egykori szentély közelében. BOGOLY JÁNOS
